Turzó család. (Nosziczi)
Turzó család. (Nosziczi)
Trencsin vármegye régiebb nemes családainak egyike. Azon megyében Puchó mváros fölött a Vág balpartján fekszik a család ősi fészke Noszicz helysége, hol a családnak a megnemesítés előtt elmaradt ivadéka máíg is él Turza néven. Innen a család egyik ága kiemelkedvén, Trencsin sz. kir. városba telepedett, hol a városi polgárok sorában találjuk már a XVI. század végén (1598) Miklóst. Ennek legidősb fia nosziczi Turzó * János már 1587-ben Trencsin sz. kir. város birája volt, és már mint nemes rendű anyától született (agilis) Rudolf király által a pozsonyi királyi várban 1587. dec. 2-án kelt czímeres levélben György, Gábor, Anna, Kata és Osanna testvéreivel, és maradékaikkal együtt nemességre emeltetett, mely nemes levél 1588. (feria 2-da prox. post fest. conceptionis B. M. V.) Trencsin megye törvényszékén kihirdettetett.
A családnév így van írva az 1587. évi nemes levélben; és ennélfogva ámbár azóta máig nemcsak mások által, és nyilvánosan oklevelekben, de a család egyes tagjai által is a családneve gyakran Thurzó alakban is íratott, ama e részben irányt adó nemeslevél alapján a család neve – mint ezt a család egyik érdemes tagja Turzó Lajos is kifejté, – legilletékesebben Turzónak irandó. A család előnevét is gyakran roszúl noszticzi alakban találhatni írva és nyomtatva, főleg a távolabb (Biharba) szakadt ágaknál, holott az illető helység neve Noszicz.
Ugy kell lenni, hogy a család megnemesített eldődei birtak valamely felszabadított birtokrészt az említett Noszicz helységben, mely onnan elszakadások által más kezekre ment; egyebiránt előnevűket nem csak ez okbúl, de mint eredetök helyéről is kapták a nevezett Nosziczról, mely előnévre akkoron megkülönbőztetés végett annál is inkább lehetett szükség, mivel akkor és azon megyében is virágzott a más eredetű Thurzó család, mellyel hogy még is történt tollhibából hívatalos íratban is e családnak összetévesztése, * alább említendjük.
Trencsin város jegyzőkönyveiben átalában a család neve Thurzó, Turzó, sőt Turza alakban felváltva fordúl elő.
A nemesség szerző Turzó János 1589-ben mint Trencsin sz. k. város birája, a következő 1590. 92. és 1593. években mint esküdt (juratus civis) fordúl elő, 1598-ban pedig már csak özvegye Duchon Borbála említetik. Ugyan ez évben testvérét vagy fiát, nemes Turzó Györgyöt találjuk megnevezve, midőn maga részére átalában ügyvédet vallott.
Györgynek fiai voltak László és István 1647-ben, kik már Trencsinből Hlozsa helységbe telepedtek, és ott birtokaik voltak. És ezentúl e helység, mely a Vágh folyam regényes völgyében közvetlen Bellus mváros alatt fekszik, lett a család fő fészke. 1685-ben Trencsin megye előtt nevezett Turzó id. István panaszt emelt testvére László ellen, hogy ez őt erőszakos hatalmaskodással Hlozsán saját lakhelyén megtámadta. *
Trencsin vármegyének 1617–1690. jegyzőkönyve 700. lapon, hol a vád emelő tévedésből a feleket bethlenfalvi Turzó-knak írta, a mi elnézésből és tévedésből annál könnyebben megtörténhetett, mivel a bethlenfalvi Thurzók még Trencsin megyében fris emlékezetben éltek.
A most nevezett két egy testvérrel egykorú volt Turzó Miklós, szintén Hlozsán, kitől a családfa némely ágakra nézve teljesen máig lehozható.
Mielőtt ezen Miklósról és ivadékáról többet mondanánk, lássuk a családfát; * a mennyire azt biztosan és hitelesen szerkeszteni lehetett:
Családi közlés szerint.
I. tábla.
Miklós Trencsin sz. k. város polgár.; János agilis 1587. ns. Trencsini biró (Duchon Bora özv. 1598.); György 1587.; Gábor 1587.; Anna 1587.; Kata 1587.; Osanna 1587.; György; László 1647.; István 1647.
II. tábla.
Miklós lak. Hlozsán (Michalecz Kata); II. János szül. 1678. ev. lelkész. (Eustachius Judit); N.; László 1741; Mihály 1741.; Ifj. János 1741.; Mihály; István; György Hlozsán 1768.; III. János 1741. Szakolczán lak.; Imre †; Judit (Gunda Mátyás); II. István Trencsinben † 1783. (1. Csernák Kata † 1772. 2. Sámbokréty Anna) Folyt. III. táblán.; IV. János Szakolczán ügyvéd † 1784. sept. 15. (Langhoffer Kata † 1785.); N. nyug. hadn.; VII. János Szakolczán † 1784. máj. 6. (Schöpflin Margit); Sámuel Szakolczán sz. 1761. † 1809.; Mihály sz. 1765. jul. 19.; VIII. János (Géring Erzse); II. Pál sz. 1778. † 1820. városi ügyvéd (Smiriczky Viktoria); Kata sz. 1780. † 1783.; Mihály sz. 1782. † 1783.; Rezső szül. 1816. nov. 11.; János sz. 1812. sept. 24.; Karolin sz. 1816. máj. 2.; Anna-Mária sz. 1817. † 1819.
III. tábla.
II. István, ki a II. táblán. Trencsinben 1741. meghalt 1783. (1. Csernák Kata † 1771. 2. Sambokréty Anna); I. Mátyás † 1827. senator (Nagy Kata † 1827.); III. István 1768. †; I. József † 1823. Stauff Zsuzsi † 1825. Folyt. IV. táblán.; I. Mihály Pozsonyban † 1793. (Faust Erzse † 1808.); I. Pál Trencsinb. (Chlivényi Teréz); 2-t. Sámuel Trencsinb. tanácsnok † 1803.; Zsuzsa (Biely Mihály); Anna sz. 1768. él.; János ur. ügyv. Trencsinben 1859. (Tomcsányi Polexina); Lidia †; Károly.; Flóris † 1791.; Teréz † 1792.; Kata Mosonyban) Milkovicsné); Sándor.; Nándor (Tomcsányi Berta); Gusztáv tisztartó Nyizsnán (Malatinszky Karolina); N. (fiú); Károly katona †; István †; Mihály sz. 1808. † 1862. Trencsini főügyész 1861. (Fleischer Emilia † 1863.); Zsuzsa (Gávorné Brezován); Teréz †; Fáni †; György Dubniczán lelkész 1861.; Geiza †; Zsófia (Oszvald János); Hermina.; Miklós Pozsonyban.; Arnold †; Kálmán.; Berczi.
IV. tábla.
I. József, ki a III. táblán. Trencsinben † 1823. (Stauff Zsuzsi); József kasznár † 1860. (Buday Kata); Dániel tisztartó egyh. felügy. (Gavora Mária); Károly kasznár (Rajmannus Mária); Mihály.; István.; Lajos sz. 1797. † 1803.; János sz. 1800. †; Fáni.; Auguszta (Maczkó József); Zsigmond †; Antonia (Zimmerman Rajmund Puchón); Mária (Liska Samu); István †; Berta.; Janka (Szvaty Ágost tisztartó Réden); Vilma.; Gizella.; Anna.; Mihály.; Dániel.; Gábor Beszterczén.; Lajos Trencsinben 1859.; Anna (Krisán János szulói lelkész); Karolina (Hausman Eduard); Mária †; József él.; Gedeon †; Ernesztina él.
Mint szakadt a családnak nemességre emelt ága Hlozsára, nem tudjuk, csak gyanitani lehet, hogy az az I. táblán álló László és István volt. Ez utóbbinak lehetett fia, (mert eddig bizonyosan kitudni nem lehetett) azon Miklós, kit már határozottan Hlozsán lakozónak találunk, és kitől a hlozsai ág származott. Nevezetesen Michalecz Katától ott született 1678. nov. 6-án fia:
II. János, ki főleg a theologiai tudományokra adván magát, 1705-ben Wittebergában tanúlt. * Ez időben egyik tanuló társa és barátja Wisnyovszky Mátyás liptói fi nevenapjára derék latin verseket nyomatott 1707-ben. * Haza térvén Turzó János, Neczpálon lett evang. lelkész, utóbb pedig Trencsinben tanitó, mely állomásán 1725-ben adott ki egy kis nyelvtani latin munkát, * 1729-ben Donatum quadrilingve, és 1730-ban Trencsin megye geographiai leírását. * Még 1710. febr. 16-án vévén nőűl Zsolnáról Eustachius Juditot, attól egy leánya Judit, és három fia maradt, ugymint Imre, ki 1725-ben már atyja alatt tanúlt, és élt meg 1742-ben is, de mag nélkül elhalt, és III. János és II. István, kiknek részére még atyjok nevezett nosziczi T. II. János Trencsin megyétől 1742. januar 31-én nemesi bizonyítványt vett ki, előadván többi közt, hogy az ő atyja Miklós a Hlozsán lakozó volt, és hogy családja már 1642-ben is kapott nemesi bizonyítványt, és rokonai a Hlozsán akkor lakó Turzó családbeliek is elismerék vérségét. – Nevezett fiai egyikétől III. Jánostól a Turzó-k szakolczai, II. Istvántól a trencséni ág vette származását. Lássuk előbb III. János ivadékát.
Bartholomaeides, Memoria Ungarorum 202.
Czímer a verseknek ez: „D. O. M. J. Rosa salutaris super die nominali perquam Eximii, Clarissimi et Nobilissimi ac Literarum peritia ornatissimi Juvenis Domini Joannis Thurzo, Hloza Trenchiniensis Hungari, S. S. Theol. et Philos. Cultoris solertissimi, atque Civis optimi, Amici integerrimi, nec non Commilitonis longe aestimatissimi: grati animi Testimonii et Recordationis perpetuae ergo dicta Anno quo totVs OrbIs arDet beLLo et paCeM Integre optat. (1707.) a Matthia Wissnowsky Lyptoviensi Hungaro, jam tum in Patriam revocato, atque remeante S. S. Theol. et Phil. Studioso, atque S. Ordinis Canditato.“
Czíme ez: Regulae de formatione verborum puta praeteritorum et supinorum, quas etc.… in usum juventutis Scholasticae locupletavit Johannes Thurzo Ludi Trenchin. evang. Rect. Nyomt. Puchón 1725. 12-r.
Ez utóbbi tán csak kéziratban maradt? Legalább előttem ismeretlen.
III. János Szakolczára költözött, ott két fia maradt, az egyik nyugalmazott hadnagy volt, a másik maga lőtte meg magát. Ezek egyike volt IV. János ügyvéd Szakoczán, hol 1784. sept. 15-én halt meg. Nejétől Langhoffer Katától († 1785. aug. 22-én) három fia maradt: 1-ső VII. János vaskereskedő ugyanott, meghalt 1784. maj. 6-án. – 2-ik Sámuel szül. ott 1761. jan. 29. mhalt 1809. jan. 21-én és 3-ik Mihály szül. 1765. jul. 19-én.
Felebb említett VII. János nőűl vette Badeni nagy hzgségből származott Schöpflin Margitot, (ki utóbb Mitták Mihályhoz ment férjhez, és 1845. mart. 11-én halt meg) ettől származott a táblán álló négy gyermeke, s azok ivadéka. Fiai közűl Pál Szakolczán ügyvéd volt (sz. 1778. oct. 6. † 1820. jun. 21-én) nőűl vette Smiriczky Viktoriát 1816. jun. 7-én.
A trencsini ág váltörzse II. István volt, Trencsinben posztó kereskedést üzőtt. Meghalt 1783-ban jun. 15-én. Első neje Csernák Kata 1772-ben elhalván, másodszor nőűl vette Sámbokréty Annát, az elsőtől III. István, I. Mátyás, I. József, I. Mihály, I. Pál fiai, a másodiktól Sámuel városi tánácsnok († 1803) és leánya Zsuzsa Biely Mihályné születtek.
I. Mátyásnak, ki Trencsin városánál senator volt, gyermekei közűl János uradalmi, s evang. egyházi felügyelő, él, kinek gyermekei a táblán láthatók.
I. József posztó és bor-kereskedést üzőtt, számos maradéka a táblán látható, közűlök többen a gazdasági pályán tisztartó és kasznári állomáson élnek.
I. Mihály Pozsonyban, mint irnok halt meg 1793-ban. Nejétől három leánya közűl egyetlen Karolina (v. Kata) Mosonyban Milkovics sütőnél van férjnél.
II. Pál Trencsinben sütő volt, nejétől ns. chlivényi Chlivényi Teréztől a táblán látható több gyermeke maradt, ezek egyike György lelkész Dubniczán, a másik Mihály (szül. 1808. oct.) hites ügyvéd, a család egyik legérdemesebb tagja, 1861-ben Trencsin megye főügyésze volt. Meghalt 1862. jan. 1-én. Nejétől Fleischer Francziskától a táblán látható több fia maradt.
A főlebbi családfán nincs a Turzó család öszves ivadéka, miután csupán Trencsin megyében Hlozsán és Trencsin városában számos ágazatokban él, melyeknek nemzék rendi kimutatását nem birjuk, mi előtt azonban ezekről a nemesi összeírások alapján emlékeznénk, lássuk a család azon egyes ágait, melyek Trencsin megyéből kiköltözve, fen maradtak, és némely ágban máig virágzanak.
A XVIII. század elején s tán még előbb Hlozsáról elköltözött János előbb Prileszre, utóbb Ungvárra, ennek három fia közűl András Ungvárott maradt, másik fia Kassára, a harmadik Baranecz helységbe telepűlt. Tán Jánosnak testvére volt azon, Panicska melléknévvel nevezett György, kinek fia János 1676-ban Hlozsán született, innen Kassára telepedett, ott biró volt és harminczados. Ennek fia szintén János alapítá a bihari ágat.
Ezen utóbb nevezett János előbb a Tiszántúli kerül. táblánál kiadó s ügyvéd, majd a Hajdú városok ügyvéde lett, 1757-ben Bihar megye főjegyzőjévé neveztetett, 1762-ben pedig alispánná választatott, és az volt haláláig 1765-ig. * Trencsin megyétől 1761. jul. 30-án vette ki nemesi bizonyítványát. Nejével Kállay Ágnessel, ki utóbb Súghó Györgyhöz ment nőűl, következő családfát alkotott, melyet azonban legutóbbi nemzedékeiben nem ismerünk.
B. Vay László, Német hivség 849–858.
I. János Kassán.; II. János Bihari jegyző s alispán † 1765. (Kállay Ágnes); I. György volt k. testőr Bihari főszbiró 1806. (járd. Kovács Anna); III. János másod alispán 1848. † 1864.; Dávid 1825–32. esküdt.; II. György.; József.; Ignácz alszbiró 1841–45.; Priska.; Eleonora.; Agnes.; Mária.; Mónika.
Ezen bihari ágból említett II. Jánosnak fia I. György előbb 1760. körűl írnok a Tisz. túli ker. táblán, majd gardista, azután táblabiró, végre e század elején (1806) Bihar várm. fő szolgabirája volt. Nejétől járdánházi Kovács Annától gyermekei közül:
III. János 1825. aug. 8-ban lett alszolgabiró, 1832–1837-ig fő szbiró, ismét 1841-től főszolgabiró, megválasztva 1845-ben is. 1848-ban m. alispán volt Bihar megyénél; meghalt 1864. aug. 15-én kora 68. évében.
Testvérei: Dávid 1825–1832-ben rendszerinti esküdt; – Ignácz 1841–45-ig alszolgabiró volt szintén Bihar megyénél.
Ezek utódai közűl Miklós 1841-től esküdt. 1845. jun. 16-óta alszolgabiróságot viselt.
Iréne Fényes Menyhértné meghalt B.-Ujfaluban 1862. aug. 19-én.
Trencsin megyében a nemesi összeírások * szerint 1748-ban Hlozsán találjuk: Mihályt, id. Jánost, Pált, Ádámot, Andrást, ifj. Jánost, Mártont, és Istvánt; ez utóbbi Istvánnak fiai András és János, a család elszaporodása folytán már ekkor a Hlozsán lakóknak oly megkülönböztető melléknevek is adattak, melyek később egyedűl is használtatva, majd nem a család valódi nevét is feledésbe meriték: ilyen nevek: Zborán, Remenár, Adamek, Martinek, Sevcech, és utóbb ezekhez még ujabb nevek is járultak. 1748-ban Trencsin városában egyedűl János íratott össze.
Kivonva Szontagh Dániel által is.
Az 1768. évi nemesi összeírás szerint Belluson lakott János és fia János, továbbá István, – Hlozsán éltek Mihály, és három fia Mihály, István, György, továbbá idősb István és három fia János, István és András, azután idősb János és ennek is három fia: András, György és Mihály, majd idősb András és két fia András és Ádám, végre Pál egyedűl. Trencsin városában laktak: János és István és ez utóbbinak fiai István, Mátyás és József.
1803-ban Hlozsán már 25 férfi tagja élt a családnak, kik közűl Ádám Podhorie helységbe telepedett, Trencsin városában laktak Istvánnak örökösei: Mátyás fiával Jánossal, József három fiával u. m. Józseffel, Lajossal és Dániellel; Pál szintén három fiával: Károly, István, és Mihály nevűekkel; és Sámuel egyedűl.
1837-ben már Hlozsán 23 családapa élt, és nagykorú fiaikkal öszvesen 41-re ment a család fitagjainak száma; ezekből András Kő Porubára szakadt, József Szkala-Ujfaluban telepűlt, János katona volt, ötnek holléte nem tudatott. Trencsin sz. kir. városban ekkor éltek István utódai u. m. 1. János és három fia Sándor, Ferdinánd és Gusztáv; 2. József fiával Lajossal, 3. Dániel 4. Károly, 5. Mihály, 6. György, 7. Sámuel. Ezek közűl 1861-ben János és Dániel egyházi felügyelők és gondnokok, Mihály Trencsin megye főügyésze, György Dubniczán lelkész, Lajos Beszterczebányai ker. jegyző.
E nemesi lajstromból kitűnik, hogy a család első ősi fészkében Nosziczon a megnemesűlt ágból már senki sem lakott; hanem a család fő székhelye Hlozsa volt, és utánna Trencsin sz. kir. városa. A hlozsaiak nagyobbára katholikusok, és átalában földmiveléssel foglalkozók, nevöket is némi különböztetéssel Turzá-nak irják, vagy mondják, ellenben a Trencséni ág protestans.
A család czímere – mint fölebb a metzvény ábrázolja – a paizs kék udvarában alúl hárántosan felváltva két vörös pólya látszik, ezek felett három zöld halmon, két kinyilt piros rózsa között felemelt szárnyakkal fehér pellikán áll, lehorgasztott csőrével melle vérét nyitva föl. A paizs fölötti sisak koronáján, szintén ollyan pellikán látható. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
