Királyok II. könyve (2Kir)

Full text search

Királyok II. könyve (2Kir)
Moáb elszakadásáról beszél egy 1868-ban Dibanban talált oszlop (stéle). Ezen Mésa (Kr. e. 840 körül) moábita király hálát ad Kemos istennek, hogy legyőzte Izraelt. - Baalzebub (=legyek ura) gúnyneve Baalzebulnak (=Baal, a fejedelem). - Illés ruhája dereka köré csavart bőr kötény, mely felett állatbőrt hordott, prémjével együtt. Ilyen volt Keresztelő János öltözete is (Mk 1,6).
Itt veszi kezdetét az Elizeus-ciklus, mely 13,21-ig tart. Az itt említett Gilgal nem azonos a Jerikó melletti Gilgallal, ahol Józsue táborozott (Józs 4,19); ez a Gilgal É-ra feküdt Bételtől. - A Prófétatanítványok közösségben éltek, szoros kapcsolatban álltak Elizeussal. - A szöveg nem mondja, hogy Illés nem halt meg. Illést az Isten elragadta forgószélben, villámlások közepette, s nem a tüzes szekéren távozott. Az elragadtatást csak Elizeus szemléli, míg a prófétatanítványok nem látnak semmit sem, csak Illés eltűnéséről tudnak, azért akarják őt mindenáron keresni. Elizeus ellene van, mert ő az esemény természetfeletti jellegét ismeri. A zsidó és keresztény hagyomány arról beszél, hogy Illés kivételképp nem halt meg; az Egyház erre vonatkozólag nem adott döntést. Malakiás 3,1.23-24 (héber szerint)-ben megjövendöli Illés eljövetelét, Jézus Krisztus azonban Keresztelő Jánosra alkalmazza (Mt 11,14).
A prófétatanítványok elfogadják Elizeust vezetőjüknek.
Elizeus jerikói csodája emlékeztet Mózes csodájára (Kiv 15,23-25). - A kopasz csúfnevet azért kiáltozták, mert a próféta meg volt nyírva. Bétel a bálványimádás központja volt ebben az időben, s ezért csúfolják ki az Isten emberét.
Joram Kr. e. 852-841-ig uralkodott.
A Mésa ellen viselt háborúnak nem voltak meg a várt sikerei, mert Mésa veresége ellenére is független maradt. Kir-Hareszet Moáb fővárosa.
A történet hasonlít az 1Kir 17,8-15-ben elmondott történetre, de nem azonos vele.
A gazdag asszonynak jótettéért Elizeus gyermeket ígér az Úrtól. - A köszöntés elhagyása a sietős feladatra utal. A botnak nem saját magától van az ereje (vö.: Kiv 4,17), hanem a próféta imádsága révén kapja erejét; de itt Isten a próféta személyes közbelépését kívánja.
A vad tök-nek (sártök) alma nagyságú, sárga színű termése van. Igen keserű, hajtószerül használják.
Vö.: Mt 14,13-21; 15,32-38 és párhuzamos helyek.
Naamán leprája talán más jellegű volt, mint a valódi lepra, mert Naamánt nem zárta ki a társas életből. - Naamán azért visz magával földet Izraelből, hogy abból oltárt készítsen. Az akkori felfogás szerint a különböző országoknak istenei ahhoz a földhöz voltak kötve, ahol tisztelték őket. Az Urat (Jahve) csak izraelita földön lehetett tisztelni, s Naamán ennek a felfogásnak akar eleget tenni.
Az itt említett Ofel különbözik a jeruzsálemitől.
Az eset valószínűleg Gilgalnál történt.
Az arám háború eseményei 6,8-8,29-ig tartanak.
Benhadad talán III. Benhadad. A vad hagyma (sármahagyma) helyett a héber szöveg romlás folytán galambganéjról szól.
A harci szekéren három ember volt: a hajtó, a harcos és a harcos mögött álló harmadik ember, aki vigyázott a harcosra, hogy ki ne essék a kocsiból ezért mondja a szöveg, hogy karjára támaszkodott a király.
Az arámok viselkedését természetes úton nem lehet érteni.
Az utolsó versek a 7,1-2 ismétlése.
Ez a rész tulajdonképp a 4,37-nek a folytatása. A sunemi asszony ingatlanát távollétében szomszédai lefoglalták.
Itt II. Benhadadról van szó.
Jorám, Júda király Kr. e. 848-841-ig uralkodott (vö.: 2Krón 21,5-7). Atalja Omri leánya, s nem Achábé; ennek testvéréé volt (vö.: 8,26). Edom elszakadása (vö.: 2Krón 21,8-10).
Achaszja Kr. e. 841-ben király (vö.: 2Krón 22,1-6).
A 7-10. versek a könyv szerzőjétől származnak, mert a prófétának a felkenés után azonnal menekülnie kellett Elizeus parancsára.
A nép a prófétákat bizonyos mértékben nem tartotta teljesen normálisnak, ennek megfelelően válaszol Jehu.
A gileádi Ramotot az izraeliták újra visszaszerezték, s ezt próbálják most az arámok meghódítani.
Izebel kicsapongásai a hamis istenek tiszteletét jelenti, de lehet utalás a pogány istentiszteletek paráznaságára is (vö.: MTörv 23,19).
Vö.: 2Krón 22,8-9.
Zimri csak nyolc napig uralkodott, miután megölte Elát, Izrael királyát. Erre céloz Izebel (vö.: 1Kir 16,9-18). Illés jövendölése: 1Kir 21,23.
Acháb fiai számának megjelölése hetvenben; lehetséges, hogy csak szimbolikus szám a teljesség kifejezésére, de nincs benne semmi lehetetlenség, hisz a királyok nagy háremmel rendelkeztek. - Jehu szójátékot űz, amikor a királyfiak „fejéről” beszél; ez érthető szó szerinti értelemben és érthető átvitt értelemben. Ezzel el akarja magáról hárítani a királyfiak meggyilkolásának a felelősségét.
Vö.: 2Krón 22,8.
Rechab fia a rechabiták törzséhez tartozott, akik buzgó tisztelői voltak az Úrnak s a puszta élet keménységét vállalták (vö.: Jer 35,1-11).
A Baal-tisztelők kiirtásával nem csupán vallási tisztogatást vitt végbe Jehu, hanem ezzel erősítette politikai elgondolását, mert kiküszöbölte az idegen, tiruszi befolyást. Tiruszból jött Izraelbe a Baal-tisztelet. A ruhák kiosztása istentiszteleti cselekedet, ezzel jelezték a lélekben megújuló embert (vö.: a keresztség fehér ruháját).
Jehu Kr. e. 841-814-ig uralkodott Izrael fölött. Politikai meggondolásból meghagyta az aranyborjú tiszteletét. Ennek következménye a Jordánon túli területek elvesztése.
Atalja Kr. e. 841-835-ig uralkodott (vö.: 2Krón 22,9- 23,21). Jehoseba a főpap felesége volt (2Krón 22,11). A kariak zsoldosok Kisázsiából. - A héber „edut”-ot hoz, ami bizonyságot jelent. Ezt egyesek karpereccel, mások törvénykönyvvel vagy királyi jelvénnyel fordítják (vö.: 2Sám 1,10).
Joás Kr. e. 835-796-ig uralkodott (vö.: 2Krón 24,1-16). Az 5. versben háromféle bevételről van szó: a) a megszámláltak, akik elérték a 20. évet, évenként fél sékelt fizettek (Kiv 30,11-16); b) az elsőszülöttek megváltásáért 5 sékelt kellett fizetni (Szám 18,16); c) önkéntes adományok.
Joachász Kr. e. 814-798-ig uralkodott. Benhadad ezen a néven a harmadik. Az istentől jövő szabadító II. Jerobeám (vö.: 14,27).
Joás Kr. e. 798-783. uralkodott.
Amikor a próféta Kelet felé irányítja Joás nyilát, az arámok elleni háborúra gondol. Kezének a király kezére való helyezésével isteni segítséget ígér a királynak.
Hazael foglalásaira nézve vö.: 2Kir 10,32-33.
Amacja Kr. e. 796-781-ig uralkodott (vö.: 2Krón 25,1-28.)
II. Jerobeám Kr. e. 783-743-ig volt király Izraelben. Az itt említett Jónás prófétának tulajdonítják Jónás könyvét. A 28. vers folytatása a héberben: „hogyan szerezte meg Damaszkuszt és Hamatot Izraelnek, mely egykor Júdáé volt”.
Uzija néven szerepel a Királyok második könyvében az a király, akit másképp Óziásnak mondanak, s ennek egy másik formája Azariás, Kr. e. 781-740. uralkodott. A 2Krón 26,19 szerint a leprát büntetésül kapta, mert papi ténykedést akart végezni tömjénezéssel. Ekkor különítették el, s fia vitte helyette a kormányt (vö.: 2Krón 26,1-23).
Zacharja Kr. e. 743-ban uralkodott.
Sallum Kr. e. 743-ban volt király.
Menachem Kr. e. 743-738-ig uralkodott, III. Tiglat-Pilzer asszír király (Kr. e. 745-727) a Pul nevet vette fel, amikor Babilon királyává koronázták (Kr. e. 729).
Pekachja Kr. e. 738-737-ig uralkodott. A 25. vers befejezése bizonytalan.
Pekach Kr. e. 737-732-ig uralkodott. Alatta történt az első izraeli kitelepítés.
Jotam Kr. e. 740-734-ig volt Júda királya (vö.: 2Krón 27,1-9).
Acház Kr. e. 736-716-ig uralkodott Júdában (vö.: 2Krón 28,1-27). A 6. versben a héber szöveg szerint Arám van, de ez szövegromlás lesz, eredetileg Edom állhatott: a mássalhangzós írásban a magánhangzók nem szerepelnek, az „r” és „l” pedig nagyon könynyen összetéveszthetők. A templomi bronzra valószínűleg adófizetés miatt volt szüksége Acháznak, mert magát az asszír király alattvalójának nyilvánítja, ezt pedig pénzen kellett megvásárolnia. Talán a 18. versben jelzett intézkedéseknek is a hűbériség volt az oka.
Hósera Kr. e. 732-724-ig volt király. V. Szalmanasszár Kr. e. 727-722-ig uralkodott.
Szamaria ostromát V. Szalmanasszár kezdte meg 724-ben, s csak 721-ben ért véget, de ekkor már fia, Szárgon uralkodott.
Izrael fő bűne a vallási egység megbontása volt. Mindent ebből a szemszögből ítél meg a szent író.
Az el nem hurcolt szegény népből és az idetelepített pogányokból új nép alakult ki. Az izraeliták ezeket sohasem tekintették teljes értékű izraelitáknak.
Hiszkija Kr. e. 716-687-ig volt király Júdában (vö.: 2Krón 29,1-32,33). Rendeleteivel központosítja az istentiszteletet Jeruzsálemben, hogy ezáltal könnyebben lehessen megakadályozni a bálványimádást. - A Mózestől készített rézkígyót (Szám 21,4-9) összetörette, mert bálványimádásra adott alkalmat. A Nechustán név utalás akar lenni, hogy ércből készült (nehoset) és hogy kígyó (nahas) volt (vö.: Bölcs 16,5-7).
Szancherib hadjárata Kr. e. 701-ben volt. Az egész történet megvan Iz 36,1-39,8-ig. Lakis ostroma egy asszír domborművön látható, mely Szancherib ninivei palotáját díszítette. A héber szöveg a főpohárnok mellett megemlíti még a fővezért és a főkamarást, de Izajás (36,7) nem említi ezt az utóbbi kettőt.
Izajás „maradékról” szokott beszélni, mely megmenekül, s erre hivatkozik most üzenetében Hiszkija király.
Tirhaka Kr. e. 690-664-ig uralkodott. Etiópiai származású volt, a 25. dinasztiát alapította meg. Ekkor (Kr. e. 701) az egyiptomi sereg fővezére volt.
Sem az idegen istenek, sem az idegen királyok nem állíthatják meg az asszír királyt hódításában.
A jövendölés három részből áll, melyből a harmadik rész (32-34) vonatkozik Jeruzsálem megszabadítására.
Az asszír hadsereget valószínűleg pestis tizedelte meg.
Hiszkija betegségéről ír még 2Krón 32; Iz 38,1-8. A király betegsége és Merodach-Baladan követsége előbb volt, mint Szancherib hadjárata.
Merodach-Baladan eredeti nevén: Marduk-apaliddina. A történetet illetőleg vö.: Iz 39,1-8; 2Krón 32,25-29. Izajás megjövendöli Jeruzsálem kifosztását és előkelőinek Babilonba való hurcolását.
Vö.: 2Krón 32,30-33. Hiszkija Gihon forrás vizét bevezeti a városba, amely aztán a Siloe tavába folyik. Ennek a munkának aleírását megtalálták 1880-ban egy kőtáblán, mely a vízvezetékül szolgáló alagútban volt elhelyezve.
Manassze Kr. e. 687-642-ig uralkodott (vö.: 2Krón 33,1-20). A hagyomány szerint áldozatai közt volt Izajás próféta, akit kettéfűrészeltetett. A 2Krón 33,11 szerint asszír fogságba került, de onnét kiszabadulva visszatért ősei vallásához. Némely Szentírás függelékében hozza azt az imát, amit neki tulajdonítanak.
Amon Kr. e. 642-640-ig uralkodott (vö.: 2Krón 33,21-25).
Jozija Kr. e. 640-609-ig uralkodott (vö.: 2Krón 34,1-28).
Manassze uralma alatt a szent iratok nagy részét megsemmisítették. Az előkerült könyv a Második Törvénykönyv lehetett.
Hulda prófétaasszony különben ismeretlen személy.
A törvénykönyvnek másik neve „szövetség könyve”, mert az Úrral kötött szövetséget tartalmazta (vö.: 2Krón 34,29-31).
Jozija Jeruzsálemet teszi meg a vallási élet központjává, úgy amint azt a MTörv 12. fejezete előírta (vö.: 2Krón 34,3-7).
Jozija felhasználta Asszíria gyengeségét, s az asszír fennhatóság alatt álló északi részen is végrehajtotta a vallási reformot (vö.: 2Krón 34,33; 1Kir 12,31-32; 13,1-32).
Jozija az egyiptomi fáraó ellen azért vonult fel, mert a fáraó az asszír király segítségére sietett, akit a médek és babiloniak elűztek Babilonból és Háránból. Jozija az egyiptomiak és asszírok egyesülését akarta megakadályozni, de nem sikerült neki (vö.: 2Krón 35,20-27).
Joachász Kr. e. 609-ben volt király. Jozija másodszülött fia volt (vö.: 2Krón 36,1-3).
Jojakim Kr. e. 609-598-ig uralkodott. Jozija király elsőszülött fia volt (vö.: 2Krón 36,4-8).
Az előző fejezet két utolsó verse ide tartozik. Nebukadnezár (Kr. e. 605-562-ig) az új babiloni birodalom megalapítója. A karkemisi csatában (Kr. e. 605) megverte Egyiptomot, s ekkor szerezte meg Szíriát Palesztinával együtt.
Joachin Kr. e. 598-ban uralkodott (vö.: 2Krón 36,9).
Joachin Kr. e. 598-ban került babiloni fogságba, és ott maradt haláláig. Nebukadnezár halálakor azonban visszanyerte egyéni szabadságát.
Cidkija Kr. e. 598-587-ig uralkodott. Júda utolsó királya. Előző nevének jelentése „Isten adománya”, míg kapott nevéé „az Úr az én igazságom” (vö.: 2Krón 36,11-21). Jozija király legkisebb fia. Joachinnak nem volt gyermeke, aki alkalmas lett volna királynak.
Jeruzsálem ostroma Kr. e. 589-ben kezdődött, s 587-ben ért véget. Uralmának 9. éve Cidkijára vonatkozik (vö.: 2Krón 36, 13-20; Jer 39,1-10; 52,3-30).
Nebukadnezár a kor szokása szerint járt el Cidkijával, mint lázadó hűbéresével.
Gedalja a királyi család tagja lehetett. Lakisból előkerült a pecsétje (vö.: Jer 40,7-41,18).
Vö.: Jer 52,31-34. Az ásatások során Babilonból előkerültek Jojachin királyra vonatkozó ékírásos számadások.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages