5 Móz. 1

Full text search

5 Móz. 1
5 Móz. 1.1
Ezek az igék, a melyeket szólott Mózes az egész Izráelnek, a Jordánon túl a pusztában, a mezőségen, a Veres tenger ellenében, Párán és Tófel, és Lábán és Haczéróth, és Dizaháb között.
5 Móz. 1.2
Tizenegy napi járóföldön Hórebtől fogva, * a Szeir hegyének + menve, Kádes-Barneáig.
5 Móz. 1.3
Lőn pedig a negyvenedik esztendőben, a tizenegyedik hónapban, a hónapnak első napján, szóla Mózes az Izráel fiainak mind a szerint, a mint parancsolt vala az Úr néki azok felől.
5 Móz. 1.4
Minekutána megverte vala * Szihont az Emoreusok királyát, a ki lakik vala Hesbonban, és Ógot, Básánnak királyát Edreiben, a ki lakik vala Asthárótban:
5 Móz. 1.5
A Jordánon túl, a * Moáb földén, kezdé Mózes magyarázni ezt a törvényt, mondván:
5 Móz. 1.6
Az Úr, a mi Istenünk szólott nékünk a Hóreben, ezt mondván: Elég ideig laktatok e hegy alatt;
5 Móz. 1.7
Forduljatok meg, és induljatok, és menjetek az Emoreusok hegyére, és annak minden szomszéd vidékére, a mezőségen, és a hegyes-völgyes földön, és dél felé, és a tengernek partján, a Kananeusok földére és a Libánusra, a nagy folyóvízig, az Eufrates folyóig.
5 Móz. 1.8
Ímé előtökbe adtam a földet; menjetek be, és bírjátok azt a földet, a mely felől megesküdt az Úr a ti atyáitoknak, Ábrahámnak, * Izsáknak és Jákóbnak, hogy nékik adja, és ő utánok az ő magvoknak.
5 Móz. 1.9
És szólottam vala néktek abban az időben, ezt mondván: Nem viselhetlek egymagam * titeket;
5 Móz. 1.10
Az Úr, a ti Istenetek megsokasított titeket elannyira, hogy oly sokan vagytok ti most, mint az * égnek csillagai.
5 Móz. 1.11
Az Úr, a ti atyáitoknak Istene szaporítson meg titeket ezerszerte * is inkább mint most vagytok, és áldjon meg titeket, a miképen igérte néktek!
5 Móz. 1.12
Miképen viselhetném én egymagam a terheiteket és a ti bajaitokat és a ti * pereiteket?
5 Móz. 1.13
Válaszszatok magatoknak bölcs, értelmes és a ti törzseitekben ismeretes férfiakat, és én azokat előljáróitokká teszem.
5 Móz. 1.14
És felelétek nékem, és mondátok: Jó dolog, a mit mondál, hogy míveled azt.
5 Móz. 1.15
Vevém azért a ti * törzseiteknek főbbjeit, a bölcs és ismeretes férfiakat, és tevém őket előljáróitokká: ezredesekké, századosokká, ötvenedesekké, tizedesekké és tiszttartókká, a ti törzseitek szerint.
5 Móz. 1.16
És megparancsolám abban az időben a ti biráitoknak, mondván: Hallgassátok ki atyátokfiait, és ítéljetek igazságosan mindenkit, az ő atyjafiaival és jövevényeivel egyben.
5 Móz. 1.17
Ne legyetek személyválogatók * az ítéletben: kicsinyt úgy, mint nagyot hallgassatok ki; ne féljetek senkitől, mert az ítélet az Istené; a mi pedig nehéznek tetszik néktek, én előmbe hozzátok, és én meghallgatom azt.
5 Móz. 1.18
És megparancsoltam néktek abban az időben mindent, a mit cselekedjetek.
5 Móz. 1.19
Azután elindulánk a Hórebtől, és bejártuk ama nagy és rettenetes pusztát, a melyet láttatok, az Emoreusok hegyének menve, a miképen parancsolta volt az Úr, a mi Istenünk nékünk; és eljutánk * Kádes-Barneához.
5 Móz. 1.20
És mondám néktek: Eljutottatok az Emoreusok hegyéig, a melyet az Úr, a mi Istenünk ád nékünk.
5 Móz. 1.21
Ímé elődbe adta az Úr, a te Istened ezt a földet: menj fel, bírjad azt, a miképen megmondotta az Úr, a te atyáidnak Istene néked; ne félj, és meg ne rettenj!
5 Móz. 1.22
Ti pedig mindnyájan hozzám járulátok és mondátok: Küldjünk embereket előre, hogy kémleljék meg nékünk azt a földet, és hozzanak nékünk hírt az út felől, a melyen felmenjünk, és a városok felől, a melyekbe bevonuljunk.
5 Móz. 1.23
És tetszék nékem ez a beszéd, és vevék közületek tizenkét férfiút, minden * törzsből egyet-egyet.
5 Móz. 1.24
És fordulának és felmenének a hegyre, és eljutának az Eskól völgyéig, és * kikémlelék azt.
5 Móz. 1.25
És vőnek kezeikbe annak a földnek gyümölcséből, és alá hozák hozzánk, és hírt hozának nékünk és mondának: Jó az a föld, a melyet az Úr, a mi Istenünk ád nékünk.
5 Móz. 1.26
De ti nem akartatok felmenni; hanem pártot ütétek * az Úrnak, a ti Isteneteknek parancsa ellen.
5 Móz. 1.27
És zúgolódátok a ti sátoraitokban, és mondátok: mivelhogy gyűlöl minket az Úr, azért hozott ki minket Égyiptom földéből, hogy adjon minket az Emoreus kezébe, és elpusztítson minket.
5 Móz. 1.28
Hová mennénk fel mi? A mi atyánkfiai megrettenték a mi szíveinket, mondván: Az a nép nagyobb és szálasabb nálunknál; a városok nagyok és * megerősíttettek az égig; még Anák fiakat is láttunk ott!
5 Móz. 1.29
Akkor mondám néktek: Ne rettegjetek és ne féljetek azoktól;
5 Móz. 1.30
Az Úr, a ti Istenetek, a ki előttetek megy, * ő hadakozik ti érettetek mind a szerint, a mint cselekedett vala veletek Égyiptomban a ti szemeitek előtt;
5 Móz. 1.31
És a pusztában, a hol láttad, hogy úgy hordozott téged az Úr, a te Istened, a miképen hordozza az ember az ő fiát, mind az egész úton, a melyen jártatok, míg jutátok e helyre.
5 Móz. 1.32
Mindazáltal nem hivétek az Úrnak, a ti Isteneteknek.
5 Móz. 1.33
A ki * előttetek jár vala az úton, hogy helyet szemeljen ki néktek, a hol táborozzatok, éjjel tűzben, hogy megmutassa néktek az útat, a melyen járjatok, és felhőben nappal.
5 Móz. 1.34
Meghallá pedig az Úr beszédetek szavát, és megharaguvék, és megesküvék, * mondván:
5 Móz. 1.35
E gonosz nemzetségből való emberek közül egy sem látja meg azt a jó földet, a mely felől megesküdtem, hogy a ti atyáitoknak adom;
5 Móz. 1.36
Kivéve Kálebet, * a Jefunné fiát; ő meglátja azt, és ő néki adom azt a földet, a melyet tapodott, és az ő fiainak, mert tökéletességgel követte az Urat.
5 Móz. 1.37
Még én reám is megharaguvék az Úr miattatok, mondván: * Te sem mégy oda be!
5 Móz. 1.38
Józsué, a * Nún fia, a ki áll te előtted, ő megy be oda; azért biztassad őt, mert ő + osztja el az örökséget Izráelnek.
5 Móz. 1.39
És a ti kicsinyeitek, a kikről szólátok hogy * prédául lesznek, és a ti fiaitok, a kik nem tudnak most sem jót, sem gonoszt, azok mennek be oda, mert nékik adom azt, és ők bírják azt.
5 Móz. 1.40
Ti pedig forduljatok vissza, és induljatok a pusztába, a Veres tenger felé.
5 Móz. 1.41
És azt felelétek, és azt mondátok nékem: * Vétkeztünk az Úr ellen, mi felmegyünk és hadakozunk mind a szerint, a mint parancsolta nékünk az Úr, a mi Istenünk! És felövezétek magatokat, kiki az ő harczi eszközeivel, és készek valátok felmenni a hegyre.
5 Móz. 1.42
Monda pedig az Úr nékem: Mondd meg nékik: Ne menjetek fel, és ne harczoljatok, mert nem vagyok * közöttetek: hogy meg ne verettessetek a ti ellenségeitektől.
5 Móz. 1.43
És megmondám néktek, de nem hallgattatok rám, hanem pártot ütöttetek az Úr parancsolata ellen, és vakmerősködétek, és felmenétek a hegyre.
5 Móz. 1.44
De kijöve az Emoreus, a ki lakik vala azon a hegyen, ti ellenetek, és megkergetének titeket, mint a méhek szokták cselekedni, és vagdaltak vala titeket Szeirtől Hormáig.
5 Móz. 1.45
És visszatérétek onnét, és sírátok az Úr előtt, de nem hallgatá meg az Úr a ti szavatokat, és nem figyele rátok.
5 Móz. 1.46
És sok időn át lakozátok Kádesben, a meddig ott lakozátok.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages