Zsolt. 142

Full text search

Zsolt. 142
Zsolt. 142.1
Dávid tanítása; imádság a barlangban * létekor.
Zsolt. 142.2
Fenszóval hívom az Urat, fenszóval könyörgök az Úrhoz.
Zsolt. 142.3
Kiöntöm * előtte panaszomat, kitárom előtte nyomorúságomat,
Zsolt. 142.4
Mikor * elcsügged bennem a lelkem. Te pedig tudod az én ösvényemet, hogy az úton, a melyen járok, tőrt hánytak elém.
Zsolt. 142.5
Tekints jobbra és lásd meg, hogy senki sincsen, a ki ismerne; nincsen számomra menedék; senki sem tudakozódik felőlem.
Zsolt. 142.6
Hívlak téged, oh Uram; s ezt mondom: Te vagy oltalmam és * örökségem az élőknek földén;
Zsolt. 142.7
Figyelmezz esedezésemre, mert igen nyomorult vagyok! Szabadíts meg * engem üldözőimtől, mert hatalmasabbak nálamnál!
Zsolt. 142.8
Vezesd ki lelkemet a börtönből, hogy magasztaljam a te nevedet! Az igazak vegyenek engem körül, mikor jól teszel majd velem.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages