Tholdy család. (Nagy-Szalontai és fekete bátori)
Tholdy család. (Nagy-Szalontai és fekete bátori)
E régi család a Bihar megyei Told helységről (jelenleg népes puszta) vette, mint ősi birtokáról, nevét. E helységet, mely Nagy- és Kis-Told-ra oszlik, birta a család, mint biztos adatok igazolják: I. Ferdinánd király korában is 1552-ben, a midőn (Bidi (vagy Büdi) Mihály 1 portáján kívűl az egész Tholdot Tholdy család birtokolta, névszerint nagyfalvi Tholdi Miklós 7 portát, Fekete-bátori Tholdi Tamás 3 portát, szalontai Tholdi Mihály 5 1/2 portát, és végre Kis-Tholdi Miklós 4 portát. * Ez adatok egyszersmind a családnak már ekkor négy ágra oszlását vagy legalább négy külön előnévvel élését tanusítják.
Bielek L. Majores Hungaror. Analecta C. Bihar pag. 141. 142.
Nógrád vármegyében szintén van (alsó és felső) Thold nevű helység, melyet hajdán hason nevű, de már kihalt család birt, mely a Bihar megyeivel semmi vérséges viszonyban nem állott, mind a kettő külön hasonnevű, a családoknál régiebb helységről vévén nevezetét. Erről, mint külön családról alább külön czikkben leszen emlékezet. Itt csak azért említettem föl, mert e két család az, mely az Ilosvai által 1574-ben megénekelt, roppant testi erejéről híres Toldi Miklóst ősének igénylé. Ilosvai – úgy látszik – a hős Toldi Miklóst a bihariak köze sorozta, mert noha születéshelyét Nagyfalut Szabolcs megyeinek mondja, de valamint Told puszta most is Bihar megye sárréti járásában fekszik, úgy 1552-ben Nagyfalu is volt Bihar megyében, és ezt egészen Tholdi Mihály birta *; tehát csak ezen Nagyfalu érdekelhette a Tholdi családot, nem pedig a Szabolcs megyében annak a Tiszafelé északi részén fekvő Nagy-Falu. Azonban – mint fölebb említők – Nógrád megyében is van Told és van Nagy-Falu helység is. Továbbá
Bielek L. Majores Hungaror Analecta C. Bihar pag. 153.
Ilosvai a hős Toldi Miklóst I. Károly és I. Lajos király korába helyezi, szerinte született az 1320-ban, atyja volt Toldi Lőrincz, testvére György. * A nógrádi hagyomány szerint (az 1677-ben született Ráday Pál szerint) hős Toldi Miklós I. Mátyás király korában élt. * Ez állítások közűl, melyik a való, bajos eldönteni. Irodalmunk tudós történetirója * a hős Toldi Miklós történetét a magyar őskorból vagy épen eleink mythosából fenmaradt töredéknek véli, és ezzel magát Toldi Miklós személyét történelmi valóságra nézve megsemmisíti. * Hogy Toldi Miklós nevű férfiú I. Lajos király korában valósággal élt, és pedig 1354-ben Pozsony vármegye alispánja és a hasonnevű vár várnagya volt, azt oklevéllel lehet igazolni. * Ezzel azonban a mondai hős azonságát vitatni nem lehet.
Toldy Ferencz, A m. költészet kézikönyve I. 121.
Toldy Ferencz, A m. költészet kézikönyve I. 121. Toldy Fer. A m. költészet tört. Zrinyiig 98. Bel M. Notitia nova III. 442. és IV. 26.
Toldy Fer. A m. költészet tört. Zrinyig 98. 99.
E vélemény ellen Kemény Zsigm. emelt szót az 1854. évi Divatcsarnok I. félév 49–58. lapján.
Fejér Cod. dipl. tomo IX. vol. 1. p. 359.
Az is bizonyos, hogy Tholdi nevű család már ennél régebben is létezett. Igy Tholdi Botond birtokos volt Zemplin megye több helységében, míg fia Péter 1324-ben Lazony, Mihályi birtokait hűtlenség bélyegén elvesztvén, azok Monoki Istvánnak adományoztattak. *
Szirmay C. Zemplin not. top. 268. 370. not. hist. 16. Lehoczky Stemmatogr. II. 66. és 397. Toldy Miklós a hős koráról nem rég is jelent meg egy értekezés, de hol? arra már nem emlékezem. Sikeretlenűl kerestem.
Ezen kitérés után lássuk a Bihar megyei eredetű Tholdy családot.
A nagy-szalontai Tholdy család törzs őseűl Tholdy Lőrinczet jelöli ki, és attól leszármazását következőleg * hozza le:
Egy 1745. évi genealogia szerint Tholdy I. Ádám korából; ugyan így közli némi kihagyásokkal Kővári is Erdély nev. cs. 238. Mennyiben legyen I. Mihálytól fölfelé a családfa hiteles, okmányok nélkül meg nem határozhatni. Hogy Lőrincz és fia Miklós a hős Ilosvai szerínt is állanak ott, az látszik. Hogy az 1552-ben élők neveit rajta találhatjuk, az hitelességét némileg nem csekély mértékben emeli, ez okbúl alapúl vévén e családfát, igyekeztem rajta évszámokkal az 1552-ben élő Tholdy-akat kijelőlni. Hogy I. Mihálytól kezdve semmi kétség sem férhet a családfához, az bizonyos.
I. tábla.
Lőrincz 1290. (tán később); I. Miklós az erős, 1310. (tán 1350.); I. György I. Lajos kir. udvarnok.; I. László.; II. János.; I. János.; II. Miklós.; II. György 1406.; II. László 1429.; Pál.; I. Tamás idősb; III. Miklós; Lukács; III. László ifjabb.; Albert.; IV. Miklós.; Márk.; III. György 1508.; III. János; Imre; I. Mihály, idősb Tholdi de Szalonta 1580. (Csáky Bora); II. Tamás tán Tholdy de Fekete-Bátor 1552.; V. Miklós tán Tholdy de Nagyfalu 1552. † 1554.; I. Ferencz; VI. Miklós tán Kis-Tholdy 1552.; Péter.; Ágnes 1577.; II. Ferencz.; I. István Erdélybe † 1603. (Bánffy Klára); II. Mihály.; Anna.; Erzse.; Petronella.; IV. György 1629. kapja Bolyát. (ros. Kún Kata) Folyt. II. táblán.
II. tábla.
IV. György, ki az I. táblán. 1629. kapja Bolyát (ros. Kún Kata); II. István megöl. 1660. (Toroczkay Kata); Petronella (Tornyi Tamás); VI. Miklós † 1657. (Wéer Judit utóbb Telekiné); V. György (Bánffy Druzsi); VII. Miklós.; Anna (Torday N.); III. Mihály.; IV. László; I. Zsigmond.; Lőrincz.; VII. György.; Kata.; Kata.; Erzse.; Éva.; IV. István.; V. László.; IV. Mihály (Szalánczy Mária); VIII. Miklós.; III. István 1700. (Toroczkay Krisztina); III. Ferencz.; VI. György 1725. (Naláczy Klára); VII. György (Veszprémi Zsuzsi); Druzsi (Miske György); VI. László 1731. Fejér v. alisp. (Kendeffy Erzse); Anna.; Mihály † 1730.; József (Széky Mária); Mária (Sombory János); VII. László †; VIII. György; Ágnes (Pelei Zsigm.); X. Miklós (Kölcsei Kende Erzse); XI. Miklós † 1804. (Hunyor Teréz); Anna (Horváth Fer.); Erzse (Miske Samu); Krisztina (Murányi Péter); Ráchel (Korda Zsigm.); Anna (Sombory Samu); Klára (Éless Gábor); Juliana (Ujfalussy József); Maria (Horváth György); IX. Miklós †; I. Ádám 1745. (gr. Teleki Krisztina)
I. Ádám 1745. (gr. Teleki Krisztina); II. Zsigmond 1755. gróf Köz.-Szolnok főispán (b. Bánffy Rákhel); Bora (gr. Bethlen János); II. Ádám 1755. gróf (Földváry Sára); György †; Sára † 1813. (gr. Teleki Lajos); Mária (petr. Horváth Dániel); Horváth Dániel (gr. Lázár Éva); b. Horváth János-Miklós sz. 1801. adoptált Tholdy 1858. mart. 31. altábornagy (b. Jósika Jozéfa); Lajos szül. 1834. cs. kir. kam. volt katona (gr. Bethlen Irma); Róza szül. 1836. (gr. Mikes Árpád); János-Kozma sz. 1864.; Sámuel sz. 1770. † 1862. Sz.-Udvarhelyen (Mara Kata); III. Ádám (Ilosvay Krisztina) †; Zsuzsi (gr. Nemes József); III. Zsigmond (gr. Földváry Klára); Lajos † 1835.; Zsófia † 1840. (b. Splényi Henrik); Ferencz (Jeszenszky Karolina) †; Karolina (Maurer Károly); Kata (Petr. Horváth Dániel); Lőrincz †
A családfán álló nemzedékekről a XVI. század középeig nincs adatunk; ekkor négy Tholdit találunk Bihar megye leggazdagabb birtokosai között, és már e négy is külön előnévvel különböztette magát, daczára hogy Thold, Szalonta, Fekete-Bátor helységben még akkor is közösen birtak. Ide irjuk e négy Tholdit, mint azt az 1552. évi Bihar megyei portalis összeirásban találjuk előneveikkel és birtokaikkal: Szalontai Tholdi Mihály birt Gálos Petri, Megyer, Vadász, Nagy falu, Alsó Győrös, Görbed helységben egy egy, Pesteren, Oláh Hodoson és M. Hodoson két, Sz. Miklóson és Felső-Szakalban három, Gyontén négy, Esztáron, Tholdon öt és fél, Szalontán hét, Fekete-Bátoron nyolcz és fél, Olasziban és Homorogon tíz portát, összesen 671/2 portát, Fekete-bátori Tholdi Tamás Toldon 3, Fekete-Bátoron bizonytalan számú portát, Nagy-falvi Tholdi Miklós birt Atyás, Papi, Szent-Miklós, Erdő-Gyarak és Szalonta helységben egy, Mártonteleken három, Gyontén négy, F.-Szakálon öt, Olasziban kilencz, Tholdon hét, Fekete-Bátorban tizenhét és tizenhat, * Nagyfaluban 18 portát, összesen 85 portánál többet; végre Kistholdi Tholdi Miklós birt Tholdon három, Fekete-Bátorban bizonytalan számú portákat. * Az előnév adó Nagyfalut, Szalontát és Fekete-Báthort egészen, Thodot is Büdi Mihály egy portáján kivűl egészen ők birták. Ezen négy Tholdi közűl Miklós (ki magát Nagy-faluról írta) birta még Talpas várát is, Izabella királyné részén állván, miután őt Tahi Ferencz elfogta, Zaberdin Mátyás váradi püspök lefejeztette 1554-ben, * egy leánya maradván Ágnes. A többi Tholdi is utódokban kifogyott, csak Szalontai Tholdi Mihály maradt meg család fentartóúl, ki 1570-ben János Zsigmond tanácsosáúl iratik, és kinek nejétől Csáky Borbálától több gyermekei között maradt fia I. István, ki elvesztvén m. országi jószágait, Erdélybe telepedett és Báthori Zsigmondtól jószágokat kapott. Ez alatt és mint a székelyek vezére szerepet visz mint székely Mózsés híve ennek pártján harczol, 1603-ban midőn béke pontok szerint birtokait visszakapni remélheté, a Bárczasági ütközetben sebet kap, elfogatik, magát kiváltja, de sebe miatt meghalt. * Nejétől Bánffy Klárától maradt fia
Ebből, úgy látszik, hogy e családban egyszerre épen három Miklós volt.
Bielek L. Majores Hung. 120–156.
Forgách Commentarii. p. 115.
Wolph. Bethlen tomo V. 10. 55. 60. 61. 113. 136. 138. 154. 244. 261. 410. stb. Kemény János önéletirása 22. 23.
IV. György, ki 1629-ben Bethlen Gábortól kapta a család legszebb birtokát, Bolyát * Felső-Fejér megyében. Nejétől rosályi Kún Katalintól egyik fia VI. Miklós 1657-ben Rákóczi alatt a lengyel expeditio áldozata lett. Özvegyét Weér Juditot Teleki Mihály vette nőűl. Másik fia II. István, kit a tatárok öltek meg 1660-ban. Ennek nejétől Toroczkay Katától ága unokáiban fogyott ki. A harmadik fiu
Gyulafehérvári káptalan Prot. Barkai fol. 147. Kővári szerint.
V. György nejétől Bánffy Druzsiannától öt fiat nemzett: Közűlök III. István Toroczkay Krisztinától nemzé VI. Lászlót 1731-ben Fejér megye alispánját, * ki fiában kihalt.
Mikola Hist. geneal. pag. 43.
IV. Mihály nejével Szalánczy Máriaval nemzett utódaiban a szalontai Tholdyak nemesi ágának terjesztője lett. Fia VII. György, ki Veszprémy (vagy Beszprémy) Zsuzsát birta nőűl, a Lápos vizébe fúlt. * Ennek fia volt József, kit a zsiványok öltek meg Remete mezőn. Ennek férfi ivadéka Szatmár megyében volt birtokos Balota falván, Istvándiban; * kihalt 1804-ben XI. Miklósban, kinek nejétől Hunyor Teréztől csak hat leánya maradt.
Retteghy naplója 166. lap.
Szirmay, Szatmár várm. II. 179. 240.
V. Györgynek Bánffy Druzsiannától fia volt még VI. György is, ki 1725-ben csak maga élt már Erdélyben. * Ennek nejétől Naláczy Klárától egyik fia volt I. Ádám, kinek gr. Teleki Krisztinától négy gyermeke közűl maradt két fiú II. Zsigmond Közép szolnok megyei főispán, és cs. k. kamarás és II. Ádám, kik 1755. aug. 26-án Mária-Terézia által grófságra emeltettek. *
Apor, Synopsis mutationum p. 292.
Kővári Erdély nev. családai 236. és góthai Taschenbuch d. gräfl. H. 1859. 383. lap.
II. Ádámnak Földváry Sárától csak két leánya maradt: Sára († 1813.) gr. Teleki Lajosné, és Mária Petrichevich Horváth Dánielné.
II. Zsigmondnak, ki még 1794-ben élt, nejétől báró Bánffy Rácheltől egy leánya és három fia maradt, ezekből III. Ádám magnélkül, III. Zsigmond Lajos fiában 1855-ben halt ki, élt még Sámuel (sz. 1776.) Sz. Udvarhelyen, kinek nejétől Mara Katától szintén voltak Ferencz és Lőrincz fiai, de atyjok előtt elhalván, Sámuel a benne kihalandó Tholdy család fentartásáról úgy intézkedett, hogy 1858. mart. 31-én fejedelmi beleegyezés mellett nagybátyjának néhai II. Ádámnak leányától gr. Tholdy Máriától származott unokáját báró Petrichevich Horváth János-Miklós cs. k. altábornagyot fiáúl fogadta, ugy hogy az a gr. Tholdy javakban örökösödve, a Tholdy czimert a Horváth czímerrel egyesítve „gr. Horváth-Tholdy“ névvel élhessen, és éljen utódaival együtt. Gr. Tholdy Sámuel 1862-ben meghalt, és jelenleg a Tholdy család nevet már csak egyesítve a gr. Horváth-Tholdy ivadék van hivatva tovább terjeszteni.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
