1 Kir. 1

Full text search

1 Kir. 1
1 Kir. 1.1
Mikor pedig megvénhedt és megöregedett Dávid király, bár leplekkel takargatták be, mégsem bírt felmelegedni.
1 Kir. 1.2
És mondának néki az ő szolgái: Keressenek az én uramnak, a királynak egy szűz leányt, a ki a király körül legyen, és őt ápolja, aludjék karjai között, és melegítse fel az én uramat, a királyt.
1 Kir. 1.3
Keresének annakokáért egy szép leányt Izráelnek minden határiban; és találák a Súnem * városából való Abiságot, + a kit el is hozának a királyhoz.
1 Kir. 1.4
És a leány igen szép volt, és a királyt ápolta és szolgált néki. De a király nem ismeré őt.
1 Kir. 1.5
Adónia pedig, * Haggitnak fia, felfuvalkodék, ezt mondván: Én fogok uralkodni! És szerze magának szekereket, lovagokat és ötven előtte járó férfiakat.
1 Kir. 1.6
Kit az ő atyja soha meg nem szomoríta, ezt mondván: Miért cselekszel így?! Ez is pedig igen szép férfi volt, és őt Haggit szülte volt Dávidnak Absolon * után.
1 Kir. 1.7
És tanácskozék Joábbal, * Séruja fiával és Abjátár pappal, kik az Adónia pártján voltak.
1 Kir. 1.8
De Sádók pap, meg Benája, * a Jójada fia, és Nátán + próféta, és Sémei, és Réhi, és a Dávid erős vitézei nem állottak Adónia mellé.
1 Kir. 1.9
Mikor pedig Adónia áldozatot mutatott be juhokból, ökrökből és egyéb kövér barmokból a Zohélet kősziklánál, a mely a Rógel forrása mellett * volt: meghívá egész rokonságát, a király fiait, Júda minden férfiait, a király szolgáit;
1 Kir. 1.10
De Nátán prófétát és Benáját és amaz erős * vitézeket és Salamont, az ő atyjafiát nem hívá el.
1 Kir. 1.11
Szóla akkor Nátán * Bethsabénak, a Salamon anyjának, mondván: Nem hallottad-é, hogy Adónia, a Haggit fia uralkodik, és a mi urunk Dávid nem tud róla semmit?
1 Kir. 1.12
Jövel azért, hadd adjak néked tanácsot, hogy megmentsd a te életedet, és a te fiadnak, Salamonnak életét.
1 Kir. 1.13
Eredj, menj be Dávid királyhoz, és mondd ezt néki: Uram király, nemde nem * esküdtél-é meg a te szolgálóleányodnak ilyenképen: Salamon, a te fiad uralkodik én utánam, és ő ül az én királyi székembe? Miért uralkodik hát Adónia?
1 Kir. 1.14
És ímé mialatt még te ott a királylyal beszélsz, én is bemegyek utánad, és kiegészítem a te beszédidet.
1 Kir. 1.15
És beméne Bethsabé a királyhoz a kamarába. És a király igen megvénhedett vala, és a Súnemből való Abiság * szolgál vala a királynak.
1 Kir. 1.16
És fejet hajta Bethsabé, és meghajtá magát a királynak. És monda a király: Mit kivánsz?
1 Kir. 1.17
Felele néki Bethsabé: Édes uram, te * megesküdtél az Úrra, a te Istenedre a te szolgálóleányodnak ilyenképen: Salamon, + a te fiad uralkodik én utánam, és ő ül az én királyi székembe.
1 Kir. 1.18
És ímé mégis Adónia lett királylyá; és ímé, uram király, te nem tudsz erről semmit.
1 Kir. 1.19
Mert áldozott ökrökkel és nagy sok kövér barmokkal bőségesen, és vendégekké hívta a királynak * minden fiait, és Abjátár papot és Joábot, a seregnek hadnagyát, csak Salamont, a te szolgádat nem hívta meg.
1 Kir. 1.20
Még most te vagy, Uram, a király; az egész Izráel népének szemei reád néznek, hogy megjelentsed nékik, kicsoda fog ülni az én uramnak, a királynak székében, ő utána.
1 Kir. 1.21
De ha az én uram, a király, az ő atyáival elaluszik: akkor én és az én fiam, Salamon leszünk bűnösök.
1 Kir. 1.22
És ímé, mikor még a királylyal szólana, Nátán próféta * megérkezék.
1 Kir. 1.23
És bejelenték a királynak, mondván: Itt van Nátán próféta. És bemenvén a király eleibe, meghajtá magát a király előtt, arczczal a földre leborulván.
1 Kir. 1.24
És monda Nátán: Uram király, te mondottad-é: Adónia legyen én utánam a király, és ő üljön az én királyi székembe?
1 Kir. 1.25
Mert ma aláment, és áldozott ökrökkel és kövér barmokkal bőségesen, és vendégekké hívta a királynak minden fiait és a seregnek * hadnagyait és Abjátár papot: és ímé ők esznek és isznak ő előtte, és immár azt kiáltották: Éljen Adónia király!
1 Kir. 1.26
Engem * pedig, a ki a te szolgád vagyok, és Sádók papot és Benáját, a Jójada fiát, és Salamont, a te szolgádat nem hívta meg.
1 Kir. 1.27
Avagy az én uramtól, a királytól lett-é ez a dolog, hogy nem adtad tudtára a te szolgádnak, kicsoda fogna ülni az én uramnak, a királynak székiben az ő holta után.
1 Kir. 1.28
És felelvén Dávid király, monda: Hívjátok hozzám Bethsabét, a ki beméne a király eleibe, és megálla a király előtt.
1 Kir. 1.29
És megesküvék a király, mondván: Él az Úr, a ki megszabadította az én lelkemet minden nyomorúságból,
1 Kir. 1.30
Hogy a miképen megesküdtem néked * az Úrra, Izráel Istenére, ezt mondván: A te fiad Salamon uralkodik én utánam, és ő ül az én királyi székembe én helyettem: ezt ma így meg is teszem.
1 Kir. 1.31
És fejet hajta Bethsabé, arczczal a földre leborulván, és magát meghajtván a király előtt, monda: Éljen az én uram, Dávid király, mindörökké!
1 Kir. 1.32
Azután monda Dávid király: Hívjátok hozzám Sádók * papot és Nátán prófétát és Benáját, + Jójadának fiát. És ezek bemenének a király eleibe.
1 Kir. 1.33
És monda nékik a király: Vegyétek mellétek a ti uratoknak szolgáit, és ültessétek Salamont, az én fiamat az én öszvéremre, és vigyétek alá őt Gihonba;
1 Kir. 1.34
És kenje őt ott Sádók pap és Nátán próféta Izráelnek királyává; és fújjátok meg a harsonákat, és kiáltsátok: Éljen * Salamon király!
1 Kir. 1.35
És jőjjetek fel onnét ő utána; és eljövén, üljön az én királyi székembe, és ő uralkodjék én helyettem; mert immár meghagytam néki, hogy ő legyen fejedelme mind Izráelnek, mind Júdának.
1 Kir. 1.36
Felele akkor Benája, * a Jójada fia a királynak, és monda: Ámen! Így szóljon az Úr, az én uramnak, a királynak Istene is.
1 Kir. 1.37
A miképen vele volt az Úr az én urammal, a királylyal: azonképen legyen vele Salamonnal is, és magasztalja feljebb az ő királyi székét az én uramnak, Dávid királynak királyi székénél.
1 Kir. 1.38
Aláméne azért Sádók pap és Nátán próféta és Benája, a Jójada fia, a Kereteusok is és a * Peleteusok, és felülteték Salamont a Dávid király öszvérére, és alávivék őt Gihonba.
1 Kir. 1.39
És vevé Sádók * pap az olajos szarut az Úr sátorából, és megkené Salamont; + azután kürtölének, és az egész nép ezt kiáltá: Éljen Salamon király!
1 Kir. 1.40
És felvonult utána az egész nép, és a nép sípolt és felette ujjongott, úgy hogy a föld is megrepedne kiáltásuk zajától.
1 Kir. 1.41
És Adónia is meghallotta * és vendégei is mind, a kik nála valának, miután a lakomát már elvégezték; és meghallá Joáb is a kürtölés szavát, és monda: Miért e zaj és mozgás a városban?
1 Kir. 1.42
És a mikor ő még szólana, ímé megérkezék Jonathán, * az Abjátár pap fia. És monda Adónia: Jőjj be, mert megbízható férfiú vagy, és jó hírt mondasz.
1 Kir. 1.43
Jonathán pedig felelvén, monda Adóniának: Igen, a mi urunk, Dávid király, Salamont tette királylyá.
1 Kir. 1.44
És elküldötte ő vele Sádók papot a király és Nátán prófétát, és Benáját, a Jójada * fiát, a Kereteusokat is és Peleteusokat, és őt a király öszvérére ülteték,
1 Kir. 1.45
És Sádók * pap Nátán prófétával együtt királylyá kente fel őt Gihonnál, és onnét vonulnak fel örömmel; ettől zendült meg a város. Ez az a zaj, a melyet hallottatok.
1 Kir. 1.46
És immár be is ült Salamon az országnak királyi székibe;
1 Kir. 1.47
És a király szolgái is bemenének, hogy áldják a mi urunkat, Dávid királyt, mondván: Tegye az Isten a Salamon nevét híresebbé * a te nevednél, és magasztalja feljebb az ő székit a te székednél. És meghajtá magát a király az ő ágyán.
1 Kir. 1.48
És ekképen is szóla a király: Áldott az Úr, Izráel Istene, a ki adott e mai napon olyat, a ki szemeim láttára helyettem üljön az én királyi székemben.
1 Kir. 1.49
Akkor megrettenének, és felkelének mindnyájan a hivatalosok, a kik Adóniával valának, és kiki mind dolgára méne.
1 Kir. 1.50
De Adónia félt Salamontól, és felkészülve elfutott, és megragadta az oltárnak * szarvait.
1 Kir. 1.51
Hírül adák pedig Salamonnak ilyen szókkal: Ímé Adónia Salamon királytól való féltében megfogá az oltárnak szarvait, ezt mondván: Esküdjék meg ma nékem Salamon király, hogy meg nem öli az ő szolgáját fegyverrel.
1 Kir. 1.52
És monda Salamon: Ha jámbor lészen, egy hajszál * fejéről le nem esik a földre; de ha gonoszság találtatik ő benne, + meg kell halnia.
1 Kir. 1.53
Elkülde azért Salamon király, és elhozák őt az oltártól; és eljövén meghajtá magát Salamon király előtt; és monda Salamon király: Menj el a te házadhoz.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages