Trnkóczy család.
Trnkóczy család.
Trencsin megyéből szakadt át Árva vármegyébe, hol Zászkal helység a családnak fő székhelye. Hajdan Trnkóczius-nak is íratott.
Alapítója Trnkóczy János, ki 1629-ben II. Ferdinand királytól kapott czímeres nemes levelet, mely azon évben Trencsén megyében hirdettetett ki. * E János 1646. táján Árva megyébe költözött át, és utánna Trencsén megyében a család nyomai megszüntek. János kezdetben Árva megyében Nagyfaluban lakott fiával Mártonnal, utóbb Márton Zászkal helységben szerezvén birtokot, ott alapítá meg családjának állandó székhelyét.
Trencsin várm. 1629. évi jegyzőkönyv III. köt. T. betű alatti 279. lap.
Nevezett Mártont Árva megye 1680-ban a vári járásban adószedőnek, 1685-ben esküdtnek, később számvevőnek, 1686-ban pedig rendszerinti esküdtnek, végre 1689. jun. 28-án törvényszéki táblabirónak választotta. * Nejétől Petroviczius Zsuzsannától Ádám, II. János, II. Márton, és I. György fiai maradtak, kik közűl a három utóbbi honn az ősi birtok mivelésénél maradván, Ádám teljesebb és tudományos kiképzést nyert, és mint ilyen 1679. nov. 11-én atyját önkészítette s kinyomatott névnapi versekkel tisztelte meg. 1684. mar. 25-én pedig Árva megyének Nagy-Bisztereczen tartott közgyűlésen mint az Árvai uradalom képviselője Zábreszky György részére kiadott nemes levél kihirdetése és érvénye ellen tiltakozott, mint az illető uradalomnak nem manumittalt alattvalója ellen. 1689-ben Nagy-Bányán harminczados volt, a midőn egyszersmind Árva megyétől nemesi bizonyítványt vett ki.
Árva megye 1685–1689. jegyzőkönyvei.
1699. jun. 18-án és 1716. jul. 16-án Petroviczius Zsuzsanna I. Trnkóczy Márton özvegye a férje birtokában létezett Zászkal helységbeli pekarovszka-féle nemes teleknek 338 f. 96 kr. és részletének 36 f. 40. kr. összegig kiváltására nézve a törzsbirtokosoknak Skrabák András, János, és Mihálynak az úgy nevezett Michalovje ágbelieknek biztosító levelet adott, és ezen utóbbi levélben a család név Trnkoczius-nak iratott.
Mint származott le a család a felebb nevezett törzstől, a következő táblázatok * mutatják:
Szontagh Dán. közl.
I. tábla.
I. János 1629. ns.; I. Márton Árva m. tbiró 1680. 1689. (1. Petroviczius Zsuzsa 2. Reviczky N.); Ádám 1689. nagy-bányai harminczados.; II. Márton 1728. 1732. Zászkalon (Skrabák Éva); György 1728. 32. Zászkalon.; II. János 1734. Folyt. III. táblán.; Mátyás Mandriska 1751. Zászkalon.; Dániel Zászkalon s Jelsaukán 1745. Folyt. II. táblán.; Mihály Jarábka Zászkalon.; Mihály 1781. Korenár (Raduch Anna); Zsuzsi (Skrabák János Ondrovja); Ilona (Skrabák János Fercsovje); Julia 1830. (Trnkóczy János); Mária 1828. (Mudrony József); Anna 1849. (Boczkó András); Zsófia 1833. (Trnkóczy Mihály)
II. tábla.
I. Dániel, ki az I. táblán. Zászkalon s Jelsaukán 1745.; I. Mihály Silják 1765–1807. Zászkalon (Medzihradszky Anna); Zsuzsi (Medzihradszkyné); György Jelsaukán (Csaplovich N.); Mária (Boczkó János); György az alföldön.; Pál Jelsaukán (1. Országh Zsófi 2. Belányi Anna); Zsuzsa (Ivanovics Mátyás); Julia (Skrabák Mihály); Pál † néma.
I. Mihály Silják 1765–1807. Zászkalon (Medzihradszky Anna); II. Mihály Zászkalon mészáros 1820. (Skrabák Ilona); II. Dániel 1818. 22. Krassó várm. urad. tiszt.; Zsuzsa (Medzihradszky Mátyás); András festő (Páltik Zsófia); János (Herkl Mária); Mátyás szűcs (Ivanovicz Zsófia); Mária (Skrabák János); István sz. 1805. gyógyszerész Strasznicz Morva orsz. (Aszfalg Jozéfa); III. Mihály Beko (Trnkóczy Zsuzsi); József Szocsányi hely. jegyző † 1849.; János festő stb.; Zsófia (Országh Mátyás); IV. Mihály 1838. (Brunczko Zsuzsa); János festő. III. Dániel maredék (Mesko Ilona); Mária (Skrabák Dániel); Zsuzsa (Matuska Ján.); Zsófia (Maczák Andr.); József 1863.; IV. Dániel.; Julia.; Pál Zászkalon director 1863.; Zsuzsa.; Mária (Medveczky Dániel); Zsófia.; Viktor gyógyszerész Kőszegen 1863.; Krisztina.; Ottó sz. 1844.; Mária.; Angelika.; Vendel kereskedő.; Zsófia.; Gyula.; Ubald.; Anna sz. 1859.
III. tábla.
II. János, ki az I. táblán. 1732. Zászkalon.; I. József 1754–1775. Jaszenován (Csaplovics Mária); II. József 1790.; III. János.; III. József 1815. (Medzihradszky N.); IV. János Rusnyér (Medzihradszky N.); Simon 1848. A.-Kubinb. (Medzihradszky Teréz); Gáspár Medzihradnán (Medzihradszky N.); IV. József Boczko; Mihály.; V. János Mandreska (Trnkóczy Julia); Mátyás könyvkötő (Boczko Ilona); Mihály (Trnkóczy Zsófia él 1864.; N. N.; N. N.; Mátyás.; Miklós.; József.; Pál.; Mihály.; Julia (Skrabák Mátyás); Zsuzsi (Boczkó Mihály); VI. János Surányban.; Dániel (Skrabák Ilona); Mihály (Meskó Teréz); Pál.
1683-ban a Bécs védelméből visszatért Szobieszky lengyel litván hadai Árva megyén keresztűl húzódván, annak 23 helységét tűzzel, vassal pusztiták, és a megye levéltárát is elhamvaszták. E vad dulás alkalmával a lakosság az erdőkre menekülvén, ezek között hasonló sorsban részesűlt Trnkóczy I. Márton is, ki nemes leveleit az erdőbeli sziklák hasadékaiba úgy elrejté, hogy azokat többé maga sem lelhette meg. Igy történt, hogy az 1725. és 1728. évi nemesi vizsgálatok alkalmával a család tanúbizonyságokkal igazolván eredeti nemes levele eképen történt elvesztét, arról Árva megyétől hiteles bizonságlevelet nyert. 1732-ben azonban e részben a m. kir. helytartó tanács bővebb igazolást kivánván, ekkor a család valamint az eredeti II. Ferdinand királytól 1629-ben kiadott nemes levél elvesztének felebbi körűlményeit igazolta, úgy egyszersmind bebizonyítván, idősb Mártonnak már egy félszázad előtt a megyénél viselt hivataloskodásait, és Ádám részére 1689-ben e megyétől nemesi bizonyítvány kiadását, I. Mártonnak többi fiai is, úgymint II. Márton, II. János, és I. György a kétségtelen nemesek közé ujra beirattak.
1742-ben gr. Erdődy Antal Árva megyei felkelő nemesség kapitánya alatt az insurgensek közt álltak: János * és György.
Ezzel egy időben élt a Dezsericzi helységbeli Trnkóczy János is, ki 1731-ben Wittebergben tanúlt, és hazatérvén, 1734-ben bágyoni evang. lelkész volt. L. Bartholomaeides Memoria Ungar. 231.
1756-ban a nemesi összeirás szerint Zászkalon laktak: János, György, Mátyás és Dániel. *
Árva várm. Protocol. 1756. p. 161.
1758-ban a nemesi lajstromban olvashatók ismét: György, Mátyás, Dániel és János.
1763-ban Mátyás, Dániel és Mihály Györgynek fiai, továbbá Jánosnak fia József mint köztudomás szerint nemesek, erről Árva megyétől nemesi bizonyítványt kaptak.
1773-ban József nejével Csaplovics Máríával jeszenovai birtoka elfoglalása miatt Dobák Antal hatalmaskodása ellen tiltakozik.
1811-ben a nemesi összeirásban találjuk, id. ifj. és középső Mihályt, id. és ifj. Jánost, továbbá Dánielt, ki utóbb Krassó megyébe költözött, és ki 1818. jun. 10-én Árva megyétől nyert nemesi bizonyítványát Krassó megyében 1822-ben dec. 3-án hirdetteté ki, ennek egyik fia József Szolcsányi jegyző volt, a forradalom alatt 1849-ben agyon üttetett, (más versio szerint Kökényesy név alatt a ráczok ellen harczolván, elesett) Krassó megyében a család már nem létez. Ugyan csak az 1811. évi árvai nemesi összeirásban találjuk: Andrást, Györgyöt, Pált és Mátyást. Ezekből két János, és Pál a nemesi felkelésben vettek részt. József ez időben Medzihradnén lakott.
1832-ben a nemesi összeirás szerint Zászkalon laktak: id. György jurovje, János mandreskovja, János, Mihály és Mátyás silják, ör. János és fiai Mihály kusnyérové, Mátyás knyihár, Nagyfaluban András, Medzihadnén pedig József és Simon.
1836. dec. 20-án István akkor Bécsben működő gyógyszerész vett ki Árva megyétől nemesi bizonyítványt, mely szerint fia volt őr. Mihály zászkali birtokosnak, ez pedig fia Dánielnek, ez Györgynek, ez Mártonnak, ez pedig végre Jánosnak volt fia.
1842-ben Zászkalon laktak: Pál, négy János, két Dániel, három Mihály, és két Mátyás, e két utóbbi közűl Mátyás, kit a nép Silják-nak nevezett, korában egyik tisztválasztási főkortes volt. – Nagyfaluban lakott András, Medzihradnén Simon, Gáspár és Pál testvérek.
Jelenleg a családból Zászkalon 13, Medzihradnén 8, Nagy-Faluban 1. Árva megyén kivül Morvaországban Strazniczon István gyógyszerész számos gyermekeivel, ezek közűl Viktor Kőszegen, Surányban János, Temes megyében a Krassói Dánielnak János fia élnek.
A család átalában evang. vallású.
Czímerök – mint fölebb a metszvény ábrázolja – a paizs kék udvarában hármas zöld domb középsőjén kökénybokor zöldel, a paizs fölötti sisak koronájából vörös ruhás magyar vitéz emelkedik ki, kinyujtott jobb kezében kökénybokrot, a balban kivont kardot tartva. Foszladék jobbról ezüstvörös, balról ezüstkék.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
