Tőzsér Árpád (1935– )

Full text search

34Tőzsér Árpád (1935– )
1958-ban a Fiatal szlovákiai magyar költők antológiájában tűnt fel Tőzsér Árpád, az ott bemutatkozó nyolc költő közül őt tartotta a legnagyobb tehetségnek az irodalomkritika. "A világgá tágulás pattanó dinamikája – a leülepedettség ellenszere – a képelevenség szinte belénk marja. A gesztus mondatok plasztikus hűsége a férfimozdulat világlendületét realizálja" – írja róla Fábry Zoltán (Harmadvirágzás). Első kötete, a Mogorva csillag (1963) széles körű irodalmi vitát váltott ki, és nagy elismerést aratott. Tőzsér klasszicizáló költői törekvésekkel lépett fel, Illyés Gyulától és a Rimaszombatban élő Veres Jánostól tanult. Az ábrázoló-leíró líra szemléleti és nyelvi hagyományai nyomán mutatta be környezetét, ábrázolta a falusi életet és azokat a tapasztalatait, felismeréseit, amelyeket már a nagyvárossá alakuló Pozsonyban, illetve az irodalmi életben szerzett.
A költői élmény a valóság természetes harmóniájának képzetére épült, ez a harmónia bomlott fel 1967-ben közreadott Kettős űrben című kötetének verseiben. A költő befelé fordult, személyes világának feszültségeit vizsgálta. Az emberi személyiség elmagányosodását írta le (Meditationses del Quijote), a szülőföld elvesztésének lassú folyamatát tárta fel (Szülőföldtől szülőföldig), az ember és a természet viszonyát próbálta költőileg megfogalmazni (Kőlegelőn). Verseinek uralkodó szólamává vált a kérdezés, a meditáció. Annak az embernek a helyzetét tárta fel, aki messze került gondolkodásának eredeti forrásvidékétől, s az új körülmények között nehezen találja meg otthonát. A korábbi ábrázoló-leíró módszert kérdező-meditatív kifejezésmód, illetve a személytelen-tárgyias líra szemléleti és nyelvi formái váltották fel. Tőzsér harmadik verseskönyve, az Érintések (1972) már szinte teljesen e személytelen és elvonatkoztatott költészetet mutatja. A képek hideg objektivitással ábrázolják a valóság töredékeit, groteszk módon idézik fel a szülőföld emlékvilágát (Kisrét-puszta, Csallóköz). A versnek nem a látvány vagy a vallomás ad jelleget, hanem a gondolati elvonatkoztatás (Levél G. A. úrnak Debrecenbe, Cím helyett egy Paul Klee kép alá). A pozsonyi költő ironikusan vet számot helyzetével, ebbe a számvetésbe azonban nosztalgia vegyül. E nosztalgia révén újítja meg azokat a kötelékeket, amelyek szülőföldjéhez és ennek népi hagyományaihoz fűzik. A "nyelvtáj" biztosabb kulturális és közösségi alapjára építi további költői terveit.
Válogatott verseinek gyűjteményét Genezis (1979), irodalmi esszéit és kritikáit Az irodalom valósága (1970) címmel jelentette meg. A Madách Könyvkiadó idegen nyelvű szerkesztőségének vezetőjeként fontos szerepet tölt be a szlovák irodalom magyar tolmácsolásának szervezésében.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages