1. Közép-Szolnok vármegye, Kraszna vármegye, Szilágyság, Szilágy vármegye kiterjedése, határai.
1. Közép-Szolnok vármegye, Kraszna vármegye, Szilágyság, Szilágy vármegye kiterjedése, határai.
Az országnak vármegyékre való osztásánál csupán azt vették tekintetbe, hogy a hadak hol, miként telepedtek meg; a természetes határok, hegyek, folyók nem jöttek számításba. Némely vármegyének a vármegye határain kívül is voltak más vármegyében fekvő részei is; Felső-Fehér vármegyének több községe volt Háromszéken. Szolnok vármegyének határai csipkések. Szolnok vármegye Deéstől a Tiszántúlig terjedt, hozzátartozott Kővár vidéke, a Szilágy s Szamos folyók melléke.
Közép-Szolnokot, mint törvényhatóságot, Szatmár, Bihar, Kraszna, Doboka vármegyék és Kővárvidék övezte.
Bél Mátyás azt irja a XVIII. századból, hogy Közép-Szolnok vármegye határai kelet felől Belső-Szolnokmegye, délről Erdély, nyugotról Kraszna, és Bihar, északról Szatmár vármegye.* Közép-Szolnok vármegye területe s határai a századok folyamán eltérők, ingadozók valának s az egyes korszakokban ez az eltérés, ingadozás meglehetősen elüt. Magában foglalta Kővár vidékét a XVII. századig, sőt II. József idejében Kraszna vármegyét is. Később is fölmerűlt a két vármegye egyesítése s az 1811-diki országgyűlés el is határozta 96azt.* Hogy a határvonalak mennyire szakadozottak, ingadozók s általában a terület mily változó jellegű: ennek jellemzésére szembeötlő adataink vannak. Bihar felé a határ Szalacsig nyúlt, melyet ketté szelt. Zsigmond királynak 1407-ben kelt adománylevele két Szalacsot említ, a szolnokit s a biharmegyeit. Zsigmond a szolnokmegyei Szalacsról irja, hogy egyháza Szent-György vértanú tiszteletére állt. Ennek az emlékét Szalacsnak ma egy utczája: a Szent-György-utcza őrzi. Az a része tehát, a melyen ma ez az utczája van, Közép-Szolnokhoz tartozott. Zsigmond királynak a Csákiakkal 1421-ben kötött cserelevelében említve vannak Margithafalva (Margita), Keech (Kéc), Dyseer (Dézser), Zunyogd (Szunyog), Akor, Lyky (Lüki) s talán Kohány és Genyéte, mint Bihar vármegyében levő helységek azzal a megjegyzéssel, hogy előbb Zulung és Crazna vármegyéhez tartoztak.* Terebes, most biharvármegyei község, 1427–30. körül Közép-Szolnok vármegyéhez tartozott s itt is birtokoltak Szilágyi Miklós fiai. 1617. nov. 18-dikán Károlyi Mihály 500 arany forintot vesz fel kölcsön Bethlen Gábor fejedelemtől s leköti ezzel szemben a Közép-Szolnok vármegyében levő magasfalvi jószágát.* Tölgyes falú, Közép-Szolnokban, 1626-ban Károlyi Mihály birtoka; végrendeletében intézkedik róla. * A középszolnokvármegyei Bercsét 1724-ben III. Károly adományából Br. Andrássy Ferencz és József nyerik, mely birtok az előtt a Serédi-családé volt. 1556-ban Szatmár vármegye felé Kapnikbányánál húzódott a határ, a mikor ugyanis Izabella a Kapnikbányán, Közép-Szolnokban fekvő (?) nemesi telkeket adományozza Bélteki Drágfy György magtalan elhalálozása után Báthory Györgynek és Somlyai Báthory Annának s örököseiknek.* II. József 1784 jul. 3-dikán kiadott rescriptumában Erdélynek a három nemzet szerinti felosztásával 11 vármegyét állapított 97meg s ezek között Közép-Szolnok vármegye, Közép-Szolnokból, Kővár vidékéből és Kraszna vármegyéből alakúlt. Ekkor érte el Közép-Szolnok a legnagyobb kiterjedését. 1790 áprilisban már, mint különvált törvényhatóságok tartanak gyűlést e vármegyék s sürgetik a visszakapcsolást, a budai országgyűlésre két-két követet küldenek.* 1792-ben Kraszna vármegye kéri, hogy azok az oklevelek, melyek a Közép-Szolnok vármegyétől való különválás után Kraszna vármegyét illetik, átküldessenek.
Bél M. Comp H. G. 123. l.
Szvlt.
Tört. Tár, 1888. 323. l.
Gróf Károlyi-ltár. IV. 144. l.
Gróf Károlyi-ltár. IV. 211. l.
Gróf Károlyi-ltár. III. 289. l.
Szilágyi F.: Az erdélyi Unió. 10. l.
Szirmai Szatmár vármegye ismeretéről való s 1809-ben megjelent munkájában Szatmár vármegye határairól irván, ezeket említi: «Szatmár vármegyének vannak olyan helységei, melyek az Erdélyi Felsőséggel összekeverve kormányoztatnak. Olyan Király-Darócz mezőváros, melynek csak fele, Géres és Gyöngy, melyeknek egy harmada, Felső- és Alsó-Szopornak négyötöd része, Ilosvának 19 telke Szatmárhoz, a többi részeik pedig Közép-Szolnok és Kraszna erdélyi vidékhez tartozandók. Czikó nevezetű szatmári falu pedig Közép-Szolnokba úgy benyúl, hogy a körülfekvő Gardánfalva, Szélszegh, Tóhát és Sülemled erdélyi helységek által Szatmártól épen elválasztatik».* A középszolnoki Gyöngy egy része 1720-ban is Szatmár vármegyéhez tartozott.* Sőt sokkal régibb keletű valamennyinek két vármegyeisége. 1812-ben kapcsolták Gérest, Gyöngyöt és Király-Daróczot Szatmár vármegyéhez.*
Szirmay: Sz. Vm. 1809; I. 15. l.
Magy. stat. közl. XII. köt. 340. l.
Szvlt.
Kővár vidéke, mint fönnebb érintettem, a XVII. században vált külön Közép-Szolnok vármegyétől, hogy külön területet alkosson. 1876-ban Szolnok-Dobokába s részben Szatmár vármegyébe oszlott fel. 1626-ban liber baronatusság.
Ebben az évben ugyanis Bethlen Gábor fejedelem méltatlankodását fejezte ki lokacsi Prépostvári Zsigmondnak, 98Közép-Szolnok főispánjának azért az intézkedéseért, hogy kővári jobbágyok marháját és egy foglyot Szatmár vármegyébe hajtatott, más jurisdictióba, mert az egész kővári jószág és districtus egy liber baronatusság, privilegiatus hely, sem ispánnak, sem másnak ott jurisdictiója nem volt; «hanem ha mely azon jószágbeli részeket, falukat mások birtak is a fejedelmi beneficiumokból, azok között való casusok is a várban tisztviselőnk előtt complánáltattak». Közép-Szolnok 1721-ben tiltakozik Kővár vidékének különállása ellen, mert Kővár mindig Közép-Szolnok vármegyéhez tartozott. Önállólag sem a Liber Regiusban, sem in generali Regni Transilvaniae cathologo elő nem fordúl. Az országgyűlésre sem hívták meg soha, mert területét mindig bele értették Szolnok vármegye területébe. Csak akkor különítette el a vár kapitánysága a várat és területét a vármegyétől, midőn Kővár épűlt. A mint a király rendeletéből a kővári kapitányság megszünt, méltán kivánhatja a megye, hogy Kővár vidékét visszacsatolják.* E fölterjesztésnek nem volt foganatja, mert 1782-ben báró Kemény Pált kővári főkapitánynak nevezik ki. A területet a magyar országgyűlés az 1741. évi XIV. t.-czikkel Zaránd vármegyébe kebelezte.* Kővár vidéke feloszlatása idején 93 faluból állott* s már Károly Róbert idején létezett. Nagy Lajos király 1378. évben Balk vajdának és testvérének, Drágnak, szatmár- és máramarosvármegyei főispánoknak adományozza.* Kővárt szolnokvármegyeinek, majd belsőszolnokvármegyeinek említik 1392-diki,* 1393-diki,* 1397-diki* oklevelek, míg 1476-ban Mátyás király levele középszolnokvármegyeinek mondja. 1549-ben Kővárhoz tartoztak a következő középszolnoki helységek: Sülelmed, Czikófalva, Ardó, Dabjon, Széplak, Inó, Horvát, Udvarhely, Prodánfalva, Turbucza, 99Róna, Karika, Debren és Deésháza; 1553-ban ide tartozik Zsibó is, 1554-ben szintén, 1553-ban ide tartozókként említvék még Kis- és Nagy-Solymos, Vérvölgy és Kelencze, de ezek egy másik, ugyancsak 1553-iki összeírás szerint nem tartozékai Kővárnak, valamint nem az 1554-ben említett Deésháza sem.*
Nagyváradi káptalan ltára: Protocoll, III. 261. sz. 274. l.
Pesty F.: Magyarország Helynevei. 184. l.
Fejér X.: 4. köt. 114. l.
Nemz. múz. fol. lat. 2234. d
Fejér X.: 2. k. 63. és 90. l.
Leleszi convent lvtára, Protocoll. A. A. II. 190. l.
U. o. 291. l.
Dical.
Kraszna vármegyét Közép-Szolnok, Kolozs és Bihar vármegyék határolták; átszelte a Kraszna s Zilah pataka. A mohácsi vész előtt (?) a Réz-hegységtől Zilah városáig nyúlt s magában foglalta Zilah Széchenyi-utczájának egy részét is, melynek régi neve Kraszna-utcza, ma is megőrizte a régi kapcsolat emlékét. A kraszna-utczai patakot addig, a hol a Zilah patakba szakad, Pálvárapatakának hívják s ennek a pataknak balpartjáig terjedt Kraszna vármegye. * A Bisztra vize az egész vidékével egykor Krasznához tartozhatott.* 1410-ben említve van, hogy mindkét Déda Kraszna vármegyében fekszik. E javakat Jakcsi Györgynek adományozza Zsigmond király és meghagyja a beiktatást.* Bél Mátyás körülirja 1753-ban, hogy Kraszna vármegye határai keleten a Meszes hegyek, északon Közép-Szolnok vármegye, délen és nyugoton Bihar.*
V. ö. Szikszai: A Szilágyról a Szilágynak. Szilágy, 1893. 19. sz.
Tört. Tár, 1888. 324. l.
Wl.
Bél M.: Comp. 119. l.
Szilágy vármegye északnyugoti része a nagy magyar alfölddel érintkezik. Északon Szatmár, keleten Szolnok-Doboka, délen Kolozs, nyugoton pedig Bihar a szomszédos vármegyéje. A Réz, Meszes és a Bükk hegységek, melyek körülkarolják a Szilágyság medenczéjét, a régi Erdélyt forrasztják ma össze az anyaországgal, melytől egykor elszakasztva tartották.
Maga a vidék egykor jóval nagyobb volt, mert északon és északkeleten a Bányavidék s a máramarosi havasok szabták meg határát. A Lápos vize is a mienk volt régentén. Egy 1363-diki okirat a máramarosi havasoknál a Guttint említi 100a Szilágy határául. Határai a Szilágynak 1684-ben Marosi István egrespataki ev. ref. lelkész verses följegyzése szerint «jobbfelől a Kővár vidéke, délfelől mellesleg a Körös melléke, belől, háta mögött Doboka vármegye, kívül penig Szatmár és Bihar vármegye». Ugyancsak ő mondja, hogy a Szilágy északi részén terűl el a Szivadság, a keleti részben Zilah, Zsibó és Dobaság, nyugot felől Kémer és a Lakság, délen pedig Valkó.
Okiratok alapján megállapítható, hogy a Szilágy terűletéhez a volt Kraszna vármegye egészben, Közép-Szolnok részben tartozott, itt határát az Almás községtől északkeletre fekvő Csaholy, Kegye, Derzsida és Felső-Szopor közötti Csörsz-Árok, azután Girókuta, Korond, Ónaserdő irányította, folytatólag pedig a Bükk hegység a Szamos teréhez lehajolva Erdőszádánál s ezentúl Aranyos község ott, a hol a Lápos vize a Szamosba ömlik, jelölték a határt.
A területet most már tüntessük föl számokban.
1753-ban Közép-Szolnok vármegye hossza négy mértföld, szélessége kettő.*
Bél M.: Comp. H. G. 123. l.
Kraszna vármegye hosszúsága két mértföld, szélessége, a hol legnagyobb, alig éri el ennek felét. Általában kicsiny megye.*
U. o. 119. l.
Egy 1806-diki térkép Kraszna vármegye területét 19.8 négyzet földr. mértföldre, Közép-Szolnokét 39.6 mértföldre teszi.* 1849-ben Kraszna megye területe 19,849 mértföld, Közép-Szolnok megyéé 39,648 mértföld,* mint a század elején.
Orsz. ltár kutató szobájában.
Kanya Pál: Népsz. Földr. Okt. 77. l.
Marosi István a Szilágy kiterjedéséről is megemlékezvén, ennek hosszát négy mértföldre s a szélességét ugyanannyira teszi.
Szilágy vármegye területe 660,146 kat. hold. 3.628.68 km2.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
