Habakuk könyve (Hab)

Full text search

Habakuk könyve (Hab)
Vö.: Jer 10,23-25; 14,2-9. 19-22; Iz 59,9-14. A próféta panasszal fordul Istenhez a nép szenvedései miatt, melyet a káldeusok támadása okozott. Hogyan engedheti meg Isten, hogy a pogányok diadalmaskodjanak a választott nép felett? Hiszen Júda vétkei ellenére is „igaz”, mert az igaz Istent tiszteli.
Isten válasza: a káldeusok Isten büntető eszközei a bűnös nép felett.
Ez a nép csak magában bízik, sem embert, sem Istent nem fél.
A keleti szél a sivatag felől fúj, forró, száraz és pusztító, így a pusztító támadókhoz hasonló.
A pusztító sereg csak romokat hagy maga után.
Ha a támadó hadsereg Isten akaratát hajtja végre, akkor talán az Isten az igazságtalan? Hogyan bánhat így népével az igaz, szent Isten?
Ősidőktől: utalás a kivonulás idejére.
A káldeusok népe.
A próféta őrködik népe felett, mint az őrszem a várfalon.
A jövendölést azért kell leírni, hogy amikor beteljesedik, megbizonyosodhassanak annak igazsága felől.
A mondat összefoglalja a jövendölés lényegét: Júda, aki igaz az Isten előtt, megmenekül, a káldeus nép elpusztul.
Isten a kegyetlen elnyomót olyan büntetéssel fogja sújtani, amelyet sokáig közmondásszerűen emlegetni fognak „példázatokban” és „magvas beszédben”. Ez utóbbi két kifejezés a következő öt átok műfaját jelzi.
Kapzsisága miatt az elnyomónak ugyanazt a szenvedést kell elviselni, amellyel ő sújtott másokat: őt is ki fogják fosztani.
Az elnyomó hasonlít az emberhez, aki jogtalanul meggazdagodott: mindent el fog veszíteni.
Kényuralom ellen.
A káldeus ellenség olyan, mint az ember, aki leitatja társait, hogy nevethessen meztelenségükön. Az elnyomót is hasonló sors fogja érni, de ekkor ő még nagyobb szégyenbe kerül, mert meglátszik, hogy körül sincsen metélve.
Nebukadnezár kiirtotta Libanon cédrusait (vö.: Iz 14,8).
A jeruzsálemi templom, vagy inkább Isten égi lakhelye.
3,
Zsoltár, mely Isten végtelen hatalmát dicsőíti. A felirat, az utolsó megjegyzés és a közben található „Szünet” jelek azt mutatják, hogy a zsoltárt a liturgiában használták.
Isten „tettei” azok az események a választott nép történetében, amelyekben az isteni gondviselés különösképpen megnyilvánult.
Támán Edom északi része Júda délkeleti határán.
A zsoltárnak ez a része Isten személyes megjelenését mondja el (teofánia). A Szentírásban gyakran olvashatunk ehhez hasonló elbeszélést, pl. Kiv 19,16; Iz 40,3.
Az „időtlen hegyek és az örök halmok” az ősatyák tartózkodási helyei a Szentföldön. Itt kozmikus jelentést kapnak.
Isten megjelenését kozmikus jelek kísérik, vö.: Bír 5,4-5; Zsolt 77,17-20; 114,3-7. A költői képeket valószínűleg a régi teremtéstörténetekből meríti a szerző.
A nyilak a villámok. Az íj az erő jelképe (vö.: Ter 49,24).
A mélység az ősóceán, mely a teremtéstörténetben szerepel.
Az Isten megjelenése félelemmel tölti el a prófétát. Félelme azonban hamarosan örömre változik, az üdvösség és az isteni oltalom biztos reménye miatt.
Ez a vers nehezen illeszthető be a szövegösszefüggésbe, ezért későbbi betoldásnak tartják

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages