Tholdalagi család. (Nagy-Ercsei gróf és n.-iklódi †) | Nagy Iván: Magyarország családai

Tholdalagi család. (Nagy-Ercsei gróf és n.-iklódi †)

Erdély régi másnás családainak egyike. Nevét a régi okmányokban, * úgy 1794-től 1847-ig * több országos hívatalos tiszti névtárakban „Tholdalagi“, néha ezekben, és másutt még egyszerűbben Toldalagi * formában találjuk írva. Mikolánál Tholdalaghi-nak van írva *. Mikép írja a család? nem tudjuk, ez okból a legrégiebb és legnyomósabb forrásokon alapúlt formát fogadtuk el. Hogy nevét a család a Torda megye „Toldalag“ helységről, mint ősi birtokról vette, kétséget nem szenvedhet. Innen tévesnek hiszem azon állítást, mely a család őseit és nevét a magyar országi Tholdy- és a XVII. században kihalt Alaghy család valamely fusiójából eredezteti. * Mert már a XIV. században a Toldalaghy családnév, és bizonyára sokkal előbb az e nevű helység létezett. Az iklódi sz. Iványi családnak I. Sz.-Iványon 1380-ban történt beiktatásákor már Tholdalagi Péternek fia János mint szomszéd birtokos említetik. *

Az 1795. évi Schematismusban Tholdalagi, 1815. csak Toldalagi, az 1847. évben mind a két alakban fordúl elő.

Kővári, Erdély nev. cs. munkájában, hol egyébiránt a családnevek mind egyszerű helyesirási módon a hangzás után vannak közölve, eltekintve a családnak oklevélben, vagy hagyományos szokáshoz ragaszkodó formájától. Apor Péternél szintén egyszerűen fordúl elő. De a góthai grófi almanach meg épen Toldallagi-nak irja, mi a hangzással sem egyez, és nem valószinű, hogy a család is úgy írná.

Mikola Historia geneal. Transylv. p. 43.

Gr. Mikó Imre, Erdélyi tört. Adatok I. 222. valószinűleg családi értesítés szerint, mert e versio a góthai Taschenbuch f. gräfichen Hauser. 1857 évi foly. 822. lapján is meg van, még pedig historiai és chronologiai hibával nagyítva.

Hodor közl. sz.

1453-ban a Hunyadiak adománylevelében Tholdalaghi Tamás mint királyi ember (homo regius) említetik. *

Teleki. Hunyadiak kora X. köt. 397.

1456-ban András királyi beleegyező adományt nyer Torda megyei Toldalag helységre V. László királytól. * Ez időtájban kaphatták Toldalag szomszédságában Nagy-Ercsét is, honnan a család előnevét írja. Nem tudjuk, de valószinű, hogy ez idő után válhatott ki a családból ama fiágon kihalt Tholdalaghi-ág is, mely előnevét (a Doboka megyei) N.-Iklódról írta, és melyről alább. A nagy-ercsei Tholdalaghi család származási rendjét a XVI. század végénél fölebb vinni nem tudjuk. Az első, kitől szakadatlan kapcsolatban foly a családfa, Tholdalaghi máskép Gáltői (tán helyesebben: Gáld-tői) Balázs volt. * Ennek Bessenyei Borbálától fia I. Mihály, az emlékiró, és egykor Orbai szék al királybirja, ki Székely Mózses pártján harczolt, ezzel együtt kimenekűlt, 1602-ben titkon Erdélybe megy, elfogták és Básta fogságába került, * kezességen szabadúlt meg, fejét és javait lekötve, hogy Székely Mózseshez többé nem szövetkezik, * de 1603-ban is már ismét a Bárczán harczolt és ismét fogollyá lőn. * 1614-ben Bethlen követe a portára. Ez időtől 1639-ig több rendbeli portai és más országos követségekben járt. * 1620-ban Marosszék, 1636. Háromszék főkapitánya, tanács-úr, országos elnök, és főlovászmester, volt Torda megye főispánja is. * Az unitaria vallást a katholikával cserélte föl. * Meghalt 1642-ben mart. 24-én, eltemettetett Fejérvárott a kath. egyházban. Első neje gelenczei Mihálcz Erzsébet volt, ki után 1612-ben nagy birtokot kapott; ennek halála után vette özvegy Szentpály-nét, született Petky Erzsét, kivel lakodalmát 1640-ben tartá, jelen lévén ott Erdély fejedelme és a két Oláhországi vajda is. Tőle a család leszármazása napjainkig következő:

Gr. Mikó Imre Erd. tört. Adatok I. 221.

Thaly Tört. kalászok 4. lap.

Kővári szerint Protoc. Deus ad aux. 1602. p. 60.

Wolph. Bethlen Hist. tomo V. pag. 204–410.

Mikó Imre Erd. tört. Adatok I. 221.

Kővári, L. Erdély nev. cs. 236. Kállay Székely nemz. 286.

Thaly. Tört. kalászok 9. lap.

Balás (Bessenyei Bora); I. Mihály orsz. elnök † 1642. (1. Mihálcz Erzse 2. Petki Erzse); Bora sz. 1606. (Petr. Horváth Bold.); Judit (1. Angyalosi Istv. 2. Bodoni György); Kata (Jankó Bold.); Erzse (Kövér Mih.); Krisztina (Keresztúry István); II. Mihály tanács úr † 1660. (Huszár Marg.); Klára (1. Sárdy Zsigm. 2. Kálnoki János); Zsuzsi (1. Orbán Fer. 2. Literati Mih.); Anna (Tóth János); I. János † 1712. (Stépán Erzse); III. Mihály Fogarasi fogs. † 1738.

I. János † 1712. (Stépán Erzse); II. János † 1722. (Inczédy Kata); Krisztina (Ugron János) 1758.); IV. Mihály † 1746. előtt. gróf fiaival (gr. Földváry Erzse); I. László gróf 1746. kir. táb. üln. † 1779. (gr. Wass Kata); Erzse † 1758. (1. Kendeffy László 2. Fekete Samu); III. János gróf 1746. (Barcsay Kata); Kata (gr. Wass Ádám); I. Ferencz gróf 1746. Maros sz. fő kir. biró (b. Bánffy Kata); I. Pál gróf 1746. 1758. (1. Bánffy Erzse) 2. Bethlen Krisztina 3. gr. Rhédey Klára); Sára †; Lajos †; Farkas †; Klára (Fekete Lajos); Sára (Brencsán János); 1-től II. Pál 1797.; József (b. Bánffy Bora); I. István (b. Bánffy Eszter); II. László sz. 1748. † 1806. (gr. Korda Anna); Krisztina (gr. Haller Zsigm.); Julianna (b. Bánffy József); Mária (b. Bánffy János); Anna (1. gr. Teleki Mih. 2. gr. Szedliczky Antal); Krisztina (1. gr. Teleki Ádám 2. gr. Rhédey Fer.); Julia (b. Bánffy József); V. Mihály (Zeyk Bora); Zsigmond (Vay Kata); Kata (Türy László); Janka (gr. Kornis Samu); II. Ferencz cs. kir. kam. sz. 1803. † 1864. lak. Koronkán (Katona Anna); Kata † 1860. (Ugron István); Eszter.; Zsófia (gr. Bethlen Sándor); Polixen (Katona László); VI. Mihály sz. 1818. lak. Nyárad-Sz.-Bened. (gr. Bethlen Janka); Viktor sz. 1829. cs. k. kam. (b. Bánffy Anna); Francziska.; Adél.; Róza (b. Schleinitz Vilmos); Zsigmond sz. 1846.; Tiborcz sz. 1853.; Ágnes.; Mária.; Anna-Francziska.

I. Mihálynak első házasságából kilencz gyermeke volt, nyolcz leány, egy fiú. A leány legidősbike Borbála szül. 1606. dec. 3-án, Petrichevich Horváth Boldizsárné. * Egyetlen fia II. Mihály, Barcsai híve Rákóczy György ellenében, jószágában sokat szenvedett, midőn a budai basához kifutott. * Ő az unitária vallást a kálvinista vallással cserélte föl. * 1660-ban Segesvárnál a szászok ölték meg. * Nejétől Huszár Margittól, ki korának egyik kitünő honleánya volt, két fia maradt: I. János és III. Mihály. * Ezen III. Mihálynak kell annak lenni, ki Rákóczy Józseffeli levelezés gyanújaért, mint 70 éves, csak nem egészen vak és siket Fogarasba záratott; * mivel pedig egykorú tanú szerint ott 1738-ban meg is halt, * nem lehetett egy személy a táblán álló IV. Mihálylyal.

Lásd ezt a s többit elésorolva Horváth Kozma naplójában. Thaly, Kalászok 6. 7.

Horváth Kozma naplójában. Thaly, Kalászok 59. 62. és Bethlen János 2. könyv. 16. fej. 3. k. 1. fej.

P. Horváth Kozma naplója, Thaly, Kalászok 5.

Kállay Székely nemz. 286.

Kővárinál 237. lapon ezen III. Mihálynak is négy fia van téve (László, János, Ferencz, Pál) ugyanazok, kik IV. Mihálynak is fiaiúl állnak, de ez ismétlési tévedés.

Klio, Hist. zsebkönyv III. 421–443.

Apor Synopsis Mutationum 202. pag. 292. in aresto mortuus Fogarasini. Igy tehát nem szabadúlt meg dec. 13-án, vagy öcscse IV. Mihály is fogva volt?

I. János hivatalos állásával sem vagyunk tisztában. A táblázat szerint 1712-ben halt meg, és így nem ő, hanem az iklódi ágból eredt II. János az, ki 1692-ben tanácsos úr lett, és 1693-ban meghalt. * I. Jánosnak, ki 1698-ban kir. hivatalos volt az országgyűlésen, nejétől Stépán Erzsébettől egy leánya Krisztina Ugron Jánosné, és két fia II. János és IV. Mihály maradtak.

Apor Synopsis Mutationum 128. 129. Igy érthető Mikola is pag. 43. Kővári a nagy ercsei Toldalaghi I. Jánost teszi tanácsos urrá.

II. Jánosnak nejétől Inczédy Katától csak leánya Zsuzsa b. Naláczy Istvánné maradt, kinek koronkai és szénaverősi részét és Majost hagyta; meghalt 1722-ben. Leánya élt még 1758-ban.

IV. Mihály grófságot kapott, de arról a diploma már csak halála után 1746. mart. 7-én I. László, I. Ferencz és I. Pál részére hirdettetett ki. * Nejétől gr. Földváry Erzsébettől maradtak gyermekei: I. László, Erzsébet, előbb Kendeffy Lászlóné, másodszor fricsi Fekete Sámuelné, meghalt 1758-ban kora 38. évében. * III. János, Kata gr. Wass Ádámné, I. Ferencz, I. Pál és Sára, ki hajadon korában halt meg. A négy fiú közűl, kiknek grófsági oklevelök 1746-ban hírdettetett ki, csak I. Ferencz ága él mostanig; a többié előbb-utóbb férfi ágon kihalt.

Apor Synopsis Mutation um 240. A góthai Almanach szerint 1741-ben kelt volna a grófi diploma.

L. Beregszászi Moyses és Deáki F. Sámuel halotti beszédeit. Kolozsvártt 175.

I. Pál gróf élt még 1758-ban, háromszor házasodott, első nejétől b. Bánffy Erzsébettől maradt fia II. Pál 1797-ben még birtokos Borsán, és József, kikben ez ág kihalt.

III. János 1762-ben kapitány a Kálnoky ezredben, részt vett a porosz háborúban. Nejétől Barcsay Katalíntól két fia Farkas és Lajos elhalván, csak leányai maradtak: Klára Fekete Lajosné, és Sára, ki Brencsán Jánoshoz még mint őrmesterhez ment férjhez fejedelmi engedély mellett, utóbb férje Brencsán János őrnagy lett, és alapítója Erdélyben a Brencsán nevű családnak. Ezekben III. János ága is férfi-ágon kihalt.

I. László 1746-ban kihirdetett gróf, előbb alispán, 1758-ban már valóságos kir. táblai ülnök, * 1777-ben nyugalomra lép, és két év múlva meghalt. Birt Abafáján és Milványon is. Nejétől czegei gróf Wass Katalintól két leánya és két fia, u. m. I. István és II. László maradtak; ez utóbbi szül. 1748. oct. 23-án; 1786. mart. 13-án nősűlt borosjenői gróf Korda Annával; meghalt 1806. mart. 5-én. Gyermekei (ha voltak is) idő előtt elhaltak. Testvére

L. nővére Erzsébet fölötti halotti beszédet.

I. István az 1791. évi országgyűlésen kir. hívatalos és a tanulmányi küldöttség tagja. Nejétől b. Bánffy Esztertől csak négy férjhez ment leánya maradt, mint a táblázat mutatja, kikben ága férfiágon elenyészett.

I. Ferencz (IV. Mihálynak fia) előbb (1776.) kir. táblai számfölötti ülnök, 1789-ben Marosszék főkirálybirája, az még 1794-ben is. Nejétől b. Bánffy Katalintól gyermekei: Kata Türy Lászlóné, V. Mihály 1791-ben kir. hívatalos, 1794-ben számfölötti, 1815-ben valóságos kir. táblai ülnök, kinek nejétől Zeyk Borbálától gyermeke nem maradt, és I. Zsigmond, 1815-ben a marosszéki ref. egyház kerületi felügyelő. Nejétől Vay Katalintól a táblán látható öt leánya és két fia II. Ferencz és IV. Mihály maradtak.

II. Ferencz (szül. 1803. jan. 15.) cs. kir. kamarás és 1848-ig Marosszék főkirálybirája volt. Lakott Koronkán, hol kastélya 110 hold park közepett áll. Meghalt 1864. jun. 16-án Bécsben a fürdőben. Nejétől sárosberkeszi Katona Annától három leánya és egy fia maradt: Viktor cs. k. kam. (szül. 1829.) ki 1860-ban nőűl vette b. Bánffy Annát, kitől eddig egy leánya van.

VI. Mihály (szül. 1818. mart. 17-én). Lakik Nyáradtő-Sz.-Benedeken. 1841-ben nőűl vett hitestársától gr. Bethlen Jankától a táblán látható négy gyermeke, köztök Zsigmond és Tiborcz fia van.

A családfa nem teljes, így tudtunkra hiányzik arról Tholdalaghy Ádám, kinek 1744-ben neje volt gróf Teleki Krisztina.

A család czímere – mint fölebb a metszvény is ábrázolja – a vért kék udvarában könyökben meghajlott pánczélos kar, mely egy hatfogú kereket tart fenn. A vért fölötti grófi koronán sisak, azon ismét korona, melyen egy húsvéti bárány áll, fehér kereszttel jegyzett vörös zászlócskat tartva. Foszladék jobbról és balról ezüstkék. * Néhol a vértbeli kar szintén koronából nyúlik ki. *

Családi régiebb pecsét nyomat, és góthai Taschenbuch d. gräfich. Häuser 1857. évf. 822. l.

Kővári Erdély nev. családai 236.

Hagyomány szerint a czímerkerékre vonatkozó történet ez, egykor (a vajdák korában) a király Erdélyben járván, egy vizen átmentében szekerének tengelyvég szege kiesett, a kiséretből egy Tholdalaghy ujjával pótolta a vasszeg hiányát, míg a szekér a szárazra kivergődött. Innen a balkézzel feltartott kerék.

A Tholdalaghiak másik ága magát a Doboka megyei Nagy-Iklód-ról praedikátumozta. Mint állott vérséges viszonyban a nagy-ercsei-vel és miként vagy mikor szakadt attól külön, arról határozott adataink nincsenek. Azon Tholdalaghy Péternek fia János, ki 1380-ban a Szent-Iványi családnak Iklód-Szent-Iványra szóló restatutiojában királyi tanú (homo regius) gyanánt eléfordúl, ha nem egyedűl annak, úgy bizonyosan ennek is egyik őse volt. Egy tudós irónk * állítása szerint annyi lenne bizonyos, hogy a XVI. század derekén három Tholdalaghi testvér Gáspár, Mihály és András Radó György három leányát vévén nőűl, ezek által jutottak volna Nagy-Iklód birtokába. E három testvér egyikétől I. Andrástól származott le az iklódi Tholdalaghi család napjainkig, mint a táblázat * mutatja:

Hodor Kár.

Hodor Kár. közlése szerint.

Tholdalaghi N.; Gáspár † 1559. (Radó Magdol.); Mihály † 1546. (Radó Klára); András 1550. (1. Radó Fruzsina 2. Aknai Kata); I. Ferencz (Frátai Klára); Bora (bolduczi Fejér János); Fruzsina (tamásfalvi Vitéz László); Zsófia (némai Vajda János); I. János 1624. (Gyerőffy Bora); Magdolna (Vitéz Fer.); II. Ferencz 1648. 55. (Apaffy Kata); I. Gábor (Toroczkay Zsófi); Klára (Gyerőffy János); Krisztina (Torma Kristóf); Zsuzsi (Toroczkay László); II. András 1690. † 1703. (Göcs Sára); II. János † 1693. tanács úr Tordai főisp. (Kapy Janka); Mária † 1720. (Naláczy Lajos); I. György 1718–1720. Dobokai alispán (Almády Anna özv. 1730.); I. Gábor.; Kata (1. Makray Péter 2. Wass Ádám); Krisztina (cs.-sz.-mártoni Szabó József); II. György 1771. Tordai alispán (Kapy Éva); III. András él 1777. (Nábrády Krisztina) özv. 1819.); Mária (Jékey Sándor); Bora (Köpeczy N.); III. György † 1822. (gr. Lázár Anna); Zsuzsi (b. Apor István); Zsuzsi (él) b.-jenői Korda Ádám); IV. György.; Druzsina (él) (gr. Toldy Fer. † 1840.)

I. János 1638-ban Erdély itélőmestere és kir. ügy igazgató volt, * és Doboka vármegye főispánjának is iratik. *

Hodor K. szerint így írta alá az 1638. dézsi zsinatot.

Mikola Hist. geneal. Transylv. 43.

II. Ferencz 1647–48-ban Doboka vármegye főbirája, 1644–55. a n.-iklódi unitária egyház pártfogója. Neje Apaffy Kata. * Egyik fia II. András, ki 1695-ben Koncz Boldizsár „Könyörgéses“ munkáját saját költségén kinyomatta, 1703-ban halt meg. * Nejétől Göcs Sárától, ki a kolosvári unitárius papnak Göcs Pálnak édes leánya volt, egyetlen leánya maradt: Mária Naláczy Lajosné, ki után Iklódon az Eszterházyak örökösödtek. Másik fia volt II. Ferencznek II. János, ki 1692-ben lett tanács-úr, és 1693-ban meghalt. * Torda megye főispánja volt. * Nejétől Kapy Jankától gyermekei közűl I. György 1718–1720. Doboka vármegye alispánja volt. * Nejétől Almády Annától, ki 1730. mart. 20-án már özvegyen élt, többi közt fia

Mike gyűjt. és Felnernél. Kővárinál Katá-nak nevezve. Mikola ezen II. Ferencz fiának írja Mihályt is, a koronkai (vagy utóbb ercsei ágbéli) János atyját is.

Szakál Ferencz naplója 49. lap.

Apor Synopsis mutationum 128. és 129.

Mikola Hist. geneal. Transylv. 43.

Hodor, Doboka várm. 438.

II. György 1771. Torda vármegye alispánja volt. Ennek Kapy Évától fia III. György 1794-ben Beszterczén tizedbértárnok, meghalt 1822-ben. Nejétől gr. Lázár Annától csak egy fia IV. György maradt, ki magnélkül halván el, a fiágat sírba vitte; két leánya Zsuzsanna boros-jenei Korda Ádámné, és Druzsianna, 1840. óta Tholdy Lőrincz özvegye, él.

A Tholdalaghi-ak ez ágából volt azon István is, kinek neje Száva Krisztina, de a kit a táblán elhelyezni adatok hiánya gátol.

Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me