AZ ÉPÍTÉST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK

Full text search

93AZ ÉPÍTÉST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK
Az építészet talán akkor kezdődött, amikor az ősember lombokból sátrat csinált magának az eső ellen, s szélfogót készített a légáram elterelésére. Ezektől a kezdeti lépésektől kezdve, amelyek a test védelmét célozták, elég hosszú és tekervényes út vezetett azokhoz a 20. századi házakhoz, amelyek rendeltetése lényegében ugyanez volt. A közbülső néhány tízezredben, nagyobb részben a természet elemi erői ellen kellett védelmet keresni az építés eszközeivel, s ez alkalmazkodást és sok leleményt kívánt. Bőséges ismeretanyagot, tapasztalatot kellett felhalmozni és sok-sok technikai találmányt megvalósítani, hogy az építés terén is előre lehessen lépni. Röviden azt mondhatjuk, hogy az építést meghatározó tényezők alapvetően a természeti környezet adottságainak és az emberi tudásszintnek az összefonódásából erednek. Ez a leegyszerűsített képlet igaz ugyan, csak nem kielégítő, mert túlságosan általánosító, s a valóság megértéséhez részletezőbb, konkrét ismeretekre van szükség. Egyrészt mindkét alaptényező ezernyi részletből tevődik össze, amelyek a történelem folyamán állandó mozgásban voltak, s így kapcsolatuk is folyamatosan módosult.
A különféle befolyásoló erőket történetileg kell értékelni, hisz együttes hatásuk koronként más-más súllyal jelentkezik. Tanulságos ebből a szempontból a geográfus Mendöl Tibornak a Balkán-félsziget kapcsán tett észrevétele. „A tájból szükségleteit megszerző embernek a természetes környezetéhez való igazodása főként az életformákban fejeződik ki. Bár a sorra kibontakozó életformák függvényei a társadalom differenciálódásának és a műveltség fejlődésének, jellegük mégis annyira idomul a természetes tájakhoz, hogy erős egyéniségű tájak tipikus életformái évezredeken át szinte változatlanul maradnak fenn, függetlenül attól, hogy a tájban miféle etnikus csoportok váltogatják egymást” (Mendöl T. 1948: 44). Tehát a földrajzi egységek szerepét sem értékelhetem mechanikusan. A szociológus érthetően másként, bár nem ellentétesen hangsúlyoz. „A lakóháznak az a típusa, amelyet kénytelenek vagyunk követni, nem más, mint az a mód, amelyet mindenki követ, s amelyet már a mindet megelőző nemzedékek is követtek házaik építésében” (Durkheim 1917: 21–22). Ő a hagyomány, a szokásszerűség, az eszmék és intézmények szerepének hangsúlyával közelíti meg azt a bonyolult folyamatot s kapcsolatrendszert, melyen belül minden emberi tevékenység, így az építés is végbemegy.
A népi építészet helyzetében adódik még egy külön speciális vonás. Ennek lényege az, hogy a társadalmi elit kultúrája és a köznép műveltsége eltérő adottságok között fejlődött 94a hatalmi, vagyoni és tudásbeli különbségek következtében, még hasonló természeti adottságok mellett is. Az uralkodó társadalmi csoportok, rétegek sokkal inkább koncentrálni tudták mindazokat az értékeket, amelyek az egyes közösségekben és az egész társadalomban felhalmozódtak. A köznép lehetőségei nemcsak a javak birtoklásában, hanem az ismeretek elsajátításában is korlátozottabbak voltak, s ennek következtében sokkal inkább függtek a természeti adottságoktól. A technika újításai nagy késéssel jutottak el hozzájuk és terjedtek közöttük annak ellenére, hogy sok régi technikai találmány létrehozói voltak. Ha az újításokkal meg is ismerkedtek, anyagi lehetőségeik vagy jogi akadályok meggátolták azok felhasználását. Az ókori civilizációktól eltekintve a két kultúra közötti különbség az európai fejlődésben különösen a 12–18. században nőtt meg, s a 19–20. században folyamatosan csökkent. A köznépi műveltség főleg a tradíciótól irányítottan, tehát lassú tempóban, míg az elit kultúra fejlettebb kommunikációra épülően lényegesen dinamikusabban változott. A két kultúra között azonban mindig volt kapcsolat, gyengébb vagy erősebb kölcsönhatás.
Ezek az általános megállapítások az építőtevékenységet is körülhatárolják, s a népi építészet alakulását igen lényegesen befolyásolják. A konkrét adottságok mérlegelése során az általánosabb társadalmi-történeti tételek segítenek abban, hogy a fejlődés menetéről, az emberek közötti kapcsolatok ismeretének birtokában tudjunk állást foglalni és hiteles képet kialakítani.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT