Jónás könyve (Jón) | JEGYZETEK A KATOLIKUS BIBLIÁHOZ

Jónás könyve (Jón)

Tarsis a palesztinaiak számára a „világ végét” jelentette. Jónás az isteni küldetés elől a lehető legmesszebbre akar menekülni.

1,10-15.

A szerző kiemeli, hogy a matrózok - szemben Jónással - mindenben helyesen cselekszenek: megütköznek, hogy Jónás nem követte a parancsot, nem akarják Istent megbántani azzal, hogy a tengerbe vetik, és áldozatot mutatnak be Istennek.

2,2.

A hallal kapcsolatos megjegyzéseinket lásd a bevezetésben.

2,3-10.

Jónás hálaadó éneke a zsoltárok stílusában. A tenger itt mint Isten ellensége, a halál birodalma szerepel, kifejezi az Istentől való teljes elszakítottságot. Ilyen értelemben Jónás Jézus előképe, aki három napig a halál birodalmában, a föld mélyében volt (Mt 12,4; Lk 11,30).

2,7.

A „tengeri hegyek tövében” a tenger legmélyét jelöli.

3,3.

A „háromnapi járás hosszú” város elképzelhetetlen, költői túlzás a város nagyságának érzékeltetésére.

3,4.

A negyvenes szám a vízözönnel kapcsolatos 40 napra és a kivonulás 40 évére emlékeztet.

3,5.

Kiemeli a pogányok hitét, szemben a zsidókéval (vö.: Lk 11, 30-32).

Ez a fejezet bemutatja az Isten irgalmasságát. Isten megkönyörült a prófétán, mikor a hal elnyelte (2,7), Ninivén, és most is megkönyörül a lázadó prófétán. A próféta méltatlankodásaira kedves, enyhe iróniával válaszol (4,10-11): Isten az állatok iránt is könyörületes, és az öntudatlan kis gyermekek iránt is.

Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me