Mt. 22

Full text search

Mt. 22
Mt. 22.1
Megszólalt erre Jézus, és ismét példázatokban beszélt hozzájuk:
Mt. 22.2
„Hasonló a mennyek országa egy királyhoz, aki menyegzőt készített a fiának.
Mt. 22.3
Elküldte szolgáit, hogy hívják össze a meghívottakat a menyegzőre, de azok nem akartak elmenni.
Mt. 22.4
Ekkor más szolgákat küldött, akikhez így szólt: Mondjátok meg a meghívottaknak: Íme, elkészítettem az ebédet, ökreim és hízott állataim levágva, és minden készen van: Jöjjetek a menyegzőre!
Mt. 22.5
De azok, mit sem törődve ezzel, elmentek: az egyik a földjére, a másik a kereskedésébe.
Mt. 22.6
A többiek pedig megragadták szolgáit, bántalmazták és megölték őket.
Mt. 22.7
Ekkor a király haragra gerjedt, elküldte seregeit, és elpusztította ezeket a gyilkosokat, városukat pedig felégette.
Mt. 22.8
Akkor ezt mondta szolgáinak: A menyegző ugyan kész, de a meghívottak nem voltak rá méltók.
Mt. 22.9
Menjetek tehát a keresztutakra, és akit csak találtok, hívjátok el a menyegzőre.
Mt. 22.10
Kimentek a szolgák az utakra, összeszedtek mindenkit, akit csak találtak, gonoszokat és jókat egyaránt, és megtelt a lakodalmas ház vendégekkel.
Mt. 22.11
Amikor a király bement, hogy megtekintse a vendégeket, meglátott ott egy embert, aki nem volt menyegzői ruhába öltözve;
Mt. 22.12
így szólt hozzá: Barátom, hogyan jöhettél be ide, hiszen nincs menyegzői ruhád? Az pedig hallgatott.
Mt. 22.13
Akkor a király ezt mondta szolgáinak: kötözzétek meg kezét-lábát, és vessétek ki a külső sötétségre; ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás.
Mt. 22.14
Mert sokan vannak az elhívottak, de kevesen a választottak.”
Mt. 22.15
Akkor a farizeusok elmentek, és elhatározták, hogy szóval csalják tőrbe.
Mt. 22.16
Elküldték tehát hozzá tanítványaikat, a Heródes-pártiakkal együtt, akik ezt mondták: „Mester, tudjuk, hogy igaz vagy, és az Isten útját az igazsághoz ragaszkodva tanítod, és hogy nem tartasz senkitől, mert nem veszed figyelembe az emberek tekintélyét.
Mt. 22.17
Mondd meg tehát nekünk, mi a véleményed: szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem?”
Mt. 22.18
Jézus felismerve gonoszságukat, így szólt: „Mit kísértetek engem, képmutatók?
Mt. 22.19
Mutassatok nekem egy adópénzt!” Azok odavittek neki egy dénárt.
Mt. 22.20
Jézus megkérdezte tőlük: „Kié ez a kép és ez a felirat?”
Mt. 22.21
„A császáré” - felelték. Jézus erre kijelentette: „Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené.”
Mt. 22.22
Amikor ezt meghallották, elcsodálkoztak, otthagyták őt, és eltávoztak.
Mt. 22.23
Azon a napon szadduceusok is mentek hozzá, akik azt állítják, hogy nincs feltámadás, és megkérdezték őt:
Mt. 22.24
„Mester! Ezt mondta Mózes: ha valaki meghal, és nem marad fiúgyermeke, akkor testvére vegye feleségül az asszonyt, és támasszon utódot testvérének.
Mt. 22.25
Volt nálunk hét testvér: az első, miután megnősült, meghalt, és mivel nem volt utóda, feleségét testvérére hagyta.
Mt. 22.26
Hasonlóan a második is, a harmadik is, és így egymásután mind a hét.
Mt. 22.27
Végül aztán meghalt az asszony is.
Mt. 22.28
A feltámadáskor tehát kinek a felesége lesz az asszony a hét közül, hiszen mindegyiknek a felesége volt?”
Mt. 22.29
Jézus így válaszolt nekik: „Tévelyegtek, mivel nem ismeritek sem az Írásokat, sem az Isten hatalmát.
Mt. 22.30
Mert a feltámadáskor nem nősülnek, férjhez sem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az angyalok a mennyben.
Mt. 22.31
A halottak feltámadásáról pedig nem olvastátok-e, amit Isten mondott nektek:
Mt. 22.32
Én vagyok Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene? Az Isten nem a holtak Istene, hanem az élőké.”
Mt. 22.33
Amikor a sokaság ezt hallotta, álmélkodott tanításán.
Mt. 22.34
Amikor a farizeusok meghallották, hogy a szadduceusokat elnémította, köréje gyűltek.
Mt. 22.35
Egyikük pedig, egy törvénytudó, kísérteni akarta őt, és megkérdezte tőle:
Mt. 22.36
„Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben?”
Mt. 22.37
Jézus így válaszolt: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.
Mt. 22.38
Ez az első és a nagy parancsolat.
Mt. 22.39
A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat.
Mt. 22.40
E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.”
Mt. 22.41
Amíg a farizeusok együtt voltak, megkérdezte tőlük Jézus:
Mt. 22.42
„Mi a véleményetek a Krisztusról? Kinek a fia?” Ezt felelték: „Dávidé.”
Mt. 22.43
Majd újabb kérdést tett fel nekik: „Hogyan nevezheti akkor Dávid a Lélek által Urának, amikor ezt mondja:
Mt. 22.44
Így szól az Úr az én uramhoz: Ülj az én jobbomra, amíg lábad alá nem vetem ellenségeidet.
Mt. 22.45
Ha tehát Dávid Urának szólítja őt, miképpen lehet a Fia?”
Mt. 22.46
De senki sem tudott neki felelni egyetlen szót sem, és megkérdezni sem merte őt többé senki attól a naptól fogva.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages