Tomcsányi család. (Tomcsínyi)
Tomcsányi család. (Tomcsínyi)
Turócz vármegye régi tősgyökeres családa, és Tomcsin helységnek, melyről nevét vette *, most is birtokában van: névszerint itt birtokol és székel a család egyik derék tagja Tomcsányi Vilmos az 1833–1848. év közti időkben Turócz megyének fokonkénti előléptetéssel hosszu ideig szolgabirája, kinek fia Móricz 1861-ben Turócz megyének törvényszéki tanácsosa és telekkönyvi főnöke volt az általános lemondásig.
Bel M. Notitia nova Hung. II. 335.
A családnak egyes ágai más megyékbe is elszakadtak, így Trencsin megyében már 1666-ban Dubniczán, 1688-ban Turnán székelt a Tomcsányi család egy ága, ebből 1748-ban Zolnán találjuk Györgyöt, 1768-ban ugyan ott Jánost és fiát Jánost, Szedlicsnán pedig Pált és fiait Józsefet és Pált, 1803-ban Nemes-Kotessón laktak Ignácz és Ágoston, Szedlicsnán József és fia Károly és unokája Lajos. Végre 1837-ben Szedlicsnán Károly és fia Lajos.
Turócz megyében a XVII. század második felében élt Tomcsányi György, ennek fia volt András, ennek fia volt Sámuel, ki Békes megyébe költözött, hol nemességét 1736-ban kihirdetteté. Fia János a Békes megyei ágnak lett terjesztője. Ezen János még atyja életében 1731-ben Békes megye esküdtje lett, a midőn e hivatalára felesküdtetett. 1732-ben törvényszéki ülnök lett. 1735-ben a Péróféle lázadás elnyomatásában kitünő részt vévén, ezen érdemeiről 1736-ban Békes vármegye elismerő levelet adott. * Ez időben a Gyulai urodalom törvényszéki jegyzője is volt, mint egy, az urodalmi oklevelek átadásáról szóló okmány tanusítja. Úgy látszik, ez idő után Pestre vagy Pest megyébe tette át lakását, mert 1740-ben Turócz megyétől nyert nemesi bizonyítványát 1742-ben Pest megyében hirdettetvén ki, ekkor már Pest megye főpénztárnoka s táblabirája volt. 1767-től 1772-ig a Gyulai urodalomnak igazgatója volt. * Meghalt 1777-ben, eltemettetett Gyulán a sz. háromságról nevezett kápolnában, hol vörös márvány emléke olvasható, melyen „castri gyulensis rector“-nak neveztetik. * Fia maradt:
Békes megye Jegyzőkönyv 1735. évi 520. sz. alatt.
A gyulai urod. levéltár szerint Mogyoróssy János közléséből, kinek az ezen egész ágról nyujtott adatokat köszönöm.
L. Mogyoróssy János, „Gyula hajdán és most“, 214–215. lap.
Kristóf Békes megyénél hosszú ideig 40 éven felűl viselt késő aggkoráig különböző hívatalt, és főleg a békesi járásban főszolgabiróságot. Nemességét Pest megyétől 1792-ben kivett nemesi bizonyítványával Békes megyében 1793-ban hirdetteté ki, * majd ismét 1815-ben már fiai Mihály, József és Károly neveikre is. * Meghalt Békesen 1833. febr. 2-án kora 78. évében. Három neje volt, az elsőtől Ujváry Annától (1795.) lettek gyermekei:
Békes várm. jegyzőkönyv 1793. évi 500. sz. a.
Békes várm. jegyzőkönyv 1815. évi 398. sz.
1. Terézia Káló Antalné.
2. Alajos.
3. II. János, kinek fia II. Kristóf.
Második nejétől Káló Teréziától:
4. Klára szoboszlai Tóth Andorné.
5. Janka Wieland János ó kigyósi urod. pénztárnokné.
Harmadik nejétől Szathmáry Annától;
6. Fer. Mihály szül. Békesen 1805-ben, mint cs. kir. lovas százados, utód nélkül halt el.
7. József szül. 1807. mart. 26-án Békesen, hívatalos pályáját Békes megyénél mint aljegyző kezdé, majd főszolgabiróságot, és 1848-ban másod alispánságot viselt. Az 1847. évi országgyűlésen mint Békes megye követe tünteté ki magát, és 1848-ban Arad-, 1861-ben Csongrád megye főispánjává lett. Neje Novák Jozéfa.
8. Károly szül. 1812. nov. 15-én, cs. kir. lovas kapitány, nőűl vette gr. Bolza Máriát.
I. Kristófnak – úgy látszik – testvére volt Miklós, 1801-ben Pest megye esküdtje.
Ezen ág családfája következő:
György Túróczban 1670. körűl.; András; Sámuel Békesben 1736.; I. János Békes-gyulai urad. igazg. sz. 1703. † 1772.; I. Kristóf sz. 1755. † 1833. Békesi fő sz. biró (1. Ujváry Anna 1795. 2. Káló Teréz. 3. Szathmáry Anna); Miklós Pest v. esküdt 1801.; 1-t. Teréz (Káló Antal); Alajos.; II. János 1815.; 2-t. Klára (szoboszlai Tóth Andor); Jozéfa (Wieland János); 3-t. F.-Mihály sz. 1805. kapitány †; József sz. 1807. főispán (Novák Jozéfa); Károly sz. 1812. cs. k. kap. (gr. Bolza Mária); II. Kristóf.
A család egyik ágából, mely Nyitra megyébe szakadt, Prassiczon szül. 1755. dec. 4-én Tomcsányi Ádám a pesti Egyetemnél volt tanár, ki 1731. jul. 24-én kora 76. évében halt meg.
Egy ág Bács megyébe szakadt, hol Tomcsányi idősb András Bács megye egyik táblabirája, és Zenta város birája, meghalt 1860. febr. 17-én.
Tomcsányi György 1787-ben a temesi kerületben főtartományi biztos volt.
A család czímere a vért kék udvarában zöld téren lovas magyar vitéz, jobb kezével kivont kardot, bal kezével a kantárt tartva; fölötte jobbról arany csillag, balról ezüst félhold ragyog. A paizs fölött szarvaival fölfelé félhold nyugszik és a fölött csillag ragyog. A vértet foszladék veszi körűl.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
