Gombos Gyula (1913–)

Full text search

Gombos Gyula (1913–)
Gombos Gyula a negyvenes évek elején a Magyar Út című hetilap belső munkatársa, majd szerkesztője volt, rendszeresen dolgozott a Magyar Élet című folyóiratba is. 1949-ben hagyta el az országot, Svájcban élt, majd az Egyesült Államokban talált otthonra. 1966-ban, az Aurora könyvek sorozatában (München) jelent meg Szabó Dezső című monográfiája, amely perújrafelvételt jelentett az író értékelésében. Gombos Gyula Ady folytatójának látja Szabó Dezsőt, és a 20. századi magyar irodalom jelentős alkotóját, a politikai gondolkodás központi jelentőségű, nagy hatású eszmeadóját méltatja személyében. Úgy véli, hogy a magyar életről nyújtott összefoglalása számos vonatkozásban továbbra, sőt napjainkban is időszerű maradt. "Szabó Dezső azt folytatja és teljesíti ki – írja a monográfia szerzője –, amit Ady Endre megkezdett. De itt nem író veszi át írótól a kipróbált művészi vívmányokat, hanem próféta a prófétától a küldetést. E nagy stafétaváltást hirdeti meg – Farkas Miklós és Böjthe János életútjával – Az elsodort falu." A monográfia tartalmaz számos helytálló részletmegfigyelést, és rámutat az író életművének, politikai közszereplésének értékes és maradandó vonásaira. Szépírói munkáinál lényegesebbeknek, időtállóbbnak ítéli tanulmányait, esszéit s azt a szerepet, amelyet a magyar helyzet valódi arcának megmutatásában előadásaival, újságcikkeivel kivívott magának. A "harmadik út" ideológusát becsüli legtöbbre Gombos Gyula, úgy véli, hogy ez az ideológia az előremutató elem Szabó Dezső életművében, mivelhogy az író úgy vélte: "erős lélekkel a kényszerhelyzetből is lehet vívmányt teremteni: a két erődrendszer közé szorulva se el nem pusztult, se meg nem adta magát, hanem tábort tudott ütni a maga önálló, világnézeti beidegzettségektől mentes gondolkodásának. S e tett számunkra fontosabb, mint egyes nézeteinek mai érvénye vagy érvénytelensége. Mert az ő senki földje végső 390fokon a forrásvidéke annak az el-elfúló magyar eszmélkedésnek, melyet azóta harmadik útnak szoktak nevezni, s amelyben egy kis nép életigénye küzd a reázúdult körülmények túlereje ellen." Húsz év után (München 1970) című politikai esszéje hét fejezetből áll, sorra tárgyalja az irodalom, történetírás, filozófia, egyház és a gazdaság időszerű kérdéseit. A fejezetek levélformában íródtak – Mircse Zoltánhoz, Németh László Az utazás című színdarabjának hőséhez címezve –, és a harmadik út ideológiája szerint ítélik meg a tárgyalt témaköröket. A befejező fejezet politikai programot is nyújt, a szerző a megreformált, sajátos magyar szocializmus alapelveit vázolja fel ideológiája szellemében. A Huszonegy év után (München 1972) a Húsz év után körül zajló vitákra, véleményekre és ellenvéleményekre válaszol. A történelem balján (New Brunswick 1975) válogatás Gombos Gyula írásaiból, megtalálható benne az 1940-es kiadású Álom az országról, népi írókat bemutató kis könyve, a negyvenes évek elején írott néhány cikke Magyar út és Restauráció vagy reform címen, az ötvenes évek elejéről való cikkei, melyek a müncheni Új magyar út című folyóiratban jelentek meg. Szabó Dezső és a magyar miniszterelnökök (Washington 1975) címen bevezető tanulmánnyal kiadta Szabó Dezső kilenc írását. Hillsdale címen a New York-i Püski kiadónál jelent meg 1979-ben "amerikai vázlata", írói szociográfia egy amerikai faluról és bölcs, derűs esszé az emberhez méltó életformáról.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT