Ternyey család.

Full text search

Ternyey család.
Abauj, Szatmár vármegyében tartja lakását.
Sáros megyében fekszik Thernye helysége, melyet hadi érdemeiért és sebei jutalmáúl lengyelországi jövevény Ádám kapott királyi adományban IV. Béla királytól 1259. évben. * Ez mint lengyel idegen nem származhatott a már akkor virágzó Tekule nemzetségből, melynek tagjai 1278-ban Vörös-alma s több helységet kapták, * és mely 1337-ben birtokain megosztozván, még ez osztály levélben híre sincs, hogy a Tekule nemzetség Ternye falut birta volna. * Azonban 1412-ben Gara Miklós nádornak Abauj és Sáros vármegyék közgyüléséből kiadott oklevelében nyomát találjuk a Ternyei családnak, nevezetszerint Ternyey Mátyus fiának Pálnak, és Ternyey Pál fiának Jánosnak, továbbá Ternyey Strás Péter fiának Mihálynak és Ternyei Strás Lászlónak, midőn Ternye és egyéb bírtokaik terén a Ternyepataki utat szabadnak nyilatkoztatják. * 1435-ben, midőn a Tekule nemzetség Zemelnye (most Smilno) helység iránt az olnodi Zudar családdal egyezségre lépett, ez oklevélben szintén eléfordúl a Strás és Ternyei család, névszerint Ternyey Gáspárnak fia András. * Sőt hetven évvel később Thernei (így) György 1505-ben mint Szepes megyének a rákosi országgyűlésre követe jelent meg. * Mind a mellett utóbb nyoma vesz a Ternyey névnek, és Sáros megye egyik ujabb leirója szerint e név nem is család névűl dívott, hanem csak a Ternye helységben birtokló családok előnevét (predikatum) képezi. *
Wagner Diplomat. C. Sáros pag. 284.
Wagner Diplomat. C. Sáros pag. 291. Vörösalma 1312-ben a Tarkőiek birtokába került ugyan ott. 318.
Wagner Diplomat. C. Sáros pag. 335. 336. Ha csak a kiadott oklevélből ki nem hagyatott.
Wagner Diplomat. C. Sáros pag. 363.
Wagner Diplomat. C. Sáros pag. 60. 61.
Kovachich M. G. Supplem. ad Vestigia Comitiorum II. pag. 335. és Jászay P. A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után 157.
Potemkin Ödön, Sáros vármegye leirása 124. lapon a végső jegyzetben.
A XVII. században Abauj megyében tünik fel a Ternyey család, mely magát a fölebb említett Ternyei családból származtatja, és melynek akkor élt őse Ternyey Miklós maga, és neje Lyos Margit, és fiai II. Miklós és I. István, leányai Erzsébet, Kata és Anna részére I. Leopold kírálytól 1667. jan. 11-én családi tudosítás szerint új czímeres nemes levelet nyert, mely Abauj megyében Gönczön 1668. april. 9-én kihirdettetett.
Czímere a családnak, mely az 1667. évi armálisban áll, a vért kék udvarában hármas zöld halmon hátulsó lábain ágaskodó fejér egyszarvú. A vért fölötti sisak koronáján vörös ruhás kar kivont kardot tart.
I. Miklósnak egyik unokája I. János (szül. 1691.) Nógrád megyei Kis és Utas Terenyére és a kalapáti pusztára 1729. máj. 30-án, 1749. maj. 9-én Alsó és F. Mérán és a balajti pusztán adományt kap, és ugyan azon évben M. Terézia király asszonytól Sáros megyei Frics helységre is adományt szerzett. Meghalt 1753-ban, – a családi közlés szerint – mint királyi tanácsos. Nejétől Tallián Rózától két fia III. Miklós és Mihály tábornokoknak iratnak, harmadik fiának Györgynek utódai leány ágon Nógrád megyében élnek, e szerint ennek egyik utóda Ternyey Eszter Repeczky Ferenczné, a negyedik fiú volt: II. István előbb (1760.) a szepesi, utóbb (1770–74.) a kassai kamarai igazgatóságnál protocollista. * A lenyok közűl Klára Bornemisza Antal ker. táblai ülnökné, Krisztina Martonossy Györgyné voltak.
Ezen Istvánt kis- és utas Ternyei Ternyey néven igy olvashatni az 1760. 70. és 74. évi hiv. Schematismusokban. Későbbi években már nem fordúl elő.
Nevezett II. Istvánnak, ki Bereg megyében Kis-Almáson halt meg, nejétől bölcsei Buday Klárától hat gyermeke maradt: 1. III. István Szepes megyében viselt hivatalt, 2. Imre, 3. I. József előbb katona, mint főhadnagy kilépett, és Szegeden, hol meg telepedett, városi tanácsos volt, három leányt hagyván maga után. 4. Anna Nedeczky Jánosné, 5. Klára Jobszty Györgyné, és 6. Terézia.
Említett Imre 16. éves korában katona lett, és 28. éves korában mint százados lépett ki. 1809-ben az Abauj megyei nemesi felkelő seregben mint őrnagy vitézkedett. 1811-ben nőűl vévén bölcsei Buday Mártát, előbb Ugocsa, utóbb Szatmár megyébe telepedett. Három fia él, úgymint
a) II. János 1848-ban Szatmár vármegye fő szolgabirája, és országgyűlési képviselője. Jelenleg nejétől Krassay Juliától született Béla, Géza és Berta gyermekei neveltetesével és gazdaságával foglalatos.
b) Tamás ügyvéd és gazda.
c) II. József előbb a cs. k. hadseregben szolgált, 1848/9-ben az 53. sz. honvéd zászló-aljban százados volt, jelenleg mezei gazdálkodás körűl szorgalmaskodik.
A család ezen Szatmár megyei ága kath. vallású.
A leszármazási tábla * következő:
Luby Károly közl. családi adatok után:
Miklós 1667. ns. (Lyos Margit); II. Miklós 1667.; István 1667.; Erzsébet 1667.; Anna 1667.; Kata 1667.; László Debreczenben † 1753.; II. János sz. 1691. † 1753. (Tallián Róza); III. Miklós tábornok.; Mihály tábornok.; György Nógrádban.; II. István 1760–74. (Buday Klára); Klára (Bornemisza Antal); Krisztina (Martonossy György); III. István Szepes várm. hívat.; Imre kapit. őrnagy (Buday Márta); I. József Szegeden.; 3 leány.; Anna (Nedeczky János); Klára (Jobszty György); Teréz.; III. János 1848. Szatmár várm. főszbiró (Krassay Julía); Tamás ügyvéd.; II. József 1848. honvéd kapit.; Béla.; Géza.; Berta.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages