A novellista

Full text search

A novellista
Herczeg jó szórakoztató is volt, értett a könnyed, csevegő társalgáshoz, meglelte a vonzó társasági témákat, műkedvelő lélektani szakértője lett a házasságtörő nőnek, pletykatémából irodalommá finomította a társasági emberek szerelmi kalandjait. Ezekben a privát, nem nagyigényű művekben, főképpen az "utazás"-regényekben Herczeg "magánemberként" szemlélődik, lelkesedik, gyönyörködik, érez. Leveti tartózkodó álarcát és előttünk áll a lírikus.
A Földközi tengeren hajózik jachtjával (Szelek szárnyán, 1905), ez az utazás a költészetnek, az álmodó keleti embernek és a gazdagságnak, a számító észnek szerelmi zarándoklása a történelemben (Álomország, 1912). Az Álomország hajóútja Herczeg összefoglaló szemléje történelmen, sorson és érzelmeken.
A műfaj, amelyet dédelget, szeret, s amelyet művei legjobbjának tart, a novella. Más kérdés azután az utókor ítélete, a korabeli és későbbi színpadi 882sikerek. A nagykonstrukcióig el sohasem jutó Herczeg-regények is a vérbeli novellistát mutatják, Századvégiségének újabb bizonyítéka ez a tisztelgő vonzódás a valósághoz, a hétköznapokhoz, a kisműfajhoz. Legtöbb és legjobb novelláit is ebben a kereső, kísérletező kedvű korszakában írja. Itt alakítja ki módszerét, formáit, egy életre szóló befejezettséggel. Első novellás kötete, a Mutamur (1892), rövid vázlatok gyűjteménye, friss és érdekes; nem keltett csalódást a pályadíjas regény, a Fenn és lenn után. A nagy epikusok is mind műhelydarabjaikat közlik novellaként, az egész igénye nélkül. A társadalmi koncepciótlanság már egymaga is pesszimisztikus, a bemutatott figurák sem vigasztalóbbak. Herczeg még érzelmes és vidám, kiábrándult és bizakodó (A békák, Lószőr-vitéz).
Amennyire bizonytalan Herczeg a társadalmi regényekben, olyan tömör, határozott novelláinak társadalmi mondanivalója. Szűkszavú író, a regény felhígítja ötleteit, gondolatait. Tartózkodása, előkelő hidegsége részben ennek is tulajdonítható. Nyomasztják, erejét meghaladják a nagy kérdések. De elfelejt hűvös lenni, felszabadul, amikor a gyerekkori élményekről, vagy a szerelemről beszél. Így lett a Lószőr-vitéz a kor egyik legsikerültebb novellája, és az egészen korai Házibarátból a világot bejárt vígjáték, a Kék róka (1917). A Napnyugati mesék (1894) példázataival ugyancsak századvégi divatot követ, de ez a műfaj is kiürül, elsekélyesedik majd: 1919 után nem tud mit tanítani az embereknek. Néhány szép írása van még a háborúról (Rojtos Mátyás különbékét köt, A hadiárva), azután elapad a novellatermés is. Mintha az újonnan megjelenő kötetek megannyi válogatások volnának, jobb régi novelláit újra és újra kiadja. Önéletrajzában, A várhegyben írja: "Én a világháború megindulása napján már túl voltam ötvenedik esztendőmön és olybá vettem, hogy túl vagyok már mindenen, túl az életen, túl a költészeten. A sors úgy akarta, hogy még éljek, még írjak." Mintha eleve le is mondana az írásról, idegenné válik a két háború közötti években, súlytalan, még ünnepelt, de magányos, kristályba zárt író lesz.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages