Tormássy család.
Tormássy család.
Vas megyei eredetű nemes család, mennyiben ott érte a családot a megnemesedés a XVII. század első felében, mely időtől a család leágazása némileg ismeretes. A czímeres nemes levelet Tormássy Gergely és általa testvérei István és Benedek nyerték Bécsben 1633. april. 20-án II. Ferdinand királytól, és azt 1634. junius 1. napján Vas megyében Szombathelyen tartott közgyűlésen kihirdetteték.
A család Vas megyéből Baranya, innen Krassó és Temes, továbbá Heves és Nógrád megyékbe, sőt Pest megyébe is elszármazott.
Baranya megyéből Tormássy Mihály 1891. máj. 4-én vett ki nemesi bizonyítványt, mint akkor már Krassó vármegye szolgabirája és azt ott azon évi nov. 28-án hirleltette. Utódai Temes megyében Mély-Nádason birnak.
Nógrád megyében beházasodás utján Dömök Teréziát vévén nőűl a kutassói pusztán birt Tormássy Gábor, kinek egyetlen fia nőtlenűl elhalván, most csak leányai élnek.
Tolna megyében – úgylátszik – a közszerző Istvánnak utódai élnek. Pest megyében Benedek utódai, tán ezek utódaiból való István, ki 1801-ben Pest megyei alszolgabiró volt.
Benedeknek egyik fia György állítólag Pest megyei Kecskemétre telepedett, és ott mint zenész „Hegedűs“-nek neveztetvén el, ivadéka e néven lett ismeretes annyira, hogy még I. Mihálynak fiai is az egyházi keresztelési könyvekben * e néven vannak beiktatva. Azonban nevezett I. Mihály felkeresvén a folyvást nemesi gyakorlatban élő Tormássyakat Tolna megyében, miután ott az eredeti czímeres nemeslevél felmutatása mellett György ősének Vas megyéből Kecskemétre telepedését, és ott keresetmódja által a Hegedűs névnek reá és ivadékára lett tapadását tanúk vallomásaival törvényesen igazolta, Tolna megyétől 1745. jun. 1-jén nemesnek elismertetett, és erről nyert bizonyítványát Pest megyében nov. 22-én kihirdetteté.
Lásd Vasárnapi Ujság 1862. évi 9. számban Dr. Tormássy Lajos életrajzában.
I. Mihálynak egyik fia III. János (szül. 1744.) halasi ref. lelkész, a dunamelléki egyházkerület tanácsbirája, főjegyzője, utóbb Superintendense volt. Nejétől Varjas János debreczeni nagyhirű tanár leányától Varjas Máriától két leánya és egy fia Lajos maradt.
Most nevezett Lajos szül. Halason 1784. dec. 16-án. Orvosi pályára lépvén, Bécsben 1812. máj. 2-án doctorrá avattatott, és még azon évben Békes megye főorvosává neveztetett. E téren 1862-ig, midőn agg kora miatt leköszönt, sokszoros érdemeket szerzett, és 1855-ben arany érdemkereszttel is kitüntetett. * Pest megyétől 1821. aug. 29-én kivett nemesi bizonyítványát, Békes megyében * dec. 28-án gyermekei neveikre is kihirdetteté. Nejétől Báthory Juliannától (B. Gábor superintendens leányától) a táblán látható két leánya és két fia maradt nagy korig életben, de ezekből is János, az idősb (szűl. 1815.) egykor Békes megye főjegyzője, 1848-ban ministeri, utóbb n.-váradi cs. kir. helytartósági tanácsos 1857-ben meghalt, egy fiút Aurélt, és nejét Novák Szidoniát * özvegyen hagyván. Testvére
L. arczképét és életét a Vasárnapi Ujság 1862. évi 9. számában.
Békes várm. Jegyzőkönyv 1697. szám alatt.
Novák Antal volt Békesi alispán és arany sark. vitéz, és Placsintár Magdolna leánya.
Károly (szül. Gyulán 1818.) hites ügyvéd és Gyula városi közgyám.
A leszármazás az idézett nemesi bizonyítványokból tudhatólag következő:
Tormássy N.; Gergely 1633. nség szerző.; István 1633.; Benedek 1633.; Pál.; György Vasból Kecskemétre telepedik. Hegedűs nevű.; Pál.; Ádám.; I. János Hegedűs.; I. Mihály 1745. Hegedűs lak. Kecskemét.; István.; II. János.; János.; György.; András.; Anna.; Pál.; István.; János.; György.; Judit.; II. Mihály.; III. János sz. 1744. superintend. (Varjas Mária); Erzse.; Zsuzsi (Tót István D. Vecsei r. lelkész); Krisztina (ns. Péter László); Lajos sz. 1784. Békes várm. főorvos (Báthory Julianna); János sz. 1815. † 1857. cs. k. helyt. tan. (Novák Szidi); Emilia sz. 1816.; Károly sz. 1818. hit. ügyvéd Gyulán.; Mária sz. 1820. (Szakál Lajos); Aurél.
A család czímere a vért kék udvarában hármas kőszirt középsőjén fészkében ülő s fiait melle vérével tápláló pellikán, a kőszirtre kigyó tekerődzik, mely a pellikán fiait megölé. A vért fölötti sisak koronáján szintén fiait tápláló pellikán van. Foszladék jobbról aranyfekete, balról ezüstvörös.
Tán szintén e Tormássy családból eredt azon Tormássy Mihály is, ki 1786-ban Bereg és Ugocsa megyéknek a József-rendszer alatt judicii subalterni actuariusa volt. *
Szirmay, C. Ugocsa p. 58.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
