Machaon
Machaon, Μαχαων (a. m. a késsel vágó, tehát seborvos, sebész) mesebeli orvos; atyja Asclepius, anyja Epione. Igy említi ezt nem csupán a költői hagyomány, de a feliratok is. Jelesül így nevezi szüleit az Asclepius istent dicsőítő hymnus, melyet az Acropolison találtak (CIA III, 171B, 489 l., v. ö. 171C, 490. l.) és az a paean, mely a mensiehi stelére vésve olvasható (Revue archéologique 13, 71). Ugyanezen források szerint nőtestvérei: Iaso, Aceso, Aegle, Panacea és Hygiea; fitestvére pedig Podalirius, kivel együttesen 30 hajóra való csapatot vezetnek Tricca, Ithome és Oechalia thessaliai városokból Troja falai alá. Testvérével egyetemben ők a hellenek orvosai a hosszú-hosszú küzdelemben. M. ismételten segít a hősökön, a mit a művészet is szivesen választott ábrázolásainak tárgyául; Telephust és Philoctetest, Philoctetest és Menelaust ő menti meg fájdalmaitól, de Paris nyilától maga is sebbe esik. Hom. Il. 2, 729 skk. 4, 193. 11, 505. 512. 598. 833. Későbbi költők szerint (Verg. A. 2, 263) ő is benne volt a hirhedt trójai fa-lóban. Halálát Eurypylustól, Telephus fiától szenvedte (Quint. Smyrn. 6. 406 skk.), hamvait Nestor vitte Gereniába (Messenia), a hol síremléke és szentélye volt, melyhez a betegek és orvosok zarándokoltak. Paus. 3, 26, 10. Felesége a hagyomány szerint Anticlea volt, Diocles leánya. Tőle született fia Gorgasus és Nicomachus, mely utóbbira nem kisebb ember vezette vissza a családfáját, mint Aristoteles. Diog. Laërt. 5, 1, 1. Tisztelete, mely jóval kiemelkedik a másodrendű mythologiai személyeknek szerepköréből, összefolyt Asclepius ünnepeltetésével. Nevesebb szentélyei a már eddig is említetteken kívül Pergamumban, az arcadiai Heraeában, Epidaurusban és Patraeban voltak. Csaknem mindenütt ugyanezen tiszteletnek részese Podalirius is, a ki állítólag Troja falai alól visszatérve a cariai Syrusban telepedett meg. Paus. 3, 26, 9 skk. M.-t a művészet ismételten és szivesen ábrázolta. Megtaláljuk metszett és vésett köveken, etruscus tükrök hátlapján és a Tabula Iliacával rokon reliefeken. Omphalio ráfestette a messenei Asclepius-templom falára, gereniai szentélyében pedig szobra is állott, mely az orvosok mythikus ősét koszorúsan ábrázolta. A metszett köveken hajfürtei pártaszerű szalaggal vannak leszorítva. L. Panofka, Asclepios und die Asclepiaden (a berlini akadémia értekezései, 1845). Wilamovitz-Möllendorf, Homerische Untersuchungen, 342 skk. ll. Frölich, Die Militärmedizin Homer’s, 12 skk. ll. L. M.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
