Tárkányi család. (Nay-Tarkányi †)

Full text search

Zemplin vármegye ős, régi, kihalt, birtokos nemes családa. Nevezett megyében a Tisza-Bodrogközben fekszik Nagy-Tárkány helysége, a család ős fészke, honnan nevét vette, és melyet kihalásáig birt. A család törzsének életkora benyúlik a XIII. századba. Azonban már ezen század végén a nemzetség több családágra oszlásnak indúlt, és azon kor szokása szerint az osztályba jutott birtokokról megkülönböztető neveket sajátított el. Ezt tanusítja az egri káptalannak 1337. évi (ker. sz. János napját megelőző szombaton kelt) oklevele, mely szerint Miklós, Tárkányi Mátyus fia, Tamás Konrád fiának Domokosnak ugyan azon Tamás fiának és Zebegnennek Boda fiának mint legközelebbi rokonainak (proximorum suorum) nevökben is, Györgyöt az Elek, Raphain fiának fiát családjabeli embernek elismervén, minden jószágaiba, nevezetesen Tárkány és Maráza helységeiben Zemplin megyében velök hasonló közös osztályban részesnek elismeri. A családi szerkezetű nemzéktáblázaton ezen okbúl a nevezett Mátyust vagy Mátét, Konrádot, Bodá-t, és Raphain-t vagy Ráfaelt testvéreknek találjuk, mely szerint Bodá-tól a kistarkányi Boda családnév tünt fel, azonban ez ág hamar kihalván, a kis-tárkányi Boda családnevet utóbb Nagy-tarkányinak nevezett Máté ága vette föl. Raphain ága sem soká élt. Konrád ága két fia Tamás és Mátyús által két ágra oszlott, amaz a nagy-tárkányi Tárkányi, vagy mint magokat neveztek Hagit (néhol Higyed), – Mátyás ága az Agárdy családnak lett törzsévé, mit mind ezt a táblázaton kijelölve láthatjuk.
A nemzékrend * következő:
Gr. Mailáth Józs. közl.
N.; Máté de Nagy-Tárkány.; Boda de Kis-Tárkány; Konrád de Nagy-Tárkány.; Raphain de N.-Tárkány.; Zebegnen vagy Bereczk. 1337. †; Elek.; György 1337. †; Miklós 1337.; László 1347.; II. Máté.; Tamás.; Miklós.; Benedek literatus; I. Tamás 1337.; Mátyás.; Briccius.; László.; András de Kis-Tárkány.; Domokos 1337. de N.-Tárkány); László de Agárd.; Agárdy Péter.; stb.; Gergely.; Kata.; Miklós literatus de Kis-Tárkány 1431.; II. Tamás. †; I. János.; I. László de Tárkány; János.; Benedek.; Dénes.; Osvald Boda de Kis-Tárkány. ettől a k.-tárkányi Boda cs.; II. János 1389. Hagid v. Higyed de N.-Tárkány; I. Márton 1389. (Bacskay Anna); Potentiana (Nagymihályi Eödönffy János); Kata 1410.; Julianna.; I. István †; I. Miklós 1410. 1429. (N. Kata 1427.); I. Péter 1410–29.; III. János 1410. 1425.; I. György 1410–29. †; I. Mihály †; II. István 1497. 1501. (Bacskay Margit); I. Mihály.; II. Miklós †; IV. János †; II. László (Csernavoday Anna); Anna (vaszilói Vassa István); II. György; I. Zsigmond †; III. István.; II. Péter (N. Anna); III. Miklós 1501–1516. (1. Csáholyi Anna. 2. N. Erzsébet); I. Ferencz pap 1526.; III. László 1526. (Perényi N.); Lukács †; N. (Némethy); Margit (Anárcsi János); Fruzsina (Vékey Fer.); III. István 1548. (Possay Klára); IV. László †; Petronella (Kákonyi Péter deák)
III. Miklós 1501–1526. (1. Csáholyi Anna 2. N. Erzsébet); 1-től Gáspár 1548. (endrédi Szepessy Petronella); 2-tól Menyhért †; III. Mihály †; IV. Miklós 1548. 58. (Matusnay Anna); Farkas 1548. 59.; Anna (Fejér György); Zsófia (1. Ormós Farkas 2. Bácsmegyei Péter); Magdolna (Litterati Sebestyén); Fruzsina (Makray István); V. Miklós †; Zsófia (eőri Dacsó László); Anna (Bogdányi Farkas Vid); Gergely †; V. János 1568. 69. (Paczóth Bora özv. 1594.); II. Ferencz †; Erzse (1. Proxith János 2. raszina-keresztúri Bocskay Miklós 1568.); Kata †; IV. István 1581. Zemplini alisp. s köv. 1622. 1624. (rozsályi Kún Anna); III. Ferencz 1594. 1606. 1609. 1614. Zemplini alispán és követ.; V. István † 1667. (1. Szegedy Zsófia 2. Semsey Kata); Borbála (villei Pribék Ádám)
N. Tárkányi Máténak fia László 1347-ben Lázári Sebestyén ügyvéde volt. *
Fejér Cod. diplom. tomo IX. vol. 1. pag. 603.
Konrád ágán Tárkányi I. Lászlónak két fia II. János, ki Higyednek és I. Márton, ki Nagynak neveztetett, 1389-ben tanuvallatást eszközöltettek. * Nevezett Tárkányi Higyed Jánosnak leánya Kata Tárkán és Sárkán helység egy részét letartván, ezért őt 1410-ben nagy-tárkányi Tárkányi Mártonnak fiai I. Miklós, I. Péter, III. János és I. György megidéztetik. * 1413-ban pedig ezen négy testvér ellen perrel lépett föl nagy-mihályi Eödönffy János, * szintén Jánosnak egyik veje, mint a tábláról látjuk.
A leleszi Convent hiteles levéltári kivonatábúl: Inquisitorio Rescriptionales pro Joanne Higyed ac Martino Magno (seu Nagy) filiis Ladislai de Tárkány. Actor. nro 6. Anni 1389. nro 7.
A leleszi Convent hiteles levéltári kivonatábúl: Citatoriae pro Nicolao, Petro, Joanne et Georgio filiis Martini Magni (Nagy) de Nagy-Tárkány contra Catharinam filiam Joannis Higyed de eadem Tárkány, partem possessionum Tárkán et Sárkán remittere detrectantem. Actor. nro 22. Anno 1410. nro 82.
A leleszi Convent hiteles levéltári kivonatábúl: Evocatoriae pro Joanne filio Euden de Nagy-Mihály contra Georgium, Joannem, Nicolaum et Petrum filios Martini Magni (Nagy) de N.-Tárkány. Actor. 58. Anno 1413. nro 63.
Nevezetesebb ezeknél a család történetére nézve Zsigmond királynak 1417. szent Szaniszló vártanú napján kelt adomány levele, mely a családfa kimutatása szerint több ágra oszlott nemzetség vér és jogközösségéről hiteles tanúságot tesz, és mely szerint nevezett király tekintetbe vévén főlovász mesterének Perényi Miklósnak, Pérényi Pál fiának hasznos szolgálatit, nemes Tárkányi Péternek, Márton fiának, valamint János, György és Miklós Nagy-Tárkányi testvéreknek, nem különben Agárdy Antal fiainak Lászlónak, Mihálynak és Tamásnak, a következő u. m. Nagy Tárkány, Agár, Sárkány, Lányvár, Karád egész helységeket, Szent-István palástja nevű halastóval, azon felűl Bel, Dobra, Dámocz, Lácza, Perbenyik, Chéke, Kis-Falud, és Esztráb helységeket Zemplin megyében, azután Gyulaj, Sz. Ábrány, Gyulavölgye, Nádastelek, Tiburcz utcza, és Pazamér Szabolcs megyében, azonkivűl Benediki, Sukov, Kalnik, Ujfalu, Orlena, Pezethe, Pacsika, Poroszló és Remethe helységet, Bereg megyében, melyekben őseik és ők is békességesen birtokában voltak, adományozta. *
A beiktatás a Leleszi Convent által történt 1417. in festo nativ. B. M. Virg.
1425-ben csebi Orosz Mihálynak fia László Zemplin megyei Zabrag helységbeli birtokát zálogba adja Nagy-Tárkányi Márton fiainak Miklósnak, Péternek, Jánosnak és Györgynek. *
Leleszi Conv. Actorum nro. 22. Anni 1425. nro. 41.
1427-ben Nagy-Tárkányi Márton fiának Miklósnak neje Katalin volt, mint a leleszi convent kiadványából kitűnik. *
Leleszi Conv. Act. nro 3. A. 1427. nro 128.
1429-ben Nagy-Tárkányi Márton fiai Miklós, Péter és György (itt már János nem említetik) Zéchi Péter ellen vizsgálatot tétetnek. *
Leleszi Conv. Act. nro 22. A. 1429. nro 124.
1497-ben Szent-Gergely napja utáni harmadnapon Báthorban magán pecsét alatt kelt okmánynál fogva Báthori András Szatmár és Zaránd megyék főispánja Tárkányi Istvánnak kezéhez vissza bocsátja azon Karádi egész részjószágot, melyet Tárkányi István osztályos rokonai Agárdy Lajos és Kristóf néha napján ngos Palóczy Istvánnak a Leleszi Convent előtt elzálogosítottak, és melyet Tárkányi István az említett Palóczy István fiától Palóczy Antaltól visszaváltván, ő neki (Báthóri Andrásnak) ismét a Leleszi Convent előtt elzálogosított volt, most a zálogos öszveg letétele mellett kibocsájtott.
I. Mártonnak nejétől Bacskay Annától származott fia közűl * csak I. Miklós és I. Péter hagyott maradékot; amannak ága fen maradt a XVII. század második feléig. I. Péteré harmad ízen kifogyott.
Az eddigi okiratok Mártonnak mindég csak négy fiáról szólnak, és így tán a családfán álló ötödik fiú, tudniillik I. István ott hibásan áll.
I. Péternek fia II. István volt az, ki ellen 1501-ben a táblán látható III. Miklós testvérei III. István, II. Péter és III. László neveikben is a Leleszi Convent előtt tiltakozott a végett, hogy II. István fia maradék nélkül lévén, leányát Annát, nemes Vassa Istvánnak jegyesét a Tárkányi javakban fiúsítani akarná, az ellentmondók sérelmével, miért a netaláni ily királyi adomány ellen is tiltakozik.
I. Miklós, (Mártonnak fia) Kata nevű feleségétől többi közt nemzé II. Lászlót, ez nejétől surányi Csarnavoday Annától nyolcz gyermeket hagyott, kik közül III. Lászlónak Perényi leánytól voltak ugyan gyermekei, de kihaltak. III. Miklósról, ki családját tovább terjeszté, alább emlékezünk; ezen kivül volt még gyermeke II. Péternek is, nevezetszerint Fruzsina, kit Vékey Ferencz vett feleségűl. E nő által a Tárkányi javak egy tetemes része idegen kezekre ment által. Tárkányi Fruzsinának unokája t. i. Palugyay Erzsébet férjhez menven beöki Paczoth Ferenczhez, Zemplin megye alispánjához, és mag nélkűl elhalván, Paczóth Ferencz neje jószágainak meg maradt birtokában, és ezekre királyi adományt szerezvén, 1581-ben beigtattatott, de az iktatásnak Tárkányi István és János ellent mondtak. Később Paczóth Ferencz leánya Paczóth Judit férhez menvén báró Sennyey Sándorhoz, ez nejével együtt ennek atyja által birt minden névvel nevezendő ősi javaira és szerzeményeire kir. adományt nyert, és azokba a Leleszi Convent által 1630-ban beiktatott. Az iktatásnak ellent mondók közt eléfordúl már Tárkányi Istvánnak Kún Annától született fia István is.
Vissza térve II. Lászlónak fiához, a családfentartóvá lett III. Miklóshoz; ez – mint említők – 1501-ben tiltakozott II. Istvánnak leánya fiúsítása ellen. 1516-ban Szatmár megyei Lazári helységben maga részére, Puszta Darócz és Homok helységben pedig testvéreivel I. Ferenczczel, ki pappá lett, és III. Lászlóval együtt királyi adományt nyert. * Kétszer nősűlt, első neje Csáholyi Annától egy fia maradt I. Gáspár, második nejétől Erzsébettől a táblán látható hét gyermeke maradt, kik közűl csak IV. Miklósnak voltak gyermekei, de azok is elhaltak.
Szirmay, Szatmár várm. II. 196. és 199. 284.
I. Gáspár, ki 1548. nov. 20-án I. Ferdinánd királytól testvérei IV. Miklós és Farkas, úgy unokatestvére III. István részére az ősi és általok is birtokolt javakra, u. m. N. Tárkány, Lányvár, Perbenyik, Lácza, Karád, Cséke és Kisfaludi puszta – Zemplin, Gyalány és Sz. Ábrány és a Tuzséri rév – Szabolcs, ezen kivűl Benediki, Balás vágása, Kálnik, Sukov, Bisztra, Csapoczka, Ujfalu, és Gajdos puszta – Beregh megyékben fekvő birtokokra új királyi adományt nyert, feleségül endrédi Szepessy Petronellát vette, kivel a Szepessy örökségből szép javakat kapott. Ettől öt gyermeket hagya. A magnélkül elhaltakon felül V. Jánost, és Erzsébetet, előbb Proxith János, azután raszina-keresztúri Bocskay Miklós nejét.
1559-ben (Sz. Ferencz napja utáni nyolczadnapon) Nagy-Tárkányi Miklós és Farkas, idősb Tárkányi Miklósnak és Tárkányi László fiának fiai, a Leleszi Convent által perbe idéztetik a kirkuriára raszinya-keresztúri Bocskay Miklóst és nejét Tárkányi Erzsébetet, néhai Tárkányi Gáspár leányát, előbb Proxith János nejét azon oknál fogva, hogy azon részjószágot, mely Karád helységben Tárkányi Annának Vassa István nejének, egy másik Tárkányi István, az említett Tárkányi László fivére leányának leány-negyedbe adatott, és mely ennek mag nélkűl elhalta után örökség utján reájok szállandó vala, Tárkányi Erzsébet az első férjével elfoglalta, és mostani férjével letartóztatja.
1568-ban Sz. János születése előtti 5-ik napon az egri káptalan előtt Tárkányi János; T. Gáspár fia és raszina-keresztúri Bocskay Miklós alkapitány és az egri lovassereg vezére, neje Tárkányi Erzsébet az említett Tárkányi János nővére nevében egyezségre léptek, a fiágat illető Tárkányi javakból, u. m. Tárkány, Lyánvár, Sárkány, Lácza, Perbenyik – Zemplin, Kálnyik, Bisztra, Medvefalva, Balasócz, Sukor, Balásvágása és Csapoczka helységekből – Beregh megyében a kiadandó leány-negyed iránt. Ezen egyezségre azután 1569. octob. 1-én Miksa király királyi beleegyezést adott.
A javak Tárkányi Erzse unokái magtalan halálokkal örökösödés utján ismét visszaestek a Tárkányi fő-ágra, Tárkányi Erzse leánya Proxith Sárától való unokája Ibrányi Pál halálával, a ki ugyan az általa birt javakat felesége Bessenyey Dorottya atyjának Bessenyey Mátyásnak hagyta végrendeletnél fogva; de 1594. évben septemb. 16-án kárászi Soós András és Budaházy Bernáld Szabolcs vármegye alispánjai és több választott birák előtt Paczoth Borbála özvegy Tárkányi Jánosné, úgymint férjétől származott István és Ferencz fiai gyámanyjok és Bessenyey Mátyás, mint a magnélkűlt elhalt Ibrányi Pálnak ipja között egyezség történt, melynél fogva a felek abba egyeztek meg, hogy 1-szőr az Ibrányi Pál halála után maradt irományok a fennevezett alispányok egyike előtt Kárász helységébe adattassanak át: 2-szor a jászoi Convent előtt kelt Ibrányi Pál végrendeletéből támasztott követelések enyésszenek el. 3-szor Mellőzve az Ibrányi Pál által ipja részére tett lekötéseket, a jószágok u. m. Endréden (Szatmár) Vasadon, Ér-Adonyban, és Apáthiban (Bihar megyében) a Tárkányi családra, mínt elvitázhatlan örökösre térjenek vissza. 4-er Hasonló történjek a többi javakkal is, ugymint: Bottyánban, N. Tárkányban, Pányban, Kárászban, és minden más helyeken; Bessenyei Mátyás a neki lekötelezett marhákkal és függő jövedelmekkel be elégedni köteleztetvén.
1581-ben Tárkányi V. János, Szepessy Petronellának fia elzálogosítja Debreczen várossának az Ebesi, Szováthi, Szepesi, Boldogfalvai, Páczi és Bodóházai részjószágait részint Szabolcs, részint Bihar vármegyében. Ezután János nem sokára meghalt, már 1594-ben neje beöki Paczóth Borbála, mint özvegy említetik. Két fia maradt: IV. István és III. Ferencz.
Említett III. Ferencz (Nagy-Tárkányi, máskép Nagytárkányi Hagit Ferencz) magára vállalván idősb fivére IV. István és többek terheit, 1609. febr. 25-én elzálogosítja Debreczen várossának részjószágait, ugymint: Külső Boldogfalva helységben 13 telket, azon kivül Ebes, Szepes, Szováth, Pacz, és Bodóháza pusztabeli részjószágokat. Ugyan ezen évben ő Zemplin vármegye alispánja lett, 1613-ban országgyűlési követ, 1614-ben pedig a megyei nemessereg vezére. * Meghalt magnélkül. Testvére
Szirmay C. Zemplin not. hist. 136. 141. 142.
IV. István 1620-ban Zemplin megye táblabirája, megyéje által a Beszterczei Bethlenféle consultatiora küldve, majd ugyan e tárgyba Bécsbe. Majd helyettes alispán lett. Az 1622. évi soproni országgyűlésre követűl választatott. Ugyan ez időben a megyén át utazó Bethlen elé küldöttségi tagúl neveztetett, mint ilyen vett részt Bethlen Gábor lakodalmán is. 1634-ben alispán és ismét orsz. gyűlési követ volt. * Nőűl vette rosályi Kún Annát, Barkóczy László özvegyét, a ki hozományával a Tárkányi vagyont ismét szaporítá. Ettől maradt egyetlen fia V. István. Meghalt Kún Anna, mint már másodszor is özvegy 1646-ban, és eltemettetett Bottyánba következő síremlék alá:
Szirmay C. Zemplin not. hist. 147. 150. 152. 153. 158. 167.
Hoc Epitaphium
Erectum est in honorem, memoriamque perpetuam Generosae quondam Dnae Annae Kún de Nagy-Rosály relictae viduae, primo Generosi quondam Dni Ladislai Barkóczy de Szala, de quo habebat filios 8, et filias 3, secundo Generosi quondam Dni Stephani Tárkányí de Nagy-Tárkány, de quo habehat filium unum «»nupernum Generosum Dnum Stephanum Tárkányi. Deus una nobiscun concedat laetam resurrectionem, et vitam aeternam. Amen. †
Quae
Obiit Aetatis suae 61. Anno 1646. die 5. Juny, sepulta die 8. July.
Kún Annának fia Tárkányi V. István a család utólsó férfi ivadéka említetik a Törvénykönyvben is a Kún leány ivadékok közt, kik közt a rosályi Kún vagyont volt felosztandó. * Ezen V. István először nőűl vette Szegedy Zsófiát; és ennek halálával pazdicsi Semsey Katalint, Pribék Ferencz és Becsky György özvegyét. Első nejétől Szegedy Zsófiától leányát Tárkányi Borbálát nőűl vette villei Pribék Ádám, csak ugyan említett Pribék Ferencznek és Semsey Katalinnak fia. Ezzel leány ágra ment a Tárkányi Jószág. – V. István 1654. nov. 14-én III. Ferdinánd királytól minden ősi és szerzett javaira, és pedig a fi-ág kihaltával a leány maradékra is kir. uj adományt * vitt és ezekbe 1655. évi sz. Lukács napjáról kelt jelentésnél fogva a Leleszi Convent által a legnagyobb részbe ellent mondás nélkül beiktattatott. Az adománylevélbe jegyzett javak ezek: a Bottyányi kastély és Bottyán helységének fele az ottani vámmal és három kerekű malommal a Latorcza vizén, Nagy-Tárkány helységnek fele, a Tiszán szedetni szokott sóvámmal együtt, Nagy- és Kis-Agárd, Lyánvári részjószágok a tiszai vámmal. Azon kivűl Lácza, Perbenyik, Bély, Dobra, Karád és Szentes helységekbeli, nem különben Kisfalud, és Sárkány pusztabeli részjószágok, valamint több rendbeli szőlök Szentesen, Király-Helmeczen, Tokajban; – Kaponyán egy nemesi udvarház Zemplin vármegyében, – Szabolcs megyében Kárász helységben lévő egy nemesi kúria, és ezen helység 3/4 része, Gyulaj és Gyulaháza helységben, valamint az Ábrányi pusztabeli rész. – Beregh megyében Balasócz, Benediki, Csapóczka, Sukó, Medvedócz, Kuczva, Kuzmina, Patkanócz, és Bisztra helységekben, és Szerednye mvárosban levő szőllők és Zsellérhely, valamint Lehócz és Pruksa helységekben is Ung megyében; Végre Abaúj megyében Pány felvégnek nevezett fele Pány helységének, ottani nemesi kúriával és malommal, Szőllős helységének fele az egész malommal.
1659. évi 117. törv. cz.
Liber regius folio 199.
Ezután Tárkányi V. István, az utolsó férfi ivadék, 1667-ben sírba szállt. Birtokait egyetlen leánya Tárkányi Borbála Pribék Ádám neje örökölte, míg azok ismét ennek leányával Pribék Évával ennek első férjére Keczer Miklósra, és ennek magnélkül történt halálával második férjére báró Sennyey Istvánra szállottak.
A család czímere – mint fölebb a metszvény mutatja – és mint az utolsó Tárkányi István után maradt „1652.“ évszámot viselő ezüst edényről * rajzoltatott, következő: a vért udvarában pánczélos kar könyököl, hosszú pallóst tartva egyenesen, melyet a férfi karon egyik lábával álló oroszlán, három lábával ragad meg. Ugyan e képlet látható a vért fölötti sisak koronáján is. A vértet foszladék veszi körűl. A czímer színeit nem ismerjük.
Gróf Mailáth József ur birtokában.
E család ivadéka lehetett, noha a táblán nem találjuk, azon Tárkányi Albert is, kit 1527-ben családjával együtt Némethi tulajdon házában tüzzel agyon perzselt. *
Szirmay C. Zemplin not. hist. pag. 55.
E család kihalván, más Tárkányi család lehetett az, mely Doboka megyében Szent-Andráson birtokos, 1702-ben a só jövedelemben részes volt. * És más eredetű Tárkányi család lehet az is, mely Szabolcs megye nemessége sorában említetik. *
Hodor Kár. Doboka várm. 234.
Fényes, Magyarország állapotja stat. geogr. tekint. IV. köt. 219.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT