A KUSALYI JAKCSI-CSALÁD. (Jakch, Jakchi, Jakchy, Jakcs, Jakcsy.)
403A KUSALYI JAKCSI-CSALÁD.
(Jakch, Jakchi, Jakchy, Jakcs, Jakcsy.)
(Jakch, Jakchi, Jakchy, Jakcs, Jakcsy.)
Általánosan elterjedt tudat szerint a Jakcsok a Gútkeled nemzetségből származnának, holott a családnak eredetileg Szatmárban volt fészke s kis nemes család lehetett, talán Porteleken. A Gutkeled nembeli Jakcs atyja Ivánka, ellenben a Kusalyi Jakcs atyja Tamás volt kétségtelen hitelű oklevelek szerint.* A mint láttuk, a Jakcs-család egyik őse, Jakab, építtette a zoványi monostort, s a kusalyi kolostort, a XV. század elején, ugyancsak a család tagjai építtették. 1422-ben János, László, Dénes és Mihály (György fiai) meg Mihály és László, Dénes és Mihály (György fiai) meg Mihály és László (István fiai) kérésére, továbbá 1423-ban Kusalyi Jakcs János közbenjárására engedte meg a pápa s az erdélyi püspök, hogy a Ferenczrendi szerzetesek oda költözzenek.*
*Dr. Karácsonyi János levele.
*Wl.
Kusalyi Tamásnak két fiáról tudnak az oklevelek: az egyik Lökös, a ki Jurendi András leányát Margitot vette nőül, a másik pedig Jakcs mester.* Mindketten 1349 körül éltek. E Jakcs mesternek voltak fiai: György, a beregi ispán s főtárnokmester, továbbá András kincstárnok, István és László. Györgynek fiai magasrendű szerepet vittek: Dénes püspök, János és Mihály székelyek ispánja, László pedig erdélyi vajda. A családfa innen aztán a következőkép ágazik el:
*Wl. Perg.
Jakcs mester Dénes, Dávid, György 1338. András, kincstárnok, 1388 István, László, 1353.
Dénes püspök János, szék. ispán, 1427. László erd. vajda Mihály, székely ispán Mihály, 1409.
László, György, 1464. Semsei Afra – András, 1435. László Péter – 1. Zsófia – 2. Potentiana
1473–1484. János (kászoni) – Anna László, 1413. Magdolna – Ponori Pázmán Péter Ferencz, 1493.
András László, 1423. György, 1423 Mihály, 1306. István Erzsébet – Ördög János, 1347. Kata
– Parlaghi György Mihály 1833. Boldizsár, 1333–1378.
Kusalyi birtoklásukról az első adat 1345-ből való.
Jakcs mester, udvari katonának és fiainak: Györgynek, Istvánnak, Lászlónak és Andrásnak engedte meg Lajos király 1353-ban, hogy Kusaly birtokuk területén vásárt tartsanak.* 1361-ben Kusalyi Jakcs és fiai nyerték Meszest, Nagy Lajos adományából bírták a meszesi apátságot tartozékaival, az adományt 1385-ben Mária is megerősítette.
*Lajos király 1365-diki átiratában. Wl. Perg.
Kusalyi Jakcs mesternek, a Jakcs Tamás fiának 1368-ban kiváltságlevelet ad Lajos király az apátságra vonatkozólag.*
*U. o.
1362 január 20-dikán I. Lajos király meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Kusalyi Jakcsot Varsolcz birtokba vezesse.*
*Keresztnév nincs kitéve. Dl. 27629.
Jakcs mesternek ajándékozta Lajos magyar király Budán 1366-ban kelt levelében, a biharvármegyei Keserű birtokot néhai Keserűi Jakab fia László birtokát, továbá Megyekereszturi Demeter fia Péternek egykori birtokát Megyekereszturt és Sámsoni Mihály fia Péter egykori birtokait, 405Sámsont és Bendőt, mivel ezek birtokosai örökösök nélkül haltak el.*
*De már 1361-ben Jakch kezén van Varsolcz birtok. Wl.
Jakcs mester 1368 szeptember 19-dike előtt Kirva félbirtok tulajdonjogáról és határairól esküt tett Erkedi Jakab fia Fülöp ellen.*
*DL. 30396.
1369-diki okmány szerint Solymost és Mont a Jakcsiak kapták.*
*Wl. 1406. számnál.
1380-ban vizsgálat folyik Kusalyi Jakcsi fia György, beregi ispán részére, Odi János fia, Tamás ellen, egy Kusalyi jobbágy megöletése iránt.*
*Leleszi conv. K. 45. f. 20. nro. 6.
Jakcs mester fiai még az említetteken kívül: Dénes és Dávid, a kiknek 1383-ban Nagy Lajos király özvegye, Mária királyné, Hadad, Nádasd, Korond és Bogdánd falukat adományozta.*
*Wl.
1387 október 7-dikén Kusalyi Jakcs mester fiai György, István s András királyi kincstárnok s beregvármegyei főispánok az Aranyos várához tartozó Széplak s Inó birtokokat kapják Zsigmond királytól.*
*Haz. Okt. VII. k. 423–424 l.
1388-ban a Kusalyi Jakcsi mester fiát, György tárnokmestert és testvéreit Andrást és Istvánt iktatják Szélszeg birtokba, min a melyet a Drágfiak (Drák, Balk és János) jogtalanul foglaltak Kővárhoz, mert mindig Aranyos várához tartozott. Szolnok-, kraszna-,- szatmár- s kolozsvármegyei nemesek azt tanusítják, hogy ezek Mutost, még más három birtokkal, is jogtalanul foglalták Kővárhoz, mert ezek is Aranyos várához valók s így azok is e Jakcsiakat illetik. 1401-ben Darócztelek, Turbucza és Mutosra vonatkozólag egyezség jön létre máramarosi Valk vajda fia Valk Demeter s atyjafiai közt egyrészről, másrészről a Kusalyi Jakcsok közt. 1409-ben Kusalyi Jakcs fiait Györgyöt és Istvánt megidézi Bélteki Drág vajda fia Sandrin Görcsön, Ardó, Sülelmed birtokok és Csompaz 406földe lefoglalásáért.* György fiai János, László és Dénes elhajtottak Balk fia Sandrin meg Drág fiai Imre és Sandrin Kolbazvanfalva (így) birtokáról 8 jobbágyot, egyet felakasztottak, továbbá felgyújtották Tótfalu birtokot. Ezért a károsultak részére 1410-ben vizsgálatot tartanak a Jakcsok ellen.* Györgyöt, Jánost, Lászlót, a György fiai és Dénest s Mihályt Zsigmond király rendeletére a váradi káptalan Paczali Julián királybiztos, András pap s a szomszédok jelenlétében törvényesen, a szokásos módon beiktatja a krasznavármegyei Lecsmer, Bodmér, Kispaczal, mindkét Déda, a középszolnokmegyei Mihályfalva, Girolt s Darócz (?) birtokokba.* 1412-ben Jánost, Lászlót és Dénest iktatják be Lecsmér birtokba. 1411-ben az erdélyi káptalan tanusítja, hogy Kusályi Jakcs fiának Györgynek a fia, János mester, az erdélyi püspöknek adományozta szolnokvármegyei örökös birtokát, Czigány-Vaját, melyet egykor ezer forinton vett. Szintén az erdélyi püspöknek és az erdélyi eklézsiának adott bizonyos birtokot Kusaly birtokban és Szenyes praediumban.* 1412-ben Kusalyi Jakcs Istvánt, Jánost, Dénest, Györgyöt és Lászlót beiktatják Erked birtokába. György fia János mester, a Jakcsiak nevében fölmentette Bélteki Drág vajda fiait Sandrit és Imrét amaz 1000 arany forint bírság alól, melylyel a vajdát György ellen elkövetett hatalmaskodása miatt sujtották volt. Ezért Sandrin 1413-ban a Jakcsiaknak adta Görcsön, Ardó és Sülelmd birtokokat.* 1414-ben Zsigmond király a Kusalyi Jakcsoknak adja Deésháza birtokot, a melyért aztán hosszasan pörösködtek a Deésháziakkal; de úgy látszik, eredménytelenül.
*Leleszi conv. B. 134. f. 7. No. 14.
*U. o. B. 140. f. 10. No. 18.
*Jlt. perg. (A váradi káptalan 1421-diki átiratában.)
*F. C. X. 5. 137.
*A váradi káptalan 1413 november 2-dikán kelt levele az itélőmesternek 1584-ben Gyulafi László fiai: László, István és László számára kiadott átiratában. GKG. C. fasc. XII.
A Kusalyi Jakcs fiai: István és György s e György fiai: János, László, Mihály és az említett István fia, Mihály, 1414-ben 407a Garai Miklós nádor személye elé idézték Damjánt, a Menyői Barcha fiát, Lászlót, a Menyői Benedek fiát és Deésházi Veres Györgyöt, mert ezek az ők birtokba iktatásuk alkalmával a középszolnokvármegyei Deésháza birtok átadása ellen tiltakoztak. A tárgyalást ki is tűzték 1415-ben. A Jakcsoknak, mint felpereseknek, ügyvéde Literatus István követelte az illető Damjántól, Lászlótól és Györgytől, hogy adják okát az ellenmondásuknak. Iklódi István, az alperesek ügyvéde, azt a felvilágosítást nyújtotta, hogy azért történt ellenmondás alperesek részéről, mert, a mint majd egy későbbi tárgyaláson előmutatandó okleveleik bizonyítják, Deésháza birtok az ő jogos tulajdonuk. 1419-ben Menyői Literatus Balázs az István és György fiai személyében mint ügyvédök a második tárgyaláson előmutatta Zsigmond királynak egyik 1415-ben kelt adományozó levelét, a mely szerint a király az István és György említett fiainak adományozta új adományozás czímén lakatlan Deésháza birtokot érdemeik jutalmául (a melyeket azok valószinüleg, mint tábori proclamátorok szereztek) örök tulajdonul, a mely birtok a tábori proclamátorok birtoka volt. Literatus Balázs ezután a felperesek nevében és érdekében kijelentette, hogy a Benedek fia László 1406-ban a Jakcs Jakab és János erdélyi vajdák Kenén tartott közgyűlésén, mint tábori proclamátor szerepelt s most követeli, hogy Damján és György is adják elő, ha van valami oklevél, a mi a jogaikat biztosíthatja. Ezeknek a személyében Erkedi Simon mutatott fel két oklevelet. Az egyik egy 1343-ban a nagyváradi hegyfokon kelt adományozó levél, a melynek tanusága szeint a szolnokvármegyei Deés fiainak, Damjánnak és Péternek egyrészről, s másrészről a Gergely fiainak, Lászlónak és Istvánnak s a György fiának, Pálnak adták át a leleszi convent előtt a Deésháza birtokban levő egy részjószágnak a negyed részét minden hozzátartozandósággal együtt, mint jogos örökségüket, mint a Deés leányainak (az egyik Erzsébet), a László, István és Pál anyjaiknak a leánynegyedét 408örökös birtokul. A másik oklevelet 1378-ban Mythai Éliás plébános állította ki a Miklós erdélyi kanonok, szolnoki főesperes, a meszesvidéki Tasnád generális vikáriusa nevében. Ez oklevél szerint a vikárius elé jöttek: Demeter és Balázs, a Péter fiai s a Márton unokái; és Benedek, a László fia, az említett Márton unokája, mindnyájan deésházi nemesek, békesség kedvéért a vikárius előtt Jakabnak, az Éliás fiának s Magitnak, az Erzsébet leányának (Erzsébet az említett Deésházi Márton fiainak, Péternek és Lászlónak testvére) Erzsébetnek a leánynegyedét mindennemű tartozandósággal együtt átengedik örökös tulajdonul. A Veres György követelésére új tárgyalást tűznek ki az ügyben a Jakcs István fia Mihály; a Jakcs György fiai János, László, Mihály és a Menyői Benedek fia, László között. Az új tárgyaláson János mester, a Jakcs György fia, személyesen jelent meg; a testvéreit, Lászlót és Mihályt s a Jakcs István fiát, Mihályt, ügyvédök, Literatus Zsigmond helyettesítette. Az alperes László, a Benedek fia, személyesen jelent meg. István fia erősítette, hogy Deésháza birtokot a proclamátorok bírták királyi adományozás alapján, úgy kapta ő, atyja s említett unokatestvérei.
De mivel a Menyői Benedek fia oklevéllel tudta bizonyítani, hogy Deésháza birtokban az ő rokonai már régebben örökölt leánynegyedeket kaptak ki s mivel a jakcsiak, sem ügyvédeik, nem tudták okirattal bizonyítani, hogy Deésházát a tábori proclamátorok bírták, mivel a Benedek fia László ősei – a mint látszik – örökösödés útján kapták ott a birtokot: Deésháza birtokügyének tisztázása végett, hogy az nem ideiglenes föltételhez kötött adományozás, hanem örökös birtok, olyan határozatot kaptak, mely szerint az említett Lászlónak ötven nemessel meg kellett esküdnie a leleszi konvent előtt, hogy Deésháza birtok az ősei kezében mindig tisztán csak a nemesség czíme alatt volt, mint örökös jószág; ő is csakis ilyen czímen birtokos s e birtok sohasem volt a tábori 409proclamátoroké; ő is csak öröklés útján jutott hozzá. Garai Miklós nádor megrendelte a leleszi konventnek, hogy az eskűtételről hozzá adják le felterjesztésöket az ötven megesküdt nemes nevével együtt. A következő tárgyaláson az eskűtételről fel is mutatja László, a Benedek fia, a bizonyítványát, a mely szerint le is tette az esküt társaival együtt. Az esküt letett ötven nemes között szerepelnek: Sándor(házi) György; a Pilisi István fia, Benedek; egy Albert nevű nemes; a Moni Lőrincz fia; a Balázs fia, András; egy péterlakai nemes; egy Kelemen nevű; a Jármi Balázs fia Péter; János; a Homoki István fia; Benedek, Mátyás; a Sámuelházai Mártzi fia, Gergely; István; a Harabori János fia, Antal; Nyirmoni (de Nyrmon) Jakab fia, Gergely; Perecseni (de Pereche) Pál és Péter fia, Mihály; a kik mindnyájan letették az esküt a leleszi konvent előtt a Deésházi Menyői Benedek fiával Lászlóval, hogy a nevezett Deésháza birtokot e Lászlónak az ősei mind a nemesség czíme alatt bírták s úgy bírja László is örökösödés útján s az sohasem volt a tábori proclamátorok birtoka. A megesküdt nemesek nevét nyilvánosságra hozták s bár a felperesek ügyvéde a megesküdött nemesek közül egy ellen, az Artánházi Benedek fia, Mihály ellen kifogást tett; de mivel László, a Deésházi Menyői Benedek fia okiratokkal is elfogadhatólag tudta bizonyítani, hogy tisztán a nemesség, örökösödés útján voltak ősei is Deésháza birtokosai, mint ő maga, az eskü letételét még fölöslegesnek is itélte a király s így a felperesek ügyvéde, Zsigmond, hiába tett kifogást az egyik megesküdt nemes ellen. A király itélete következtében Deésházi Menyői László az említett Deésháza birtokot nem ideiglenesen s föltételesen kapja, mint kapta volna, hanem örökös birtokul neki itélték oda, mint reá szállott örökséget. 1415 november 13-dikán Kusalyi Jakcs fiai György és István Odi Mihály fiával Jánossal perel Od, Arthal és Haraklán szolnokvármegyei birtokokért. A pert Garai 410nádor elhalasztja.* 1416-ban megbizzák Jakcs fiát, Jankót, hogy a kamara-nyereségből befolyt pénzen váltsa ki a boszniai háborúban foglyul esett, szilágy- és szatmárvármegyei főurakat stb.* György fia János ellen 1417-ben vizsgálatot tartanak Báthori Szaniszló fia István számára Perecsen birtokról elhajtott barmokért;* 1418-ban ellenvizsgálatot tartanak Bélteki Oláh János fia László érdekében a Hadad birtokról elhajtott juhok ügyében.* János és neje, Anna, valamint gyermekeik, László és György, azt kivánják, hogy itkassák be őket György másik fiának, tisztelendő Dénesnek a birtokaiba. Erre Zsigmond király 1423 keresztelő Szent János születése előtt való kedden meghagyja a váradi káptalannak a beiktatást, a mi ugyanezen évben Margit napja után való szerdán, apostolok oszlása után való pénteken és Mária Magdolna (Magdalena) után való kedden, ellenmondás nélkül meg is történik a következő birtokokba: Kusaly, Erked, Szér, Mon és Maczadinya birtokok, Kirva és Velselomus (Belsolymos) praediumok; Hadad és a vár, Nádasd, Bogdánd, Korond, Apácza és Darócztelek praedium, Aranyos és vára, Széplak, Debren, Ujlak, Monó, Vicsa, Horvát, Völcsök, Böősháza magyar birtokok; Náprád, Kelenczmező, Inó, Goroszló, Róna, Turbucza, Zsibó, Paptelek, Solymos, Damlen, Nagy-Szeg, Oláh-Nádasd, Mutos, Völcsök, Eperjesmező, Mojgrád, Bréd, Karika, Monostorpataka, Vártelek, Nyirsid és Oláh-Fürményes oláh falvak; Csalános, Sarmaság, Kövesd, Girókuta, Remete, Derzsida és Tót-Korond Szolnok vármegyében; Varsolcz, Bádon, Lecsmér, Oláh-Lecsmér, Tövis, Déda, Kis-Paczal, Bodmér és Gesztes Kraszna vármegyében.*
*Zichy-Okt. VI. köt. 376–377. lap.
*F. C. X. 8. 568.
*Leleszi conv. B. 179. f. 17. no. 45.
U. o. B. 190. f. 18. no 34.
*1584-ben Gyulafi László fiai: László, István és László számára kiadott itélőmesteri átiratban. GKG. C. fasc. XII.
1425-ben vizsgálatot tartottak Hadadi Jakcs fiai, László 411és Mihály ellen Bélteki Drág fiai Sandrin és György érdekében egy jobbágyért.*
*Leleszi convent B. 257. f. 25. no. 19.
Kusaly Jakcsi László, István fiai és Jakcsi Dénes választott váradi püspök, 1427-ben, János és Mihály székely ispánokkal, Ilosvai Györgytől, a váradi káptalan előtt zálogba veszik Majádi László kiskorúsága idején ennek birtokait; de Majádi László 1435-ben visszaváltja.
János ellen 1429-ben vizsgálatot tartanak Csaholyi János és László számára paniti jobbágyok elhajtása ügyében.* Zsigmond király 1429-ben kelt, Kusalyi Jakcs János és Mihályhoz, a székelyek ispánjaihoz és Lászlóhoz, azok testvéréhez intézett levelbéen adta elő Bélteki Drág fiának Sándornak erőszakoskodásait.
*U. o. C. 192. f. 29. no. 58.
1430 márczius 6-dikán Jánost és Mihályt eltiltják Sámsoni Magas Bálint és gyermekei Gergely és Annus, Dobai Kolozsvári Tamás és Gergely, Dobai Antal meg Adi Mihály mester gyermekei Erzsébet és Csögi Benedekné Magdolna Sámson birtokuk használatától.* Április 30-dikán János, székely ispán egyezséget köt Dobai Sándorral Od részbirtokot illetőleg.* Zsigmond király előtt János, székely ispán a saját személyében s a váradi püspöknek Dénesnek s a vitézlő László képviseletében előadta, hogy György deák, János fia, a ki Adi Balázs fia volt, teljes jó részjószágait Adban s Mocsolyában Közép-Szolnok vármegyében nekik, t. i. Jánosnak, a püspöknek, Lászlónak és a másik Lászlónak és Györgynek, a János fiainak, eladni akarja s kérik a jóváhagyást, a melyet a király megadott.*
*Dl. Km. Prot. D. min. pag. 110. nro. 1.
*Zichy-Okmt. VIII. k. 415–416. l.
*Orsz. lvt. kolozsm. Conv. N. R. A. fasc. E. no 32. 34. fiók. (Későbbkori magyar másolat.)
1432 deczember 28-dikán Zsigmond király meghagyta a kolozsmonostori konventnek, hogy Mihályt és Lászlót, az István fiait, II. Lászlót, a György fiát, Györgyöt és III. Lászlót, 412a János fiait, vezesse a Miklós fiainak, IV. Lászlónak és Jánosnak, Kusaly középszolnokvármegyei birtokába.
György fia László, Losonczi Bán unokája István és ezek kusalyi, sarmasági, kövesdi, bakocsi, meg almaszegi jobbágyai fegyveres kézzel támadtak Borsi Nagy Mihály fia Miklós és ennek gyermekei meg Csamai Ördög László és fiainak Apáti, Köröm és Baromlak birtokokbeli jobbágyaira. Ez ügyben az előbbiek ellen 1434-ben vizsgálatot tartanak.*
*Leleszi conv. B. 9. f. anni 1434. no 24.
1435-ben kétségkívül a Mihály (nem a László) fiai László és András, meg Thallóczi Ferenczné Jakcs Heléna perelnek a krasznavármegyei Perecsen, Somlyó, Csehi, Hidvég, Györtelek, Kerestelk birtokokért és más ugyancsak a Somlyó várához tartozó javakért Báthori Istvánnal, a Szaniszló fia és Györgygyel, a János fiával.*
*F. C. XI. 329.
1438 július 16-dikán György fia, László elzálogosítja minden bihar-, kraszna-, középszolnok- és beregvármegyei birtokát Losonczi Bánfi Istvánnak, a ki kifizette Zsigmond királynak amannak tartozását.* Erzsébet királynőnek 1439-ben kelt levele szerint, mikor Bozyn György a szent koronát neki átadta, az átadásnál jelen volt a többek közt Kusalyi Laakch (másképen) Jaakch Mihály (M. Laakch alias Jaakch de Kusaly) is.*
*Dl. Km. Prot. AB. min. pag. 1. nro 2.
*F. C. I. I. XI. 329.
1441 szeptember 9-dikén Ulászlónak Erzsébethez küldött követei között is szerepel. Lászlónak akarja eladni Dobokai Lőkes János a két Egregy birtokát, melyet zálogban bír, de 1440 márczius 11-dikén tiltakoznak az ellen a Dobokaiak.* Ennek daczára márczius 21-dikén László megveszi 300 arany örök áron Dobokai Bálint Egeregy és Ördögkut birtokrészét.* Deczember 4-dikén György és ifju László testvéreket meg Odi Pétert eltiltják Erdélyi Bálint leánya, Barla, Odi, Pocs, Demeter, 413Odi Beke Bálint és Mocsolyai Gergely Od birtokuk jogtalan visszatartásától.*
*Dl. Km. Prot. AB. min. pag. 40. nro 1.
*U. o. pag. 52. nro. 3. áthúzva.
*Dl. Km. Prot. AB. min. pag. 91. nro 1. áthúzva.
László 1446-ban Hunyadi János erdélyi vajdának és középszolnokmegyei főispánnak átadta a krasznamegyei Ilosva és Lompért részjószágokat tartozékaikkal és a Lompérton szedni szokott adóval együtt, a melyeket eddig mint özvegy Domahidi Istvánnénak, Ilosvai Dorottyának és Fancsikai Lászlónénak, Ilosvai Margitnak, az Ilosvai György leányainak a gyámja tartott magánál és birtokolt. Hunyadi János a jószágokat átadja még ez évben a jogos tulajdonosoknak.
1449 szeptember 24–25-dikén János, volt székely ispánt és fiát Györgyöt, Hadadi Jakcs István fiait: Mihályt és Lászlót meg Kusalyi Jakcs László fiát Pétert és Andrást eltiltja Horvát és mindkét Sereden falvak bitorlásától Récsei Péter.*
*Dl. 36.391. Km. Prot. C. p. 90. n. 4.
1450 deczember 14-dikén a kolozsmonostori konvent, mint azt V. László királynak jelenti, Pálóczi László országbiró parancsa következtében szemmérték szerint megbecsűlte a Györgyöt s testvérét néhai Lászlót, néhai Jakcs János fiait illető részjószágokat, Kusaly, Erked, Görcsön, Debren, Kucsó, Mojgrád, Paptelke, Bréd, Aranymező, Széplak, Horváth, Aranyosfalva, Sülelmed, Bősháza s számos más helységekben, de azokat Kémeri Miklós részére elfoglalni György sem az ellenfél sem a biró részét illetőleg, László özvegye pedig csak a birói részt illetőleg nem engedte.*
*Az Erd. Múz. Oklgy. Gr. Kemény József gyüjt. (Szabó Károly kivonatai közt.)
1451-ben László fiai András és László ellenében Báthori Szaniszló fiának Istvánnak itélik, Hadad, Nádasd, Bogdánd, Ujlak, Vicsa, Udvarhely, Korond, Babocsa, Kolbászfalu, Kis-Babocsa, Somtelek, Tótfalu, Szél-Szeg, Csalános, Godonaz, Örményes, Kelencze, Náprád, Goroszló, Dabjon és más megyebeli birtokokat.* Deczember 27-dikén Péter, Apácza közép-414szolnokvármegyei birtokrészét Jánosnál 56 aranyforinton elzálogosította.*
*Leleszi conv. B. 126. f. 5. no. 25.
*DL. 30.035. Az oklevelet maga Péter állította vagy állíttatta ki Hadadon.
1452 márczius 8-dika előtt Péter zálogban bírta a krasznavármegyei Nagy-Bádon, Récse, Alsó- és Felső-Sereden birtokokat. A Györgyöt zálogjogon megillető Udvarhely birtokot elfoglalták Jakcsi János és András; ezért Hunyadi János kormányzó 1452 január 15-dikén meghagyja Közép-Szolnok vármegyének, hogy ez ügyben vizsgálatot tartson. Garai László nádor meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Jakcs Péternek a krasznavármegyei Nagy-Bádon, Récse és mindkét Sereden birtokaiba, mint zálogbirtokokba iktassa be Keczeli Szele Istvánt. Április 14-dikén Lászlót és Andrást meg néhai Kusalyi Jakcs László leányát Erzsébetet beiktatják a krasznavármegyei Somály birtokába.
György és Péter elfogták Sámsoni Sebestyén gyermekeinek, Istvánnak és Klárának meg Sámsoni Kőrösi Lászlónak kusalyi, hadadi, erkedi, széri, mocsolyai és bogdándi (Magdand) jobbágyait. Ez ügyben 1454-ben vizsgálatot tartottak.* Ugyanebben az évben Bánfi János, György, András, Mihály és Katalin, Bánfi Istvánné Margit, Csaholyi János és Kusalyi Jakchy László (de Kuhal) fiai, András és Péter krasznamegyei Zovány, Kraszna, Goroszló és Balla birtokait jogtalanul elfoglalták János, váradi püspök; Peterd János, Radványi Tamás, Dengelegi Bernát és Bályoki Szilveszter, kiket e miatt 5000 frt bírsággal büntettek. László, magyar király meghagyja a megye biráinak, hogy tartson nyomozást e tárgyban.* Péter fogott biróként szerepel, a mikor 1458 deczember 19-dikén Borzási Pál és László kibékülnek Haraklányi Györgygyel.*
*Leleszi conv. S. 34. f. anni 1454. No. 30.
*Bl. fasc. KK. no. 16.
*Dl. 36392. Km. Prot. E. min. p. 29. n. 1.
György 1459 szeptember 19-dikén levelet ír Báthori Szaniszló fiához, Istvánhoz, melyben neki tudtul adja fivérének, Kusalyi Jakcs Lászlónak meggyilkoltatását.*
*Dl. 30845.
415A kolozsmonostori konventnek október 4-diki örökvalló levele szerint id. László leánya, Erzsébet minden birtokát Drágfi Miklósnak, nejének s fiainak vallja örökbe, mert László egyik leánya Eufrozina volt B. Drágfi Miklósnak felesége.* De Deésházi Kelemen, mint fölperesi megbizott a György és rokonai nevében Erzsébetet birtokainak Bélteki Drágfi Miklós, neje s fiai részére leendő bevallásától eltiltja.* Ugyanekkor Erzsébet és férje, tizennyolcz ügyvédet vallanak.* május 29-dikén Pétert és rokonait eltiltja bizonyos keresztúri szántóföldek, erdők és rétek elfoglalásától Keresztúri Gergely és rokonai nevében Kisdobai János.*
*Dl. 36392. Km. prot. E. min. p. 59. n. 1.
*U. o. 61. n. 1.
*U. o. 60. l.
*U. o. 45. l.
Hadadi Jakcsi Péterné Potentiana a leánynegyed iránt való kiegyenlítése után magánál tartotta, sőt eladta a Thag birtokot illető irományokat; elhalt fivérének, Báthori János fiának, Lászlónak pecsétjét magával hodozta és egy középszolnoki Perecsen birtokbeli jobbágyot megveretett a maga varsolczi jobbágyaival. Ezért 1460-ban vizsgálatot tartottak Jakcsiné ellen.* Január 2-dikán Péter ügyvédjeiül vallja Dobai Várnagy Miklóst, Dobai Csizér Gált, Odi Mártont, Szennyesi Gergely deákot, Odi Barnabás deákot, stb. Kémeri Miklós deák özvegyét a középszolnoki Varsolcz, Lecsmér, Zálnok, Csalános birtokainak a Bánfi István fiai (László, János, György, András, Mihály) részére való elidegenítéstől eltiltotta.* Február 11-dikén Péter a királyt a középszolnokvármegyei Radna castrum eladományozásától, Horogszegi Szilágyi Mihályt annak fölkérésétől tiltotta el;* ő és János, a még Péter és ifj. Kusalyi Jakcs László közt támadt mindennemű pereiknek véget vetnek s Péter az ifj. Jakcs László által néhai Jakcs Mihálynénak zálogba vetett fél Völcsök birtokot Jánosnak visszaadja;* február 25-dikén György a kolozsmonostori konvent 416előtt nem jelenvén meg, hogy a Péterrel való perének békességesen véget vessen, ezért «hatalombajon esettűl» marasztaltatott el;* márczius 7-dikén a Kusalyi Jakcsok nevében, mint láttuk, Nagydobai Csiszér Gergely tiltakozott Drágfi Miklós, belsőszolnoki főispán ellen, a ki halállal fenyegette mindazokat, a kik a Szakácsiba hirdetett megyei gyűlésen meg fognak jelenni.*
*Leleszi conv. B. 123. f. anni 1460. No. 26.
*Dl. 36392. km. prot. E. min. pag. 102. c. No 3.
*U. o. 2.
*U. o. 79. 2.
*Dl. 36392. Km. prot. E. min. pag. 77. l.
*U. o. 80. 2.
1461 január 2-dikán Jakcs Péter, Jánost, a néhai László fiát, bizonyos birtokoknak Drágfi Miklós részére való elidegenítéstől,* márczius 5-dikén Lelei István (Miklós fia) pedig Jakcs György és gyermekei nevében Jakcs Jánost a középszolnoki Kusaly, Hadad, Ujlak, Monó, Széplak, Désháza, Horváth, Bogdánd, Nádasd, Szeér, Apácza, Györtelke birtokok elidegenítésétől tiltotta el;* márczius 23-dikán Kusalyi Jakcs Péter Jánosnak (a László fia) s társának, Szabó Mártonnak, a Dobronyi László megölése, Bideskúti Lászlónak s társának, Biró Mihálynak (Kusalyon) pedig a Szabó Imre véreontásáért a hadadi Szent László egyház nevében menedéket vallott;* Péter ügyvédül vallja ezeket: Dobai Porkoláb Miklós, Lelei Kakas András és Lőrincz, Sándorházi Porkoláb Balázs, Lelei Adi Márton, Odi Barnabás deák, Szennyesi Gergely deák és Kelemen, Szilágyszegi Kis (parvus) Mátyás és Mihály, Sodorai Ferencz, Thúri Lőrincz, stb.;* Bőnyei Ambrus (az András fia) Jakcs György s rokonai nevében (György gyermekei János, Katalin) Jánost (a néhai ifj. László fia), bárhol levő birtokai elidegenítésétől eltiltja;* László fia, János, tiltakozott az ellen, hogy az általa Péternek elzálogosított birtokokat (a középszolnoki Babocza, Kolbászfalva, Redefalva, Somos, Tóhát) Béltheki Drágfi Miklós elfoglalta;* ugyanő elajándékozta a hadadi puszta házát Miklós, hadadi plébánosnak és a hadadi Szent László-egyháznak;* Péter Györgytől 417Cseh, Sülelmed magyar, Tóhát, Nyires, oláh középszolnoki birtokrészének elidegenítésétől tiltotta el;* Péter középszolnoki erkedi birtokát tiszttartójának Horváth Antalnak;* János a középszolnoki Nádasd, Bogdánd, Korond, Monó falvakbeli birtokait Péternek, fiának Ferencznek s Potentia asszonynak;* néhai László fia János középszolnokvármegyei Cseh, Sülelmed, Tóhát, Nyires, Csokmán, Kazol, Aranyosmező, Bikácza, Felsővárcza falvakbeli birtokait Béleki Drágfi Miklósnak zálogba vallotta;* márczius 25-dikén ugyanő a krasznavármegyei két Bádon birtokot Péntek Bálintnak s Mártonnak vetette zálogba,* még pedig 100 frtért; * május 14-dikén György menedéket vall Bélteki Drágfi Miklósnak, a ki rokonai: Bélteki Drág fiai, Sándor és György meg Balk fia, Sándor mindennemű tartozásait lefizette. Erre a Jakcsok visszabocsátják a Drágfiak Kusaly város, Cseh, Sülelmed, Tóhát, Nyíres birtokait, miket a tartozás fejében zálogba birtak;* néhai László leánya Erzsébet részére ügyvédeket vallanak: Vethési Miklós mestert, Bőnyei Mihály deákot és Balázst, Désházi Eze Istvánt stb.;* junius 4-dikén megtudjuk, hogy a néhai László leánya, Hedvig Bethleni Gergely özvegye;* szeptember 20-dikán pedig azt, hogy László egy másik leánya, Affrica, Bélteki Drág Miklós neje.* György hatalmaskodást követett el Sámsoni Albert ellen. Augusztus 19-dikén kiegyeznek;* ugyanő hatalmaskodást követett el Dománhidai András ellen; kiegyeznek oly módon, hogy Jakcs a sámsoni alperes házánál 11 ökröt tartozik adni Dománhidainak.* Péter október 12-dikén ügyvédül vallja ezeket; Szakácsi István deákot, Ákosi Mihály és Antalt, Miklós hadadi plébánost, Szilágyszegi Mihályt, Szilágyszegi Kis (parvus) Mátyást, Bideskúti Mihályt, Thasnádi Pált stb.*
*U. o. 102. e. 1. Eleje hiányzik.
*U. o. 102. m. No. 1.
*U. o. 102. q. No. 3.
*U. o. 102. o. 4.
*U. o. 102. o. 3.
*U. o. 102. q. 2.
*U. o. p. 102. q. 2.
*Dl. 36392. km. p. E. min. 102. p. n. 4.
*U. o. 102. g. n. 1.
*U. o. 102. r. 1.
*U. o. 102. q. 4.
*U. o. 49. 2.
U. o. 49. n. 1. Áthúzva.
*U. o. 106. 3.
*U. o. 107. l.
*U. o. 112. 3.
U. o. 134. 2.
*U. o. 130. 3.
*U. o. 131. l.
*U. o. 138. l.
1462-ben György bizonyos pénzösszeg átvétele mellett 418visszabocsátja a szatmár- és középszolnokvármegyei Cseh, Sülelmed, Tóhát máskép Fekonda, Nyíres, Kaczol, Aranymező, máskép Baba, Csokmány, Babocza, Kolbászfalva, Kedefalva, Redefalva, Somos, Bikácza, Felső-Várcza, Tótfalu, Örményes, Győrtelek, Görcsön (Gercsén) részbirtokokat és Borzluk, Csompasztelke praediumokat Bélteki Drágfi Miklósnak;* János, felesége Petronella, fia Ferencz és Mihály fiai, István és Mihály Hadad, Ujlak, Völcsök, Böősháza, Apácza, Nagyszeg, Vicsa, Kelencze középszolnoki birtokaikat 800 arany forinton Péternél zálogosította el.*
*GKG. A. fasc. XX.
*Dl. 30041.
1464-ben jelentik, hogy János fia, György ellenében itélet alapján be akarták iktatni Báthori Szaniszlót Hadad birtokba és adózási jogába, Vicsa, Menyő birtokokba, Udvarhely birtokba adózási joggal, Korond, Babocza, Tótfalu, Szélszeg, Csanálos, Godonyácz, Örményes, Kelencze, Náprád, Goroszló és több más megyebeli birtokba, de Jakcs emberei, ellenség módjára, megakadályozták.* János visszavonhatatlanúl visszabocsátja a középszolnoki Cseh, Sülelmed, Tóhát s csak az imént elősorolt többi birtokot Bélteki Drágfi Miklósnak, miután ez azokért teljesen kielégítette őt.*
*Leleszi conv. Act. Bercs. fasc. 7. No. 49. (Prot. II. pag. 207.)
*GKG. A. fasc. XX.
Péter és fia Ferencz, meg neje Potentiana, ki előbb Báthori László neje volt, elhajtottak a középszolnoki Perecsen birtokról 40 ökröt, a miért ellenük 1465-ben vizsgálatot tartanak Báthori Szaniszló fiai: Miklós és János részére.*
*Lelesz, B. 154. f. anni 1465. nr. 10.
Özvegy Kusalyi Jakcs Györgyné, Afra, egyike azoknak, a kik kirabolták Daróczi Bereczket, és a kik ellen ezért vizsgálat folyik.*
*U. o. nr. 36.
1469-ben János kifizeti a két apáca atyafiát: Erzsébet asszonyt s Ilonát.* Május 29-dikén György ügyvédet vallott: Bőnyei Tamát, Sándorházi Tolvaj Benedeket és Miklóst, Szeléndi Antal deákot, Ujnémeti Albertet, Szirmai Mátét, Csatóházi 419Gergelyt, Rátoni Mihály deákot, Sarmasági Ambrust, dobai Chyzer Istvánt, Jakabfi István deákot, lelei Kaplyon Miklóst, lelei Majos Mártont.*
*Wl.
*Dl. 36394. G. pag. 23. n. 1.
György Majádi Elena férje. (1471.)*
*Gencsi-lt. Nr. 918.
Kusalyi Jakcs(-fi) László fia, János és néhai György fia, János azok között vannak, a kik 1471 márczius 1-sején eltiltják Török László fiát, Domokost, továbbá Istvánt és Albert fiát, Pétert, néhai Kisdobai Pál néhai fia, Lukács, kisdobai birtokrészének elfoglalásától.*
*Dl. 36393. km. prot. F. min. pag. Nr. 1.
1473 január 26-dika körül Péternek ügye van Sándorházi Tolvaj Benedekkel.*
*U. o. 119. 2.
1476-ban vizsgálatot tartanak György özvegye, Afra és fiai János, László meg Mocsolyai Ambrus részére Móré János és Márton, előbbinek leánya Zsófia, Ivácson Péterné, Ivácson György és Benedek, Mocsolyai Inácson Benedek fiai Sebestyén, Ambrus, Albert és leányai: Dorottya, Ilona, Kusalyi Jakabfi György, felesége Mária, leányai Ilona, Klára és Borbála, fiai: László és Péter ellen, kik a középszolnoki Mocsolya birtokról elvittek két szekér gabonát és a jobbágyokat elverték.* 1477 junius 17-dikén Mátyás király meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Péternek Debren birtokába és Macedoniai nevű földjébe iktassa be Bőnyei Tamást és Lászlót, kiket azok zálogjogon illetnek.* 1480 körül írták össze László (ifjabb) ingóságait – úgy látszik – az erkedi birtokon.* 1486-ban hozott itélet szerint Dénesnek zálogösszeg fejében 200 arany forintot kötelesek fizetni Mojádi István és György az ilosvai, lompérdi, majádi, hosszúmezői és derzsidai részbirtokokért, melyeket aztán igaz vérség jogán azonnal birtokukba vehetnek;* október 13-dikán Báthori István országbiró meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Péter és fia Ferencz Varsolcz birtokába iktassa be Keczeli 420Szele Mártont, kit az zálogjogon megillet.* 1487-ben László Böősháza és Szeér középszolnoki birtokait Bőnyei Tamásnál 75 arany forinton elzálogosította.* 1489-ben a nyolczados biróság itélkezik Telgedi Annának, Nagymihályi Andrásnénak perében Kusalyi János fia László ellen, a nevezett Ágnes leánynegyedének Hadad és Kusaly középszolnoki birtokokból való kiadása iránt;* márczius 13-dikán Mátyás király itéletet hoz Péter özvegye, Zsófia javára Péter fia, Ferencz ellen, melynek értelmében a hadadi vár és ingóságai hozomány és jegyajándék fejében kiadandók;* szeptember 3-dikán Ferencz és Bélteki Drágfi Bertalan a kolozsmonostori konvent előtt elhalasztják a Mutos, Várcza, Róna és Turbucza birtokokért folytatott perüket;* november 14-dikén Mátyás király meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Péter özvegye, Zsófia érdekében hajtsa végre Péter fia, Ferencz ellen a Hadad várának és tartozékainak meg ingóságoknak hozomány és nászajándék fejében való kiadása iránt hozott itéletet;* 1491 julius 11-dikén Ferencz menedéket vall Bőnyei Tamásnak, miután visszakapta ettől a neki elzálogosított egész Oláh-Nádasdot, Mutost meg a debreni birtokot;* 1492 deczember 9-dikén II. Ulászló meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy a Ferencztől megvásárolt Oláh-Nádasd birtokba iktassa be Bőnyei Tamást. A konvent 1493 április 12-dikén teljesíti a király parancsát;* Péter fia, Ferencz elzálogosította Debren birtok negyedét Dobai Györgynek, de 1493 augusztus 30-dikán visszaváltja;* 1493 augusztus 30-dikán a két Jakcs László a krasznavármegyei Varsolczon levő birtokaikat Dobai Györgynek ajándékozzák.* E birtok felét Szilágyszegi Pálnak vallja örökbe* Péter 421fia Ferencz, a ki a középszolnoki Csalános s Zálnok birtokok felét Dobai Györgynek eladja;* Szilágyszegi Pál a néhai Péter (a Ferencz atyja) által neki zálogba vetett középszolnoki Hadad birtokért a zálogösszeget fölvevén Ferencznek menedéket vall;* Ferencz középszolnokvármegyei Kusaly, Szér s más beregvármegyei possessiói elzálogosította Drágfi Bertalannak 1350 arany forintért, 1494-ben azonban visszakapja fenti birtokait Ulászló király előtt s az 1350 forintért elégtétel gyanánt Drágfi Bertalannak s örököseinek adja középszolnokvármegyei Széplak, Bősháza, Horvát, Benedekfalva possessiókat Szongolithegye nevű szőlőhegygyel, továbbá ugyancsak középszolnoki Középső-Várcza birtok és Görcsön birtokbeli részbirtokot és kötelezi magát és utódait, hogy e birtokokban Drágfi Bertalant és utódait mindennemű törvényes kereset ellen megvédi, illetőleg megvédik; ha ezt maga vagy utódai elmulasztanák, akkor Drágfi B. vagy utódai örök joggal elfoglalhatják Ferencznek beregvármegyei Nagy-Musaly, Kis-Musaly és Oroszi birtokait.* A leleszi konventnek 1495 Szent-Mihály nap után való csütörtökön kelt levele szerint Ferencz a maga és összes rokonai nevében meghálálni kivánván azt, hogy irántuk Bélteki, Drágfi Bertalan, erdélyi vajda jó indulattal van, e vajdának meg fiainak: Imrének, Györgynek és Jánosnak meg örököseiknek adja örökre a középszolnoki Cseh, Sülelmed, Ardó, Aranymező, Győrtelek, Alsó- és Felső-Várcza és Bikácza birtokait, melyek Drágfi Bertalannál zálogban vannak.* 1499-ben vizsgálat folyik Ferencz részére Dobai György ellen, ki Kissolymos, Varasitó, Zsákfalva középszolnoki birtokon követett el jogtalanságot és a Zsákfalva birtokhoz tartozó Darulya erdőből sertéseket hajtott el.* László leánya Erzsébet, Bélteki Drágfi Bertalannak adta a középszolnoki 422Inó, Dabjon, Nagy- és Kis-Goroszló meg Náprád birtokokat, továbbá Udvarhely birtok felerészét. Ez alapon II. Ulászló meghagyja a budai káptalannak a beiktatást, minek ellenmondás nélkül való megtörténtéről a káptalan oklevelet állít ki.* 1501-ben László tiltakozik András ellen, a ki örökre leköti Bolczon Lászlónak Ad részbirtokot és két kusalyi puszta jobbágytelket.* 1502 április 14-dikén László leköti bizonyos kölcsönzött pénzösszeg fejében Nagyszeg és Völcsök birtokait Sándorházi Márton, erdélyi kanonoknak és gyulafehérvári főesperesnek.* 1505-ben László és neje Krisztina meg fiuk György elzálogosítják a középszolnoki Hadad, Kusaly, Erked, Szér, Bogdánd, Korond, Nádasd, Béltek, Arad, Újlak, Vicsa, Böősháza, Széplak, Horvát, Benedekfalva, Köőd, Kelencze, Nagyszeg, Aranyosfalva birtokokat és Ónostő birtokokat meg más beregvármegyei birtokaikat 600 arany forintért Bélteki Drágfi Györgynek és Jánosnak.*
*Leleszi conv. I. 46. f. anni 1476. Nr. 6.
*Dl. 27937.
*U. o. 20903.
* Gencsi-lt. Nr. 384.
*Dl. 28642.
Leleszi conv. I. 52. f. anni 1487. Nr. 7.
*A felperes leszármazása: Kusalyi Jakchi László leánya: Thelegdi Lőrinczné Ágnes (1489. néhai), a kinek lánya Anna Nagymihályi Andrásné. Dl. 18374.
*Dl. 27959.
*Dl. 27964.
*Dl. 27967.
*Dl. 36398. km. prot. M. min. p. 24. n. 1. és p. 25. n. 1.
*U. o. 123. l.
*U. o. 150. 2.
*U. o. 149. l.
*U. o. 148. 1.
*Dl. 36398. Km. Prot. M. min. 147. l.
*U. o. 150. l.
*Jlt. e.
*Az itélőmesternek 1584-ben Gyulafi László fiai: László, István és László számára kiadott átiratában. GKG: marosnémeti lt. cista C. fasc. XII.
*Leleszi conv. I. 65. f. anni 1499. n. 44.
*GKG. C. fasc. XII.
*Lelesz, Prot. Parvi folio. 196.
*Dl. 36406. Michael pag. 190. n. 1.
*GKG. A. fasc. XX.
1507-ben Imre és Mihály (egr.) bizonyítványt vesznek arról, hogy László és András nem fizették le a kitűzött időre azon 500 forintot, a mely összeg fejében az előbbiek zálogban birják utóbbiaknak Erked, Bogdánd, Korond és Apácza részbirtokait.*
*Lelesz, Act. an. 1507. Nr. 4.
László és András (egr.) megidézik Anyai Bodó Ferenczet, néhai Ferencz fiait: Imrét és Mihályt meg másokat, a kik szétvagdalták Hadad birtokban a vámkereket és úgy itt, mint Kusaly birtokban más hatalmaskodásokat is követtek el.*
*U. o. 1507. 33.
1508 julius 17-dikén László és György lekötik bizonyos kölcsönösszeg fejében Széplak birtokokat Barcsai Pálnak, a ki Szentgyörgyi és Rozyni Péter országbiró és erdélyi vajda secretárius cancellariusa.*
*Dl. 36405. km. prot. Michael p. 280. n. 1.
A kolozsmonostori konventnek 1509 julius 29-diki bizonyságlevele szerint Imre* a Losonczi Bánfi Jánostól kölcsönzött 423pénz fejében a középszolnoki Zsibó birtokot neki leköti; László megidézteti néhai János fiát, Andrást, a ki a fenti László hadadi vámházában hatalmaskodott.* László özvegyét Annát Velenczébe hívta az anyja, ezért 1508-ban a középszolnoki Hadad, Apácza, Bogdánd, Korond, Újlak, Vicsa, Böősháza, Benedekfalva, Hovát, Széplak, Köőd, Kelencze és Szér részbirtokainak védelmét – a mely birtokokat férjétől kapott nászajándékul – zálogjogon Bélteki Drágfi Györgyre bízta.
*U. o. 333. l.
*Lelesz, Act. an. 1509. Nr. 28.
1509-ben «Kusalyi Jakchy Andrásnak minden jószága Elleweülgyi János Nádor Ispányi Itélő Mesternek és Matuchinay Györgynek adományoztatott.»*
*Szirmai: Szatmár, 1810. II. 274. l.
1512-ben egyik Jakcsi (egr.) megidézteti Ferenczet és Lászlót, Keresztúri Mártont és Álmosdi Csire Andrást, a kik elhajtatták az előbb említett Jakcsi hadadi jobbágyainak az aprómarháit és egyéb ingóságaiktól is megfosztották.* Kászoni Jakcsi György és János (egr.) elzálogosítják az apjuk után öröklendő Hadad, Nádasd, Bogdánd, Szér Aad, Béltek, Újlak, Vicsa, Böősháza, Kelencze, Köőd, Széplak, Nagyszeg, Horvát részbirtokokat – a melyeket apjuk, László, Drágfi Jánosnak zálogosított volt el – 800 forintért Berendi Dávidnak.*
*Lelesz, Act. an. 1512. Nr. 7.
*U. o. Prot. Parvi folio 262.
A kolozsmonostori konvent 1522 julius 27-diki adománylevele szerint Mihály a középszolnoki Diósad birtokát Athorjáni Urielnek adományozta;* 1523-ban Mihály ellen perel előbb András özvegye, most Butkai Lászlóné Czeczilia két középszolnoki diósadi jobbágy elfoglalásáért,* tiltakozik Mihály ellen, azért is, mert ez teljesen leromboltatta Czecziliának kőből épült, kusalyi curiáját és a köveket elhordatta.*
*Dl. 36400. km. prot. R. in. p. 60. Nr. 1.
*Lelesz, Act. an. 1523. Nr. 46.
*U. o. Nr. 53.
1524-ben néhai László fia, János (egr.) tiltakozik Mihály ellen, a ki megtámadta a Boldogságos Szűz Máriáról nevezett 424kusalyi templomot, a mely a fenti János védőuralma alatt áll és elvitt innen 20000 arany forint értékben ereklyéket, aranykereszteket, szentségtartókat, kelyheket, szentelt olajtartókat és más értékes tárgyakat, továbbá elfoglalta ezen egyház Mocsolya részbirtokát, melyet néhai Dénes, váradi püspök hagyományozott az egyháznak és szolgáinak a mint ezt már szintén láttuk;* valamelyik Jakcsi tiltakozik Mihály ellen, a ki elfoglalta amannak egy nádasdi alattvalóját; Kerepeczi Ferencz ellen, a ki elverte a tiltakozónak egy kovászói jobbágyát.*
*Lelesz, Act. an. 1524. 22.
*U. o. nr. 39.
1526-ban néhai Kászoni Jakcsi László leányának, Désházi Péterné Magdolnának János ellen Hadad, Diósad, Nádasd, Bogdánd, Szér, Korond, Völcsök, Újlak, Böősháza, Széplak, Horvát, Nagyszeg, Köőd, Kelencze és Benedekfalva részbirtokok elfoglalásáért folytatott perében az alperesnek tisztító esküt itélnek.*
*U. o. 1526. 6.
1527-ben János és István, Matuznai Ferencz és Miklós ellen s a Lónyai Péter érdekében vizsgálati jegyzőkönyvet vesznek föl.*
*1761 márczius 15-dikén a leleszi konv. Lt.-ban összeirt okl.-lajstr. (Szgy.)
1530-ban János király meghagyja, hogy Mihály, középszolnoki főispán és János örökvallása alapján iktassák be ezek Vicsa birtokába Őrmezői Móré Jánost.* 1532-ben Mihály a váradi káptalannal és királyi emberrel el akarta foglalni Csehet* János királynak Budán 1533 augusztus 26-dikán kelt oklevele szerint mint alperes áll szemben Drágfi Gáspárral ifj. László fiának Jánosnak némely részbirtokaiért. Jakcsot el is itélik.*
*Orsz. lt. km. conv. lad. 27. M. n. 20.
*GKG. C. fasc. XII.
*U. o.
1537-ben István tiltakozik János ellen a középszolnoki Kusaly, Aad, Szér, Hadad, Völcsök, Újlak, Vicsa, Böősháza, Köőd, Kelencze, Horvát, Benedekfalva, Bogdánd, Korond, 425Nádasd, Erked és Apácza meg több beregvármegyei részbirtok elidegenítése miatt.*
*Lelesz, Prot. 6. fol. 90. an. 1537.
1540-ben Mihálynak Nagy-Solymos birtokára vitetett Mihályfalvi Horvát Vid 12 ökröt, egy boros edényt meg egy szekeret, a miért meginti őt Menyői Fodor Bálint.*
*U. o. 1540. 19.
1547-ben Kászoni Jakcsi István és Bátorkeszii Ördög János – neje előbbi István nővére, Erzsébet nevében – megegyeznek oly módon, hogy István átenged nővérének leány negyed fejében Kászon városban egy curiát meg három jobbágytelket, N.-K.-Almás stb. beregmegyei meg Nádasd középszolnoki részbirtokokat azon kikötéssel, hogy nővérének fiutód nélkül történt halála esetén azok ő reá szálljanak vissza.*
*U. o. 1541. 30.
1541-ben Mihály és Ártánházi Bornemissza Boldizsár visszakapják Deésházi Lajostól ama kusalyi részbirtokot, a melyet Deésházi István és Péter birtak zálogban. E jószágért, a mely vér szerint a nevezett Jakcsit illeti, a fenti Bornemissza fizette le a váltságösszeget.*
*Wl.
1543-ban Mihály zsibói jobbágyai 18 kapuszámnyi adót fizettek;* völcsöki jobbágyait 17, hadadnádasdi (Hadad és Lele közt) jobbágyai 7, hadadi jobbágyait 6, monói, udvarhelyi, erkedi jobbágyait 5–5, nyirsidi jobbágyait 4, mutosi, apáczai jobbágyait 3–3, varasitói jobbágyait szintén 3 kapura becsülték; szamosújlaki (Vicsa és Monó között), turbuczai, debreni, zsákfalvi, karikai jobbágyai 2–2 kapu után fizettek adót; nagysolymosi és kissolymosi 2 kapuszámnyi adóval megróható jobbágyait fölmentették az adózás alól; kusalyi, prodánfalvi, rónai, kelenczei, bogdándi, nagykorondi jobbágyai 1–1, 1549-ben völcsöki jobbágyai 18, nádasdi és bogdándi jobbágyai 10–10, újlaki, hadadi jobbágyak 9–9 kapu után fizettek adót. 1554-ben ugyanezen Jakcsinak ez utóbbi helyen levő jobbágyait 11 kapura becsűlték; az udvarhelyi 426jobbágyai 8, a monóiak 6, a szeériek 5, az apáczaiak, mutosiak 4–4, az erkediek 3 1/2, nagykorondi jobbágyai 2 kapuszámnyi adót fizettek. 1553-ban is 2 kapura becsűlték a nagykorondi jobbágyokat; 1549-ben prodánfalvi, turbuczai, karikai, nyirsidi, varasitói, mocsolyai, adi, kusalyi jobbágyait szintén 2–2 kapu után adóztatták meg; nagyszegi, böősházi, rónai, zsákfalvi jobbágyait pedig 1–1 kapu után; zsibói jobbágyait 24 kapura becsűlték; jobbágyai innen 1553-ban már csak 14 kapuszámnyi adót fizettek, 1554-ben szintén Jakcsit vették föl e helységből földesúrnak; 1553-ban varsolczi jobbágyait 25, nagysolymosi jobbágyait 1550-ben 3, 1553-ban pedig 4 kapu után rótták meg adóval; 1550-ben és 1553-ban kissolymosi jobbágyait 1–1 kapu után adóztatták meg, míg egy másik, ugyancsak 1553-diki összeírásba nem vették fel e helységet; 1553-ban kelenczei jobbágyai 1, 1554-ban nagyszegi jobbágyai 3 kapuszámnyi adót fizettek.
*Dical.
1543-ban Istvánnak korondi jobbágyait 1, nagyszegi jobbágyait 2 kapu után adóztatták meg; özvegyének kusalyi, vicsai jobbágyait 2–2 kapuszámnyi adóval rótták meg; szeéri, diósadi jobbágyai 1–1 kapuszámnyi adót fizettek.
1544-ben Mihály megidézteti Menyői Deésházi Lajost, a ki zálogban birja fentinek Kusaly és Erked részbirtokait és nem bocsátja vissza;* néhai Mihály fia, Mihály (egr.) meginti Bőnyei Mátyást a középszolnoki Oláh-Nádasd birtok visszabocsátására;* Mihály meginti özv. Kusalyi Jánosné, most Panaszi Pázmán Péterné Katalint, hogy vegye föl hozományát meg nászajándékát és engedje át a fenti János leányait: Petronellát és Annát meg Kusaly, Szeér, Erked, Diósad, Korond, Bogdánd, Nádasd, Apácza, Hadad, Völcsök, Újlak, Kelencze, Köőd és egy beregmegyei jószágát.*
*Lelesz, act. an. 1544. Nr. 20.
*U. o. nr. 36.
*U. o. nr. 35.
1545-ben néhai Mihály (egr.) leánya, Klára meginti testvérét, Mihályt, hogy apja, középszolnoki Hadad, Erked, Kusaly, 427Nádasd, Bogdánd, Szeér, Újlak, Monó, Völcsök, Udvarhely, Zsibó, Korond, Várcza, Alsó-Várcza, Apácza, Szopor, Kis- és Nagy-Solymos, Bikácza, Karika, Róna, Varsolcz meg más bereg- és hevesvármegyei javaiból hasítsa ki az őt megillető részt.* Mihálynak (egr.) itélnek oda bizonyos hadadi és kusalyi részbirtokokat.* Mihály (egr.) meginti Nagyfalusi Baxa Demetert, hogy bocsássa vissza ifju Jakcsi László néhai fiának, Jánosnak, krasznavármegyei Kis-Bádon részbirtokát, melyet az említett János Varsolczi Péntek István-, Bálint- és Mártonnak zálogosított el, kiktől azután Baxa kezébe kerűlt.* Ferencz fiának, Mihálynak fia, Mihály (egr.) meginti Szilágycsehi Vajda Gáspárt és Boldizsárt meg Nagyerdődi Literatus Ferenczet az iránt, hogy bocsássák vissza a böősházi és benedekfalvi részbirtokokat, miket zálogban birnak.* Mihályt beiktatják a középszolnoki Hadad várába és Hadad, Nádasd, Bogdánd, Korond, Onostő, (praedium), Erked, Szeér, Kusaly, Mocsolya, Apácza, Völcsök, Ujlak, Monó, Kelencze, Köőd, Udvarhely, Mojgrád, Debren részbirtokba, Mutos, Solymos, Kis-Solymos, Zsibó, Prodánfalva, Turbucza, Róna, Zsákfalva, Csiglen, Karika, Varasitó, Nyirsid birtokokba, a krasznavármegyei Varsolcz- és a dobokavármegyei Romlott részbirtokokba, mind ama vár tartozékaiba.*
*Lelesz, Act. an. 1545. 18.
*U. o. Prot. 8. fol. 45. an. 1545.
*U. o. Act. 1545. 38.
*U. o. Nr. 29.
*U. o. Stat. B. 434.
1546-ban a Nagyfalusi Losonczi Bánfi Gáspár elzálogosította feleségének Jakcsi Annának a birtokait Ártánházi Bornemissza Boldizsárnak.*
*BL. fasc. E. nr. 8.
1547-ben Mihály és özv. Ártánházi Bornemissza Boldizsárné Szécsi Anna vicsai birtokába beiktatják Paladinics Jánost, a kit e birtok csereszerződés alapján megillet.* Mihály megidézteti előbb özv. Drágfi Gáspárné, most özv. Druget Antalné Anna Cseh várának várnagyát, Dobozi Mátét, a ki a fenti Mihálynak hadadi, nagysolymosi, völcsöki, kissolymosi 428és kelenczei jobbágyain hatalmaskodott.* Mihály meginteti Homonnai Druget Antalt, mint Bélteki Drágfi György gyámját meg annak Cseh várbeli tisztjeit, a kik a fenti Jakcsinak meg Drágfi Györgynek Nagyszeg birtokán egy Ujfalu nevű villát építtettek, továbbá elfoglaltak Jakcsi Nagyszeg birtokán a Dabjon felőli dülőben 57 földet és az ezeken levő jobbágyokat, a Horvát felőli dülőben pedig körülbelül 100 földet, mint már láttuk.* Meginti Bélteki Drágfi Györgyöt és ennek gyámját Druget Antalt azért is, hogy bocsássák vissza a fenti Jakcsi osztozó testvérének, néhai Lászlónak nagyszegi részbirtokát, melyet zálogban birnak.* Ő is hatalmaskodott előbb Drágfi Gáspár, aztán Druget Antal özvegye Somlyói Báthori Anna györteleki jobbágyain és ezeknek kárt okozott, továbbá levágta az özvegy Cseh várában a nyakkalodát, a miért is az özvegy meginti Jakcsit.* Mihályt megidézik azután Panaszi Pázmán Farkas és Anna az iránt, hogy adja ki néhai Jakcsi László beregvármegyei Kászon város stb., a középszolnoki Kusaly és Hadad városok (a vámmal), Ujlak, Völcsök, Vicsa, Böősháza, Ad, Szér, Bogdánd, Korond, Nádasd, Horvát, Erked, Nagyszeg, Benedekfalva, Köőd, Kelencze, Széplak, Debren, Mojgrád, Kucsó, Udvarhely, Inó, mindkét Goroszló és Görcsön javaiból az anyjuk által kötött szerződés alapján őket megillető leánynegyedet.* Mihály most már Böősházi Literatus Ferenczet inti meg azon böősházi részbirtok ügyében, melyet a fenti Mihály apjától hatalmasul elfoglalt Drágfi Gáspár és aztán átadott az említett Böősházinak.* András leánya, Paposi Ördög Jánosné Erzsébet, meginti néhai Kusalyi Jakcsi Mihálynak, mint a fenti András osztozó testvérének fiát, Mihályt, hogy adja ki az őt megillető leánynegyedet apjának Hadad és vára Kusaly, Diósad, Szeér, Erked, Bogdánd, Nagy-Korond, Apácza, Széplak, Nádasd, Nagyszeg, Ujlak 429és más beregvár megyei jószágaiból.* Mihály perel Kusalyi Jakcsi István özvegyével, Katalinnal, Ferdinánd királyi megbizottat küld utóbbinak a birtokaira azon utasítással, hogy oszszák fel a birtokokat négy egyenlő részre, egynegyed rész legyen Katalinnak Klára és Anna nevű leányaié, s gyámjuk a férjhezmenetelükig történt használatért fizessen 200 magyar forintot; háromnegyed rész pedig a Kusalyi Jakcsi Mihályé. A birtokok a következők: Kusaly, Szér, Erked, Diósad, Korond, Bogdánd, Nádasd, Hadad, Völcsök, Ujlak, Böősháza, Horvát, Benedekfalva, Kelencze, Köőd, Széplak, Apácza, Nagy-Szeg, Vicsa és Bőnye részbirtokok.*
*Orsz. lvt. Km. conv. lad. 27. V. n. 3.
*Lelesz, Act. an. 1547. fasc. 2. nr. 39.
*U. o. nr. 33.
*U. o. nr. 49.
*U. o. nr. 51.
*U. o. nr. 53.
*U. o. nr. 54.
*Lelesz, Act. an. 1547. fasc. 3. nr. 52.
*Jlvt. e. No. 3.
1548-ban Mihály cserébe ad Udvarhely, Széplak, Inó és Bikácza birtokokon 11 jobbágyot Somlyói Báthori Anna hadadi részbirtokaiért.* Özv. Jakcsi Istvánné, most Matuznai György neje, Katalin és első férjétől született leányai Anna és Borbála megidéztetik Kusalyi Jakcsi Mihály fiát, Mihályt, a ki elhajtatta az apró marhákat a kusalyi kuriából, jóllehet e kuriát az előbbiek bírják.* Előbb Jakcsi György, most Dobrokai Palkó Ferencz özvegye, Potentiana megidézteti Jakcsi Mihály fiát, Mihályt, hogy adja ki első férje középszolnokvármegyei Kusaly, Szér, Erked, Bogdánd, Nádasd, Hadad és más beregvármegyei javaiból az őt megillető hozományt.* Jakcsi Mihály megidézteti előbb Drágfi Gáspár, most Druget Antal özvegyének, Annának Dobra városi tisztjét, Possay Bálintot, a ki elhajtotta a fenti Jakcsi bogdándi jobbágyainak a nyájait és aprómarháit.* Mihály megidézteti Drágfi György gyámanyját, előbb Drágfi Gáspár, majd Druget Antal özvegyét Annát is, ki fiának Györgynek meg a fenti Mihálynak Nagyszeg birtokán a már előbb is említett Ujfalu nevű villát építtette és elfoglaltatott előbb Jakcsi Istvánné, majd Matuznai Györgyné Katalin kezéből egy nagyszegi jobbágytelket, a mely 430a fenti Mihályé, aztán bizonyos szántóföldeket.* Kovászói Matuznai Pálné, a Mihály leánya, Erzsébet meginti testvérét, Mihályt apjuk Hadad vára, Diósad, Kusaly, Erked, Szér, Mocsolya, Varasitó, Zsákfalva, Nirszeg (Nyirsid?), Korond, Bogdánd, Nádasd, Apácza, Mutos, Nagyszeg, Kelencze, Ujlak, Völcsök, Monó, Udvarhely, Róna, Prodánfalva, Karika, Zsibó, mindkét Somos, Horvát, Benedekfalva, Széplak, Vicsa, Varsolcz és más heves-, bereg- és nógrádvármegyei javainak megosztása tárgyában.* Mihály megidézteti özvegy Telegdi Katalint, Báthori Szaniszlófi Andrást, ezek Somlyó várának igazgatóját Literatus Tamást, Nagydobai Spáczai Menyhértet, a kik amannak mocsolyai makkos erdejét megtámadtatták, a makkot összeszedették, bizonyos fákat határjel gyanánt kereszttel jelöltettek meg és az erdőnek egy részét a maguk számára lefoglaltatták. Mocsolyán a fenti Jakcsinak részbirtoka volt.*
*Orsz. lv. Km. conv. lad. 26. B. n. 17.
*Lelesz, Act. an. 1548. fasc. 1. nr. 65.
*U. o. 2. nr. 26.
*U. o. nr. 45.
*Lelesz, Act. an. 1548. fasc. 2. nr. 47.
*U. o. nr. 73.
*U. o. 4. nr. 38.
1549-ben a néhai Mihály fia Mihály megidézteti Somlyói Báthori Andrást, a ki amannak most már kusalyi erdejét foglalta le.* Mihály megidézi Kovásznói Matuznai Pált, hogy adja vissza a beregvármegyei Kászon stb. birtokokról szóló adományleveket meg a középszolnokvármegyei Nagyszeg birtok feléről szóló záloglevelet, a melyeket előbb Jakcsi Istvánné, majd Matuznai Györgyné Katalin adott át Pálnak átvizsgálás végett és a melyek alapján e Pál neje, a fenti Mihály nővére, Erzsébet nevében pert indított volt az atyai javakért a fenti Mihály ellen.* Mihály, Varsolczi Ferencz és más varsolczi nemesek érdekében Varsolcz határát megjárják; Mihály Nyirsiden levő jobbágya Pap János 1550-ben, a mikor a Deésházi Kelemen középszolnokvármegyei birtokrészét osztják fel örökösei között, mint szomszédos birtokos jelen van Keresztúron. Ugyanez ügyben van két Mocsolyán levő jobbágya az ököritói határkijelölésnél.
*U. o. 1549. fasc. 3. nr. 14.
*U. o. 1. nr. 42.
4311553 előtt Jakcsi Anna és leányai meg Telegdi Mihály birták a krasznavármegyei Valkó várat s tartozékait. Ugyanekkor pert folytatnak L. Bánfi Miklós és István ellen ezekért s más doboka- és kolozsvármegyei birtokokért. L. Bánfi István kötelezi magát, hogy Valkó vár birtokot és minden tartozékait többek között özvegy L. Bánfi Gáspárné Jakcsi Annának s örököseinek átadja.*
*Bl. fasc. N. Nro. 8.
1552-ben Annának itélik oda L. Bánfi Miklóssal, Györgygyel és Istvánnal szemben a várat.*
*Lelesz, C. Kraszn. Prot. 12. folio 19.
1549-ben Jakcsi Anna Nagyfalusi Losonczi Bánfi Gáspár özvegye.*
*Orsz. lvt. Km. conv. lad. 35. Y. nr. 11.
1553 Szent Mihály utáni pénteken Jakcsi Mihály Hadadból Sulyok Ferenczhez ír barátilag, a csonka levél valaminő vigasztalást foglal magában; valakije meghalt Sulyoknak.*
*GKG. A. fasc. I. III.
1555-ben Mihály örökvallása alapján és Ferdinánd király parancsára be akarják iktatni Székely Lázárt és Kristófot Nagy-Mon birtokba, de tiltakozik ez ellen Kusalyi Jakabfi Ferencz nevében ennek tiszttartója.*
*Orsz. lv. Km. conv. lad. 27. S. n. 20.
Ifj. Mihálynak, a kinek Bornemissza Anna volt a felesége, három fia (Boldizsár, Mihály, András) s három leánya maradt (Petronella, Anna, a ki Perecseni Báthori Elekhez s Kata, a ki Parlaghi Györgyhöz ment férjhez), Boldizsár Révai Annát vette nőűl. Vele hal ki a család.
Az utolsó Jakcsival gyakran találkozunk Szilágy-Cseh, Zsibó, Hadad, Kusaly környékén. Mihály és András testvéreivel tiltakozik az ellen, hogy Drágfi György középszolnokvármegyei Cseh, Horvát, Sülelmed, Ardó, Böősháza, Udvarhely, Inó, Széplak, Egerhát, Czikófalva, Debren, Görcsön, Monó, Vicsa, Kis-Babocsa, Nagy-Babocsa, Nyires, Rhedefalva, Somos, Bikácza, Felső-, Alsó- és Középső-Várcza, Györtelek, Szélszeg, Arany-Mező, Kozla, Csokmány, Tóhát, Köőd, Kelencze, Náprád, 432Kis- és Nagy-Goroszló, Kucsó, Paptelek, Bréd, Mojgrád birtokaihoz igényt támaszszon a kincstár, Báthori András vagy György, Ország Kristóf, Perényi János fiai, Nádasdi Tamás vagy bárki más.
1557-ben velök tiltakozik az ellen is, hogy János király és anyja Izabella Báthori Györgynek és nejének, Báthori Annának meg ezek fiának, Istvánnak adományozták ezeket a jószágokat.
1563-ban iktatták be a három férfitestvért meg Lekcsei Sulyok Györgyöt Cseh vár és tartozékaiba.* A következő évben a Jakcsi-árvák jobbágyait emlegetik. Sulyok György nem engedte meg, hogy behajtsák azt az adót, amelylyel megrótták volt Hadad vára tartozékaiban ezek jobbágyait. Nem engedték meg, hogy a kissolymosi, nagysolymosi, zsibói jobbágyaikat összeszámlálják. Már monói jobbágyaikat 22 és fél, a völgyökieket 18, az udvarhelyieket 15, a hadadiakat 13, az ujlakiakat 9, a bogdándiakat 7, apanitiakat 6 és fél, a nádasdiakat 6, a diósadiakat, mocsolyaiakat, kusalyiakat 5–5, a mustosiakat, magyarcsaholyiakat 4–4, a nagykorondiakat, nyirsidieket, a páczaiakat 3–3, az erkedieket, vicsiakat, turbuczaiakat, rónaiakat, zsákfalviakat 1 1/2–1 1/2, a többieket, a kelenczei, nagyszegi, varasitói, csigleni, prodánfalvi jobbágyait 1–1 kapu után adóztatták meg.
*Lelesz, Stat. S. 41.
1570-ben Miksától új adományul nyerte Boldizsár és Mihály Hadad várát s tartozékait a nemesi kuriával, Nádasd, Bogdánd, Korond, Mocsolya és Köőd részbirtokat stb. Ebben az évben Mihálynak magyarcsaholyi jobbágyai 2, felső-csaholyi, középcsaholyi jobbágyai 1–1, Jákcsi Boldizsár zsibói jobbágyai 22, bogdándi jobbágyai 13, völcsöki jobbágyai 12, hadadi jobbágyai 11, nádasdi jobbágyai 9, kusalyi jobbágyai 6, újlaki, nagysolymosi, szeéri jobbágyai 4–4, diósadi, 433udvarhelyi, apáczai jobbágyai 3–3, erkedi, köődi, monói jobbágyai 2–2, zölczei, varasitói, nyirsidi, csigleni, kelenczei, vicsai, turbuczai, rónai, kissolymosi, nagykorondi, mutosi, zsákfalvi, prodánfalvi, karikai, mocsolyai jobbágyai 1–1 kapu után fizettek adót.*
*Dical.
1571-ben Mihálylyal Csire Petronella tiltakozását idézte föl a hadadi részbirtok elfoglalása miatt.*
*Lelesz, Prot. 18. fol. 165. an. 1571.
A következő évben csak Mihály ellen tiltakoznak Valkai Anna, Borbála és Zsuzsánna. Mihály Hadad várát s a Csire-részt foglalta el.*
*U. o. 19. fol. 1. an. 1572.
Még ebben az évben a testvérek Mihály és Boldizsár, Parlaghi Györgyné Katalin, Báthori Szaniszlófi Elekné Anna, Báthori Miklós országbiró, somogyi, szatmári, szabolcsi főispán előtt bizonyságot tesznek, hogy a nők ki vannak elégítve Magyar-Csaholy, Középső-Csaholy, Felső-Csaholy, Zölcze, középszolnoki s más vármegyebeli birtokaikat illetőleg.*
*Gy. f. kápt. lev. Cent. U. 30. Kelt Ecseden, az országbiró aláirásával és pecsétjével.
Mihály meg Serédi Istvánné és fia Ferencz között egyenetlenség támadt a Mojgrád, Bréd és Zsákfalva között fekvő Durulya erdőt illetőleg. Ez ügyben Jakcsi ügyvédje Dobai János, 1572-ben február 7-dikén fogott birák osztják meg ez erdőt a peres felek között. Ez alkalommal Jakcsi az erdőnek a Gyertyánpatakon Zsákfalva felől fekvő részét kapja; de ez «által Bréd s Mojgrád felől nem mehet.» Boldizsárt a középszolnokvármegyei Diósad részbirtokba iktatták be 1573-ban. 1577-ben Boldizsárnak hosszas pörlekedése nyert szerencsés véget. Egyrészről ő, másrészről Valkai Miklós és Sombori László, az erdélyi tizedek bérlője, a felesége, Valkai Zsuzsánna (a Valkai Miklós és Csire Petronella leánya s az Álmosdi Csire András unokája) nevében megjelentek Somlyai Báthori Kristóf erdélyi vajda itélőszéke előtt, a mint peres ügyökben egymás között megegyezésre jöttek. Előadták, hogy 434az előző években Csire Petronella (a Valkai Miklós felesége, a Valkai Zsuzsánna anyja) a testvérének, Csire Ferencznek (az Álmosdi Csire András fia) a középszolnokvármegyei Hadad birtokon levő Csire-rész nevű birtokrésze s az ott épített kastély ügyében beperelte volt a Boldizsár testvérét Mihályt (a Mihály fiát s az id. Mihály unokáját) Somlyai Báthori István erdélyi fejedelem és lengyel király előtt. Csire Petronella elhalt, s így pöre leányára, Valkai Zsuzsánnára (a Sombori László felesége) maradt.
De közben ifj. Mihály is elhalt s a hosszú időn át tárgyalt per e részen testvérére Boldizsárra maradt. Ezenkívül Valkai Miklós és leánya Zsuzsánna beperelik Boldizsárt még erőszakos birtokelfoglalás és egyéb újabb jogsértés miatt Báthori Kristóf előtt, mert Jakcsi a középszolnokvármegyei Ujlak birtokon, a hol Valkaikékal szomszédos birtokos ezeknek a megkapált szőlőjében, a mely Bándi Jakab, Pál és Benedek s Balog Péter nevű jobbágyaikhoz tartozik, jogtalanul kivágatott egynehány gyümölcsfát. Nemesi házát építve az említett Balog Péter szőlőföldjéből, részint a közös földből elfoglalt egy darabot. A Valkai Miklós és Zsuzsánna Kőmüves Tamás nevű jobbágyának Ujlakon levő Feketekút-Réttye nevű rétjét elfoglalta Ujlakon levő jobbágyaival s a szénát arról elszállíttatta. Az e miatt hosszasan folyó pörben Boldizsárt és Ujlakon levő jobbágyai elmarasztalták. Végre mindkét fél a békére hajlott, Boldizsár elgondolta, hogy mily káros következményű lenne reá nézve, ha a felperes Valkai Zsuzsánna a hadadi Csire-rész nevű örökét s az ott épült kastélyt a per folyamán elnyerné; belátta, hogy mennyivel előnyösebb lenne, ha az egész Hadad birtok az övé lehetne az ott épült kastélylyal együtt. A viszálykodásnak és haragnak véget akart vetni, egyezkedni kezd a felperesekkel és sikerűl is a kibékülés kölcsönös engedmények mellett. Valkai Miklós és leánya Zsuzsánna tehát az egész hosszas per folyamán hozott határozatokat s létrejött okiratokat érvényteleneknek, 435semmiseknek nyilatkoztatták ki Báthori Kristóf előtt az egyezség alapján. A középszolnokvármegyei Hadadban levő részjózságukat, Csire-részt s az ott épített kastélyt, tehát Hadad birtok negyedrészét örökös birtokul átadják cserében Boldizsárnak és utódainak, ők semmi jogot sem támasztanak többé hozzá, sem pedig utódaik. Boldizsár a középszolnokvármegyei Ujlakon levő részjószágait Kereszturi Dobzai István mesterrel, a Báthori Kristóf itélőmesterével négy egyenlő részre osztotta s abból három részt Valkai Zsuzsánnának és utódainak adott örökös birtokul minden hozzátartozóval s minden joggal együtt. A negyedik részt magának tartotta meg. Örökre átadta az Ujlak területén levő összes búzaföldjeit, kivéve két forduló búzaföldet, a melyek egyenként huszonöt-huszonöt holdat tettek ki, ezeket magának tartotta meg. Az Ujlak területén levő zabföldeinek is csak egy negyedrészét tartotta meg magának, a többit Valkai Zsuzsánnának és utódainak adta. A középszolnokvármegyei Zsákfalva birtokát is Valkai Zsuzsánnának és utódainak adja cserében mindennemű haszonélvezettel és hozzátartozóival együtt; magának csakis 10 lakott jobbágytelket s az ahhoz tartozandókat tartotta meg; a melyek közül az elsőben Tálas Mihály, a másodikban Tálas János, a harmadikban Bárlás Antal, a negyedikben Koybás Simon, az 5-dikben Ignat János, a hatodikban Magul Antos, a hetedikben Borsa Tamás, a nyolczadikban Bojtsa Antos, a kilenczedikben Borsa Karácson, a tizedikben Miklós Péter lakik. A csere megtörténvén, mindenik fél kijelentette, hogy az átadott birtokhoz sem ők, sem pedig utódaik nem támasztanak soha semmi jogot. Boldizsár Sombori Lászlónak, a miért ez a pörben sokat fáradozott, 1000 pengő forintot adott s az említett házat és nemesi kuriát, a melyeket Ujlak területén épített, köteles lebontani.
Boldizsár pörben állt Gyulafi Lászlóval is; jobbágya 1577-ben hatalmasul el akart foglalni ez utóbbi Nagyszeg birtokbeli jobbágyától egy földet – jóllehet ez szántotta fel 436először – és sok fát elvitt. Az e miatt támadt pert a táblára fölebbezték, mire S. Báthori Kristóf meg is hagyta Közép-Szolnok vármegye szolgabiráinak, hogy Jakcsit a fejedelmi táblára idézzék; ujlaki jobbágyai meg mások másnak a fáját hordták el a mosóbányai erdőből; végre is egy alkalommal uriszéki itélettel el is marasztalják jobbágyait. A felperes – úgy látszik – ekkor is R. Gyulafi László. De még 1579-ben is intézkedik S. Báthori Kristóf Közép-Szolnok vármegye alispánjainál és szolgabiráinál, hogy Boldizsár jobbágyainak 1576-ban Gyulafi László nagyszegi jobbágyain elkövetett hatalmaskodásaikért idézzék meg a táblára. Ez a viszály nemcsak ily aprólékos dolgokból eredt. Boldizsár nem is késett pár év mulva (1579-ben) ellentmondani, mikor be akarták iktatni Rátóti Gyulafi Lászlót a középszolnoki Köőd és Kelencze birtokokba, meg Aranyosmező, másként Aranyosvára praediumba. Ugyanennek Báthori Elekné Jakcsi Anna nevében Báthori perecseni jobbágya is ellentmond. Boldizsár továbbá azért is tiltakozott, hogy a magvaszakadt Drágfi György Nagyszeg birtokába beiktassák Gyulafit. Ugyancsak 1579-ben Szent György napja előtt Boldizsárnak és Gyulafi Lászlónak valamely megbízás felől esküt kellett volna letenni «az minemeö peri»-ben, de mert Jakcsi képviseletében Dobai János jelent meg, az eskűtételt elhalasztották Szent György napja után való legközelebbi hétfőig, Jakcsi visszajöttéig.
1580-ban Boldizsár Böősházi Menyhérttel ellenmondott annak, hogy a középszolnokvármegyei Böősháza birtokba beiktassák R. Gyulafi Lászlót.
De Böősházáért már előző évben meggyűlt a baja, 1579 május 18-dikán ugyanis Böősházi Menyhért fiának Nagyerdődi Literatus Ferencz deáknak az ügyvédje, Szentgyörgyi Csányi Ferencz új itéletet kért, mire Boldizsárt Báthori Kristóf maga elé idéztette.
)
*Kusalyi Jakcsi Boldizsár levele. Kelt Hadad várában, 1580 április 5-dikén. Eredetije a báró Wesselényi-családnak Kolozsvárt, az Erdélyi Muzeum-Egyletnél elhelyezett levéltárában.
A kolozsmonostori konvent 1580-diki jelentése szerint Boldizsár nevében ennek völcsöki zsellére tiltakozott, a mikor 438Kraczmer Annát és általa férjét, Baksai Lőrinczet beiktatták Benedekfalva birtokába.*
*Orsz. lt. Km. conv. lad. 26. B. n. 12.
1577 november 18-dikán kelt Boldizsár végrendelete, melyben Zsibó, Udvarhely, Hadad, Nádasd, Bogdánd, Korond, Apácza, Szér, Erked, Kusaly birtokait magtalanul való halála esetére Révai Annára hagyja.*
*Gy. f. kápt. lev. Z. 45. Kelt. Hadad várában. Papirra nyomott pecsét. Magyar nyelvű irat.
Ugyancsak ez időtájt tanuvallatást tartottak arról, hogy micsoda rész jutott Boldizsárnénak és e Boldizsár leányának Annának meg Wesselényi Ferencznek, mikor a hadadi jószágot elosztották. 1581-ben újra végrendelkezett s a már említett birtokait ugyancsak feleségének, Révai Annának hagyja 6000 forintban.
1582-ben Boldizsár magvaszakadtával Zsigmond vajda publikálta Zsibó várost, Völcsök, Szeér, Bogdánd, Nádasd, Erked, Korond, Apácza, Mutos, Róna, Turbucza, Prodánfalva, Csiglen, Varasitó, Nyirsid, Karika, Nagy- és Kis-Solymos birtokokat, továbbá Kusaly, Diósad, Ujlak, Udvarhely, Mocsolya, Nagyszeg és Zsákfalva részbirtokokat.*
*GKG. A. fasc. XX.
Kusalyi Jakcsi Boldizsár özvegye Révai Anna második férje Sarmasági Miklós, a kinek halála után kapja ennek a krasznavármegyei Récse és középszolnokvármegyei Gurzófalva birtokait; a melyekbe aztán 1589-ben Péterfalvai Bencze Istvánt iktatják be.*
*Gy. f. kápt. cent. S. 49. (Orsz. lvt.)
1628 január 15-dikén tanuvallatást tartottak Lelében Liszti Ferenczné, Wesselényi Pál fiának Istvánnak a gyámja hivására arról, hogy a Jakcsi urak kielégítették-e a hadadi jószágból a leányágat. Báthori Elekné Jakcsi Anna és Dengelegi Miklósné anyja, Pallagi Pálné Jakcsi Kata és hadadi jószágbeli leánynegyedük fejében Ujfalut, Kelenczét, Köődöt, a diósadi részt és a három csaholyi jószágot kapták.*
*Wl.
4391804 junius 4-diki tanuvallatás szerint Jakcsi és Moni kétfelé osztották Nagy-Mon határát. Előbbinek a felső rész jutott, melyet ma Nagymon-Ujfalunak neveznek; utóbbi az alsó részt kapta.*
*Orsz. Lvtár. Km. fasc. D. nro. 47, 626. fiók.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
