Sámuel II. könyve (2Sám)

Full text search

Sámuel II. könyve (2Sám)
A szöveg Saul halálára vonatkozólag két elbeszélést kapcsol egybe. Az egyik 1Sám 30-nak a kifejtése: egy katona érkezik a csatából és jelenti Dávidnak Saul és Jonatán halálát. A másik elbeszélés egy dicsekvő amalekitáról szól, aki a hír fejében jutalmat vár, de Dávid kivégezteti.
Dávid igazolja magát, hogy igazságos ítéletet tartott, s így az ember vére nem őt terheli.
A gyászének biztosan Dávidtól származik, nem betoldás.
Hebron volt Júda törzsének legjelentősebb helye.
Dávid már előbb megnyerte Júda törzsének jóindulatát, mert a déli területeket megtisztította a rablóktól, 1Sám 27-30. fejezet. Most királlyá kenik, mintha a Sámuel által végzett fölkenésről nem tudnának.
Jábes lakóinak feleletét nem ismerjük, de valószínű, hogy egyelőre kitartottak Saul háza mellett.
Machanajim, város a Jordántól keletre, Ter 32,3; 2Sám 17,24.
Gibeon, kb. 12 km Jeruzsálemtől északra.
Ábner nem akarja a vérbosszút kihívni maga ellen, azért figyelmezteti Azahelt.
A dárdának a hátsó vége is fémből volt, hogy a földbe lehessen szúrni.
Araba itt a Jordán völgyét jelenti.
Gesur a Tibériási-tótól keletre feküdt.
A király háremét utóda örökölte. - Ábner tette azt árulja el, hogy igényt tart a trónra.
Dávid haditettei miatt eddig is ismert személy volt az egész nép előtt. Isbaal erélytelensége miatt most még jobban feléje fordul a figyelem.
Ábnernek teljes mozgási szabadsága volt. Bizonyára árulás áldozata lett, azért nem tudta magát védeni.
Dávid még nem nélkülözheti Joábot, mint tehetséges vezért. De halálos ágyán figyelmezteti Salamont, hogy torolja meg a gyilkosságot, 1Kir 2,5. 31-34.
Dávid megrendülése őszinte, ennek ellenére a trónhoz vezető út szabaddá vált számára, főleg azért, mert már Ábner sem élt.
Dávidot az egész nép elismeri királynak, újra fölkenik, de a Júda és Izrael közötti lappangó ellentét megmarad és Salamon halála után szakadásba megy át, 1Kir 12.
A védők olyan biztosak voltak a dolgukban, hogy a vakokat és sántákat is elegendőnek mondják a győzelemhez.
Az értelem bizonytalan: talán valamilyen alagút vezetett ki a várból a forráshoz, s Dávid arra gondol, hogy ott lehetne behatolni a várba. Az 1Krón 11,6 az alagutat nem említi, hanem csak az első jebuzita megölését.
Jeruzsálem központi fekvésű település volt, s amellett régi kánaáni város. Magaslaton épült, azért védhető is volt. Dávid ezt az újonnan elfoglalt helyet tette meg székhelyének, s így a törzsek villongását is elkerülte vele. Igazi jelentőséget az adott neki, hogy Dávid egyben az istentisztelet hivatalos középpontjává is tette, s így szent város lett. Salamon ide építette a templomot, amely Isten és az ember kapcsolatának szimbóluma lett. Ezt a gondolatot veszi át az Újszövetség a mennyei Jeruzsálem képében, Jel 21-22. fejezet.
Refaim síksága, Jeruzsálemtől délnyugatra, Józs 15,8; 18,16.
Baal-Peracim, a „perec” szó rést, szakadást, törést jelent, Ter 38,29.
Gézer a filiszteusok területének határán volt.
Baala - Kirjat-Jearim másik neve, Józs 15,9.
A jelenetben kifejezésre jut az Isten fönségétől és hatalmától való ősi félelem. A szövetség ládája félelmetes volt az ellenség számára, 1Sám 5, vagy azok számára, akik megvetették, 1Sám 6,19. Nem volt szabad kézzel érinteni, hanem belészerelt rudakon vitték, Kiv 25,15; Szám 4,5.
Perec-Uza, népies szóelemzés: lásd 5,20 jegyzet.
A vászon efod: Dávid az áldozatbemutatáshoz és az áldáshoz papi öltözetet viselt. Az efod övvel átkötött kötény volt, így elérthető Michal megjegyzése a 20. versben, hogy Dávid levetkőzött.
A szavak elárulják Dávid hitének őszinteségét és egyszerűségét.
A Dávidnak adott ígéretet a szerző szembeállítással fejezi ki: nem Dávid épít házat Jahvének, hanem Jahve épít házat Dávidnak. Uralma tehát folytatódik fiaiban, Salamonon túl is. Olyan utóda is lesz,akiben Isten különösen kedvét leli. Az az első láncszem abban a jövendöléssorozatban, amely szerint a Messiás Dávid családjából származik. Iz 7,14; Mik 4,14. A kijelentés, hogy „a fiam lesz” itt még nem messiási cím, mint a Zsolt 2,7-ben vagy a Zsid 1,5-ben. Isten úgy kezeli majd, mint az ember fiát. Az 1Krón 17,13 a helyet már kifejezetten a Messiásra alkalmazza.
Dávid hadjáratainak összefoglalása. Az ammoniták elleni háborúról később beszél, a 10-12. fejezetben. Hadad-Ezer ki akarja terjeszteni uralmát az Eufráteszig. Dávid ezt az alkalmat használja fel és hátbatámadja.
Az izraelitáknak Salamon előtt nem voltak harciszekerei.
A Só-völgy a Holt-tenger völgyének déli folytatása.
A kereták és a peleták, a filiszteusok földjéről való zsoldosok. Ők alkották Dávid testőrségét, 15,18; 1Kir 1,38. „Dávid fiai papok voltak”, talán csak annyit jelent, hogy bizonyos alkalmakkor segédkeztek atyjuknak az istentiszteleti cselekménynél.
Jellemző történeti epizód a trónváltozás idejéből. Igazolja Dávid nagylelkűségét is.
Az ammoniták fővárosáról, Rabbáról van szó, 11,1. Ma Amman.
A tavaszi napéjegyenlőség ideje.
Urija idegen zsoldos, a hetitákról, lásd: MTörv 7,1.
Hadjárat idején a megtartóztatás vallási kötelesség volt, 2Sám 21,6.
Az isteni meghívás és az üdvtörténeti szerep nem ad automatikusan egyéni megszentelést. A kegyelemmel tudatosan együtt kell működni az egyéni erkölcsi életben is. Dávid bűnének története figyelmeztetés volt, hogy senki el ne bízza magát, hanem alázatosankeresse Isten akaratát. Egyébként Izraelben a király nem lehetett olyan abszolút uralkodó, mint a keleti országokban. Isten törvényei őrá is vonatkoztak. Itt a vallás valóban Isten uralmának elismerése, nem az állam belső ügye, illetőleg az uralkodó istenítése.A történet egyben azt is igazolja, hogy Isten megbocsát annak, aki őszintén megbánja bűnét.
Dávid itt nem vallási hagyományt követ, hanem spontán fejezi ki bánatát és szomorúságát.
Elmegyek hozzá... ti. a holtak országába.
Amikor Batsebának újra gyermeke születik, Salamon, azt jelnek veszik, hogy Isten megbocsátott. Jedidja = Isten kedveltje.
Absalom viselkedésével kezd teljesedni Nátán próféta fenyegetése, hogy a kard nem távozik el Dávid családjától (12,10).
A régi szokás szerint Amnon feleségül vehette volna Támárt, mert csak féltestvére volt, Ter 20,12, de a mózesi törvény már tiltotta az ilyen házasságot (Lev 18,9; MTörv 27,22).
Bachurim, az Olajfák hegyétől keletre, a Jerikó felé vezető úton.
Tekoa... Jeruzsálemtől délre, Ámosz próféta hazája.
Olyan mint az Isten angyala... Isten bölcsességével beszél, tud jót és rosszat, vagyis megért mindent.
Izraelnek ebből vagy abból a törzséből... szemben Júda törzsével, amely hű Dávidhoz. Absalom tehát kihasználja a nemzeti ellentétet. Valószínűleg azért megy Hebronba, mert az ottaniak zokon vették, hogy Dávid Jeruzsálembe tette át a székhelyét.
Dávid még számít a visszatérésre, stratégiai visszavonulást rendez, hogy megerősítse csapatait.
A puszta itt az a meg nem művelt terület, amely Jeruzsálem és a Jordán között volt.
Valamilyen földrajzi név hiányzik a szövegből.
A hárem birtokbavétele nemcsak az apa iránti ellenszenvet fejezte ki, hanem a trónigényt is, lásd 3,7.
Husai arra törekszik, hogy Dávid időt nyerjen, s hogy közben tájékoztatni lehessen Absalom szándékáról.
Egyetlen öngyilkossági eset, amelyet az Ószövetség említ, kivéve azokat a harctéri eseteket, hogy valaki ne kerüljön az ellenség kezébe, Bír 9,54; 1Sám 31,4; 2Mak 14,41.
Amaza tehát Joáb unokatestvére és egyben Absalomnak is unokatestvére.
Kusita, azaz etiópiai rabszolga, vagyis sötétbőrű, ezért az előítélet, hogy nem jó hírt hoz.
A két kapu között, vagyis a külső és belső kapu között.
Achimaac ravaszul átengedi a rossz hír közlését a másik hírnöknek.
A jelenet elárulja, hogy Joábnak milyen nagy hatalma volt, de gondoskodott is arról, hogy a seregben megmaradjon a fegyelem. A király elzárkózása az ő tekintélyét ingatta volna meg.
Dávidban egyre erősödött a gyanú, hogy családja érdekében igazán csak saját törzsére számíthat, ezért hívatja Juda véneit, s ezért akarja az ellenséges fővezért, Amazát is megnyerni. Joáb már túl erőszakos, jó lenne mással helyettesíteni.
Dávid nem bünteti meg Simit, visszatérésekor illik kegyelmet gyakorolni, de gondja van rá, hogy utóda, Salamon végrehajtsa az ítéletet, 1Kir 2,8.
Kimhan... Barzilláj fia.
Seba lázadása mögött is a Júda és Izrael közötti ellentét húzódik meg.
Joáb a király parancsával nem törődve teszi el láb alól riválisát. Azért teheti meg, mert a hadseregben nagy a tekintélye.
Bet-Maacha megerősített város volt északon. Itt a szöveg egyébként meglehetősen romlott.
Az epizód világot vet a régi vallási felfogásra. A szárazságot követő ínségben Isten büntetését látják, s úgy gondolják, hogy haragját csak a vérbosszú végrehajtásával lehet kiengesztelni. Saul kegyetlenségének részleteit nem ismerjük. A történet időben egyébként a 9. fejezet elé kívánkoznék. A gibeoniták Saul kegyetlenkedése miatt átkot mondtak Izraelre, Dávid úgy érzi, valami olyat kell tennie, ami miatt azok áldást mondanak, és ezzel közömbösítik az átkot, hasonló eset Bír 17,2.
Dávid csak akkor takaríttatja el a holttesteket, ha újra megered az eső, végetért az ínség, és ez jelzi, hogy Isten megbocsátott. Itt tehát nem alkalmazzák a MTörv 21,22-t. Ezeket a vallási megnyilatkozásokat nem szabad az Újszövetség mértékével mérni. A kinyilatkoztatás kezdetleges volta miatt az ószövetségi vallást még áthatják az ősi hagyományok.
A történet Dávid uralkodásának elejéről való, az 5. fejezet végére illenék.
Az ének valójában a 18. zsoltár változata. Valószínűleg későbbi szerzemény és betoldás, nem Dávid műve. A szerző bizonytalansága azonban nem érinti a sugalmazást. A Szentírás emberi mű is, és érvényesek rá az összes irodalmi szabályok. Más helyeken is találkozunk olyan beszédekkel és énekekkel, amelyeket később adtak egy-egy vallási nagyság vagy próféta szájába.
Dávid búcsúbeszéde. Emlékeztet Jákob, Ter 49 és Mózes MTörv 33 beszédére. A szöveg eléggé romlott, megközelítő értelmét adjuk.
A következő rész epizódokat sorol fel a filiszteusokkal vívott harcokból. A harminc vitéz talán Dávid legjobb bajtársa volt a kalandos vállalkozásokban. Minden bizonnyal ciklagi tartózkodása óta volt körülötte ez a csoport.
Összesen... a harminchoz hozzászámítja Joábot, Abisájt, Benajahut, Azaelt és a Hármat.
A korabeli felfogás a népszámlálást bűnnek tekinti, mivel a nép szaporodását, jólétét Isten közvetlenül adja. Aki ellenőrzi, az ő jogaiba avatkozik, 1Krón 21,1.
Aroer a Jordántól keletre eső országrész déli határát jelezte, Józs 13,9. A Jordántól nyugatra eső részen a déli határ Beerseba volt, az északi pedig Dán. A szöveg azonban az északi határt még tovább kitolta Tiruszig és Kádesig, ezzel talán Dávidnak a 8,3-12-ben említett hódításaira gondol.
A számok nyilvánvalóan túlzottak, mint sok más helyen az Ószövetségben. A régi keleti embernél a számok nem mindig adatokat jelentettek, hanem elbeszélő sajátságok voltak a régiség vagy a nemzeti nagyság és dicsőség kifejezésére.
A csapástól való szabadulás részben Isten irgalmának köszönhető, mivel „szereti Jeruzsálemet”, másrészt az imának, illetve az áldozatnak, amelyet az Úr parancsára mutatott be.
Ötven ezüst sékel... az 1Krón 21,25 szerint 600 arany sékel. Ezeken az értékeken ma már lehetetlen eligazodni. Arauna szérűje a városon kívül eső magaslaton volt. Ide építette később Salamon a templomot.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages