Ján. 5

Full text search

Ján. 5
Ján. 5.1
Ezek után ünnepök vala a zsidóknak, és felméne Jézus * Jeruzsálembe.
Ján. 5.2
Van pedig Jeruzsálemben a Juhkapunál egy tó, a melyet héberül Bethesdának neveznek. Öt tornácza van.
Ján. 5.3
Ezekben feküvék a betegek, vakok, sánták, aszkórosok nagy sokasága, várva a víznek megmozdulását.
Ján. 5.4
Mert időnként angyal szálla a tóra, és felzavará a vizet: a ki tehát először lépett bele a víz felzavarása után, meggyógyult, akárminémű betegségben volt.
Ján. 5.5
Vala pedig ott egy ember, a ki harmincnyolcz esztendőt töltött betegségében.
Ján. 5.6
Ezt a mint látta Jézus, hogy ott fekszik, és megtudta, hogy már sok idő óta úgy van; monda néki: Akarsz-é meggyógyulni?
Ján. 5.7
Felele néki a beteg: Uram, nincs emberem, hogy a mikor a víz felzavarodik, bevigyen engem a tóba; és mire én oda érek, más lép be előttem.
Ján. 5.8
Monda néki Jézus: Kelj fel, vedd fel a te nyoszolyádat, * és járj!
Ján. 5.9
És azonnal meggyógyula az ember, és felvevé nyoszolyáját, és jár vala. Aznap pedig szombat vala.
Ján. 5.10
Mondának azért a zsidók a meggyógyultnak: Szombat van, * nem szabad néked a nyoszolyádat hordanod!
Ján. 5.11
Felele nékik: A ki meggyógyított engem, az mondá nékem: Vedd fel a nyoszolyádat, és járj.
Ján. 5.12
Megkérdék azért őt: Ki az az ember, a ki mondá néked: Vedd fel a nyoszolyádat, és járj?
Ján. 5.13
A meggyógyult pedig nem tudja vala, hogy ki az; mert Jézus félre vonult, sokaság lévén azon a helyen.
Ján. 5.14
Ezek után találkozék vele Jézus a templomban, és monda néki: Ímé meggyógyultál; többé ne * vétkezzél, hogy + rosszabbul ne legyen dolgod!
Ján. 5.15
Elméne az az ember, és hírül adá a zsidóknak, hogy Jézus az, a ki őt meggyógyította.
Ján. 5.16
És e miatt üldözőbe vevék a zsidók Jézust, és meg akarák őt ölni, hogy ezeket művelte szombaton.
Ján. 5.17
Jézus pedig felele nékik: Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom.
Ján. 5.18
E miatt aztán még inkább meg akarák őt ölni a zsidók, mivel nem csak a szombatot rontotta meg, hanem az Istent is saját Atyjának mondotta, * egyenlővé tévén magát az Istennel.
Ján. 5.19
Felele azért Jézus, és monda nékik: Bizony, bizony mondom néktek: a Fiú semmit sem tehet * önmagától, hanem ha látja + cselekedni az Atyát, mert a miket az cselekszik, ugyanazokat hasonlatosképen a Fiú is cselekszi.
Ján. 5.20
Mert az Atya szereti * a Fiút, és mindent megmutat néki, a miket ő maga cselekszik; és ezeknél nagyobb dolgokat is mutat majd néki, hogy ti csudálkozzatok.
Ján. 5.21
Mert a mint az Atya feltámasztja a halottakat és megeleveníti, úgy a Fiú is a kiket akar, * megelevenít.
Ján. 5.22
Mert az Atya nem ítél senkit, hanem az * ítéletet egészen a Fiúnak adta;
Ján. 5.23
Hogy mindenki úgy tisztelje a Fiút, miként tisztelik az Atyát. A ki nem tiszteli * a Fiút, nem tiszteli az Atyát, a ki elküldte őt.
Ján. 5.24
Bizony, bizony mondom néktek, hogy a ki az én beszédemet hallja és hisz * annak, a ki engem elbocsátott, örök élete van; és nem megy a kárhozatra, hanem + általment a halálból az életre.
Ján. 5.25
Bizony, bizony mondom néktek, hogy eljő az idő, és az most vagyon, mikor a halottak hallják az Isten Fiának szavát, és a kik hallják, élnek.
Ján. 5.26
Mert a miként az Atyának élete van önmagában, akként adta a Fiúnak is, hogy élete legyen önmagában:
Ján. 5.27
És hatalmat ada néki az ítélettételre is, mivelhogy embernek fia.
Ján. 5.28
Ne csodálkozzatok ezen: mert eljő az óra, a melyben mindazok, a kik a koporsókban vannak, meghallják * az ő szavát,
Ján. 5.29
És kijőnek; * a kik a jót cselekedték, az élet feltámadására; a kik pedig a gonoszt művelték, a kárhozat feltámadására.
Ján. 5.30
Én semmit sem * cselekedhetem magamtól; a mint hallok, úgy ítélek, és az én ítéletem igazságos; mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak + akaratát, a ki elküldött engem, az Atyáét.
Ján. 5.31
Ha én teszek * bizonyságot magamról, az én bizonyságtételem nem igaz.
Ján. 5.32
Más az, a ki bizonyságot * tesz rólam; és tudom, hogy igaz az a bizonyságtétel, a melylyel bizonyságot tesz rólam.
Ján. 5.33
Ti elküldtetek Jánoshoz, és bizonyságot * tett az igazságról.
Ján. 5.34
De én nem embertől nyerem a bizonyságtételt; hanem ezeket azért mondom, hogy ti megtartassatok.
Ján. 5.35
Ő az égő és fénylő szövétnek vala, ti pedig csak egy ideig akartatok örvendezni az ő világosságában.
Ján. 5.36
De nékem nagyobb bizonyságom van a Jánosénál: mert azok a dolgok, a melyeket rám bízott az Atya, hogy elvégezzem azokat, azok a dolgok, a melyeket én cselekszem, tesznek * bizonyságot rólam, hogy az Atya küldött engem.
Ján. 5.37
A ki elküldött engem, maga az Atya is bizonyságot tett * rólam. Sem hangját nem hallottátok soha, sem ábrázatát + nem láttátok.
Ján. 5.38
Az ő ígéje sincs maradandóan bennetek: mert a kit ő elküldött, ti annak nem hisztek.
Ján. 5.39
Tudakozzátok * az írásokat, mert azt hiszitek, hogy azokban van a ti örök életetek; és ezek azok, a melyek bizonyságot + tesznek rólam;
Ján. 5.40
És nem akartok hozzám jőni, hogy életetek * legyen!
Ján. 5.41
Dicsőséget emberektől nem nyerek.
Ján. 5.42
De ismerlek benneteket, hogy az Istennek szeretete nincs meg bennetek:
Ján. 5.43
Én az én Atyám nevében jöttem, és nem fogadtatok be engem; ha más jőne a maga nevében, azt befogadnátok.
Ján. 5.44
Mimódon hihettek ti, a kik egymástól nyertek dicsőséget, és azt a dicsőséget, a mely az egy * Istentől van, nem keresitek?
Ján. 5.45
Ne állítsátok, hogy én vádollak majd benneteket az Atyánál; van a ki vádol titeket, Mózes, a kiben ti reménykedtetek.
Ján. 5.46
Mert ha hinnétek Mózesnek, nékem is hinnétek; mert én rólam írt * ő.
Ján. 5.47
Ha pedig az ő írásainak nem hisztek, mimódon hisztek az én beszédeimnek?

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages