Mát. 18

Full text search

Mát. 18
Mát. 18.1
Abban az órában menének a tanítványok Jézushoz, mondván: Vajjon ki nagyobb a mennyeknek * országában?
Mát. 18.2
És előhíván Jézus egy kis gyermeket, közéjök állítja vala azt,
Mát. 18.3
És monda: Bizony mondom néktek, ha meg nem tértek és olyanok nem lesztek mint a kis gyermekek, semmiképen * nem mentek be a mennyeknek országába.
Mát. 18.4
A ki azért megalázza magát, mint ez a kis gyermek, az a nagyobb a mennyeknek országában.
Mát. 18.5
És a ki egy ilyen kis gyermeket befogad az én nevemben, * engem fogad be.
Mát. 18.6
A ki pedig megbotránkoztat egyet e kicsinyek közül, a kik én bennem hisznek, jobb annak, hogy malomkövet kössenek a nyakára, * és a tenger mélységébe vessék.
Mát. 18.7
Jaj a világnak a botránkozások miatt! Mert szükség, hogy botránkozások essenek; * de jaj annak az embernek, a ki által a botránkozás esik.
Mát. 18.8
Ha pedig a te * kezed vagy a te lábad megbotránkoztat téged, vágd le azokat és vesd el magadtól; jobb néked az életre sántán vagy csonkán bemenned, hogynem két kézzel vagy két lábbal vettetned az örök tűzre.
Mát. 18.9
És ha a te szemed botránkoztat meg téged, vájd ki azt és vesd el magadtól; jobb néked félszemmel bemenned az életre, hogynem két szemmel vettetned a gyehenna tüzére.
Mát. 18.10
Meglássátok, hogy eme kicsinyek közül egyet is meg ne utáljatok; mert mondom néktek, * hogy az ő angyalaik a mennyekben mindenkor látják az én mennyei Atyám orczáját.
Mát. 18.11
Mert az embernek Fia * azért jött, hogy megtartsa, a mi elveszett vala.
Mát. 18.12
Mit gondoltok? Ha valamely embernek száz juha * van, és egy azok közül eltévelyedik: vajjon a kilenczvenkilenczet nem hagyja-é ott, és a hegyekre menvén, nem keresi-é azt, a melyik eltévelyedett?
Mát. 18.13
És ha történetesen megtalálja azt, bizony mondom néktek, inkább örvend azon, mint a kilenczvenkilenczen, a mely el nem tévelyedett.
Mát. 18.14
Ekképen a ti mennyei Atyátok sem akarja, hogy egy is elveszszen e kicsinyek közül.
Mát. 18.15
Ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, menj el és dorgáld * meg őt négy szem között: ha hallgat rád, megnyerted a te atyádfiát;
Mát. 18.16
Ha pedig nem hallgat rád, végy magad mellé még egyet vagy kettőt, hogy * két vagy három tanú vallomásával erősíttessék minden szó.
Mát. 18.17
Ha azokra nem hallgat, mondd meg a gyülekezetnek; ha a gyülekezetre sem hallgat, * legyen előtted olyan, mint a pogány és a vámszedő.
Mát. 18.18
Bizony mondom néktek: A mit megköttök a földön, * a mennyben is kötve lészen; és a mit megoldotok a földön, a mennyben is oldva lészen.
Mát. 18.19
Ismét, mondom néktek, hogy ha ketten közületek * egy akaraton lesznek a földön minden dolog felől, a mit csak kérnek, megadja nékik az én mennyei Atyám.
Mát. 18.20
Mert a hol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, * ott vagyok közöttük.
Mát. 18.21
Ekkor hozzámenvén Péter, monda: Uram, hányszor lehet az én atyámfiának ellenem vétkezni, és néki megbocsátanom? még hétszer is?
Mát. 18.22
Monda néki Jézus: Nem mondom néked, hogy még hétszer * is, hanem még hetvenhétszer is.
Mát. 18.23
Annakokáért hasonlatos a mennyeknek országa a királyhoz, a ki számot akar vala vetni az ő szolgáival.
Mát. 18.24
Mikor pedig számot kezde vetni, hozának eléje egyet, a ki tízezer tálentommal vala adós.
Mát. 18.25
Nem tudván pedig fizetni, parancsolá annak ura, hogy adják el azt, és a feleségét és gyermekeit, és mindenét, a mije vala, és fizessenek.
Mát. 18.26
Leborulván azért a szolga előtte, könyörög vala néki, mondván: Uram, légy türelemmel hozzám, és mindent megfizetek néked.
Mát. 18.27
Az úr pedig megszánván azt a szolgát, elbocsátá őt, és az adósságot is elengedé néki.
Mát. 18.28
Kimenvén pedig az a szolga, találkozék egygyel az ő szolgatársai közül, a ki száz dénárral vala néki adós; és megragadván azt, fojtogatja vala, mondván: Fizesd meg nékem, a mivel tartozol.
Mát. 18.29
Leborulván azért az ő szolgatársa az ő lábai elé, könyörög vala néki, mondván: Légy türelemmel hozzám, és mindent megfizetek néked.
Mát. 18.30
De ő nem akará; hanem elmenvén, börtönbe veté őt, mígnem megfizeti, a mivel tartozik.
Mát. 18.31
Látván pedig az ő szolgatársai, a mik történtek vala, felettébb megszomorodának; és elmenvén, mindent megjelentének az ő uroknak, a mik történtek vala.
Mát. 18.32
Akkor előhivatván őt az ő ura, monda néki: Gonosz szolga, minden adósságodat elengedtem néked, mivelhogy könyörögtél nékem:
Mát. 18.33
Nem kellett volna-é néked is könyörülnöd a te szolgatársadon, a miképen én is könyörültem te rajtad?
Mát. 18.34
És megharagudván az ő ura, átadta őt a hóhérok kezébe, * mígnem megfizeti mind, a mivel tartozik.
Mát. 18.35
Ekképen cselekszik az én mennyei Atyám is veletek, ha szivetekből * meg nem bocsátjátok, kiki az ő atyjafiának, az ő vétkeiket.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages