sárkányölő vitéz, vízőrző sárkány megölése, a

Full text search

sárkányölő vitéz, vízőrző sárkány megölése, a: mesehős és annak vitézi cselekedeteiről szóló mitikus hősmese. Cselekménye: természetfeletti származású és ilyen képességekkel rendelkező hős vándorútra kel. Segítő állatok szegődnek hozzá hálából, mert vadászat közben életüket meghagyta: farkas, medve, oroszlán. Gyászbavont városhoz érkezik. A sárkányölő vitéz városvégi házban (fogadóban) kér és kap szállást s itt megtudja, hogy a város kútját egy hét- (hat, tizenkét stb.) fejű sárkány foglalta el, aki csak akkor ad vizet, ha ezért egy szűzleányt kap. Már az utolsón, a király leányán van a sor. Megmentőjének ígérik feleségül. A hős a sárkányt állatai segítségével megöli. Tette bizonyítékául kivágja a sárkány nyelveit vagy levágja körmei hegyét. A királykisasszony ölében álomba merül. A fán leselkedő Veresálnok vitéz, aki már régóta készült a királykisasszonyért megvívni a sárkánnyal, de nem merte megtenni, levágja az alvó sárkányölő vitéz fejét. A királykisasszonyt kényszeríti, hogy vallja őt megszabadítójának. Maga is bizonyítékokra tesz szert: levágja a nyelv nélküli fejeket. A hőst állatai feltámasztják egy kígyótól szerzett forrasztó fű segítségével. A sárkányölő vitéz visszatér szálláshelyére, és sorra elküldi állatait a királykisasszony és az álhős lakodalmára. Az álhős a tisztelet jeléül számos párnán ül, s mikor az állatokat, majd magát a sárkányölő vitézt is megpillantja, a párnák sorba kiugranak alóla. A sárkányölő a sárkánynyelvek segítségével leleplezi az álhőst, és megtartja lakodalmát a királykisasszonnyal. Az álhőst ló farka után kötik (AaTh 300). Egyike legnépszerűbb meséinknek. Változatai, a töredékeket és a reminiszcenciákat leszámítva, de a különböző állandó összetételeket [AaTh 303 (AaTh 300), AaTh 315 (AaTh 300), AaTh 318 (AaTh 300), AaTh 300 sárkányölő vitéz AaTh 361,* ritkábban AaTh 300 sárkönyölő vitéz AaTh 301, AaTh 300 sárkányölő vitéz AaTh 650A] beleértve, meghaladják az 50-et. Az ún. teljes, tiszta változatok száma viszonylag alacsony, annál gyakoribbak a kombinált, kontaminált formák. A mese egész Európában, Amerikában, D–Ny-Ázsiában és É-Afrikában ismert. Nyomait a klasszikus, a hellenisztikus görög, a korai és a bizánci keresztény, majd az olasz reneszánsz kultúrán keresztül való európai elterjedéséig tudjuk követni. (Perszeusz-mítosz, Szent György legenda.) K. Ranke feltevése, hogy a mese a vasfejű farkas, a: AaTh 361* típus elemeivel kombinált formában a mai Franciao. területén jött volna létre, kevéssé látszik valószínűnek. W. Liungman elképzelése valószínűbb: a mese magja a kutat őrző sárkány megölését tartalmazó mítosz (segítő állatok nélkül), mely a Földközi-tenger keleti partvidékén a hellenisztikus korban formálódott, lokalizálódott és kötődött személyhez; legendává is ez a mítosz vált. Ebből és egyéb hősmese-elemekből elsősorban a „Hűtlen anya vagy testvér”; AaTh 315 típussal való korai összefonódása folytán alakulhatott ki a mese DK-Európában a bizánci korban, s került Itáliába a fent vázolt forma. Ny-Európában a mítosz vagy a nyomán keletkezett legenda vagy inkább „a vasfejű farkas” típussal kialakult ötvözete vert gyökeret. A magyar anyagban megtalálható nagyszámú változattal képviselve az ún. keleti és kevesebb változatban az ún. nyugati forma, emellett a keresztényesített és a balkáni hitvilágban mélyebben gyökerező redakciók is (az ellenfél ördög, óriások), ami különböző irányú és különböző idejű átvételekre enged következtetni. Irodalmi forrásaink csak a 19. sz.-ból vannak. – Irod. Solymossy Sándor: Keleti elemek népmeséinkben (Ethn., 1922); Ranke, K.: Die zwei Brüder (FFC, 114, Helsinki, 1943); Eberhard, W.–Boratav, P. N.: Typen türkischer Volksmärchen (Wiesbaden, 1953); Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok (I., Pécs, 1957); Béres András: Rozsályi népmesék (UMNGy, XII., Bp., 1967).
Kovács Ágnes

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages