Mát. 17

Full text search

Mát. 17
Mát. 17.1
És hat nap mulva magához vevé Jézus Pétert, Jakabot és ennek testvérét Jánost, és felvivé őket magokban egy magas * hegyre.
Mát. 17.2
És elváltozék előttök, és az ő orczája ragyog vala, mint a nap, ruhája pedig fehér lőn, mint a fényesség. *
Mát. 17.3
És ímé megjelenék ő nékik Mózes és Illés, a kik beszélnek vala ő vele.
Mát. 17.4
Péter pedig megszólalván, monda Jézusnak: Uram, jó nékünk itt lennünk. Ha akarod, építsünk itt három hajlékot, néked egyet, Mózesnek is egyet, Illésnek is egyet.
Mát. 17.5
Mikor ő még beszél vala, ímé, fényes felhő borítá be őket; és ímé szózat lőn a felhőből, mondván: * Ez az én szerelmes Fiam, a kiben én gyönyörködöm: őt hallgassátok.
Mát. 17.6
És a tanítványok a mint ezt hallák, arczra esének és igen megrémülének.
Mát. 17.7
Jézus pedig hozzájok menvén, illeté őket, és monda: Keljetek fel és ne féljetek!
Mát. 17.8
Mikor pedig szemeiket fölemelék, senkit sem látának, hanem csak Jézust egyedül.
Mát. 17.9
És mikor a hegyről alájövének, megparancsolá nékik Jézus, mondván: Senkinek * se mondjátok el a mit láttatok, míg fel nem támadt az embernek Fia a halálból.
Mát. 17.10
És megkérdezék őt az ő tanítványai, mondván: Miért mondják tehát az írástudók, hogy * előbb Illésnek kell eljőnie?
Mát. 17.11
Jézus pedig felelvén, monda nékik: Illés bizony eljő előbb, és mindent helyreállít;
Mát. 17.12
De mondom néktek, hogy Illés immár eljött, és nem ismerék meg őt, hanem * azt mívelék vele, a mit akarának. Ezenképen az ember Fiának is szenvednie kell majd ő tőlük.
Mát. 17.13
Ekkor megértették a tanítványok, hogy Keresztelő Jánosról * szóla nékik.
Mát. 17.14
És mikor a sokasághoz * értek, egy ember jöve hozzá, térdre esvén ő előtte,
Mát. 17.15
És mondván: Uram, könyörülj az én fiamon, mert holdkóros és kegyetlenül szenved; mivelhogy gyakorta esik a tűzbe, és gyakorta a vízbe.
Mát. 17.16
És elvittem őt a te tanítványaidhoz, és nem tudták őt meggyógyítani.
Mát. 17.17
Jézus pedig felelvén, monda: Óh hitetlen és elfajult nemzetség! vajjon meddig leszek veletek? vajjon meddig szenvedlek titeket? Hozzátok őt ide nékem. *
Mát. 17.18
És megdorgálá őt Jézus, és kiméne belőle az ördög; és meggyógyula a gyermek azon órától fogva.
Mát. 17.19
Ekkor a * tanítványok magukban Jézushoz menvén, mondának néki: Mi miért nem tudtuk azt kiűzni?
Mát. 17.20
Jézus pedig monda nékik: A ti hitetlenségetek miatt. Mert * bizony mondom néktek: Ha akkora hitetek volna, mint a mustármag, azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen amoda, és elmenne; és semmi sem volna lehetetlen néktek.
Mát. 17.21
Ez a fajzat pedig ki nem megy, hanemha könyörgés és bőjtölés által.
Mát. 17.22
Mikor pedig Galileában jártak vala, monda nékik Jézus: Az ember Fia emberek kezébe * adatik;
Mát. 17.23
És megölik őt, de harmadnapon föltámad. És felettébb megszomorodának.
Mát. 17.24
Mikor pedig eljutottak vala Kapernaumba, a kétdrakma-szedők Péterhez menének és mondának néki: A ti mesteretek nem fizeti-é a * kétdrakmát?
Mát. 17.25
Monda: Igen. És mikor beméne a házba, megelőzé őt Jézus, mondván: Mit gondolsz Simon? A föld királyai kiktől szednek vámot vagy adót? a fiaiktól-é, vagy az idegenektől?
Mát. 17.26
Monda néki Péter: Az idegenektől. Monda néki Jézus: Tehát a fiak szabadok.
Mát. 17.27
De hogy őket meg ne botránkoztassuk, menj a tengerre, vesd be a horgot, és vond ki az első halat, a mely rá akad: és felnyitván a száját, egy státert találsz benne: azt kivévén, add oda nékik én érettem és te éretted.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages