hálás halott, a

Full text search

hálás halott, a: mesealak, természetfeletti segítőtárs, aki a hőshöz szegődik hálából, mert eltemettette vagy botütésektől váltotta meg azáltal, hogy adósságait kifizette. Alakjához egész típuscsoport kapcsolódik (AaTh 505–508), melynek alapsémája az, hogy a hálás halott a hőst felesége megszerzésében, jövendőbelije rablóktól, boszorkánymestertől, sárkánykígyótól való megszabadításában segíti. Ezen belül azonban az egyes típusok cselekménye, hiedelemtartalma és stílusa erősen különbözik. A számon tartott 7 magyar redakció forrásai között 18. sz.-i francia romantikus kalandregényt, 19. sz.-i ponyvafüzetet is találunk, de vannak olyan szerkezeteink is, melyek kétséget kizáróan a szájhagyományban gyökereznek, s erős szálakkal kapcsolódnak a samanisztikus világfelfogáshoz. Egyik Gaál György által gyűjtött szövegünket, melyet Erdély János is közölt, s a bukovinai székely mesemondó, Palkó Józsefné Benedek Elek feldolgozásában ismert meg, a mai, halottakkal kapcsolatos népi felfogásnak megfelelően hiedelemmeseként mesélte tovább. Az AaTh 506B: Jean de Calais – redakció változatai közül a két ide tartozó, feltehetően közös irodalmi forrásból származó, Gaál-féle szöveg mellett a Kazinczy Gábor kéziratos gyűjteményében található bánfalusi mese érdemel figyelmet: egy gazdag kereskedő egyetlen fia világot látni indul. Távoli parton két szekér elé fogott leányt vált ki a rabságból. Ugyanezt teszi egy másik városban egy adóhátraléka miatt üldözött szegény emberrel, és egy harmadikban egy ugyanezért felakasztott és ütlegelt halottal. Midőn a két leánnyal, egy királykisasszonnyal és komornájával hazafelé tart, a hajó kapitánya tengerbe löki. A kapitány a királykisasszonyt kényszeríti, hogy őt vallja megszabadítójának. A hős ismeretlen szigetre kerül, innen fehér sas (a megaláztatástól megmentett halott lelke?) a királyleány atyjának városába viszi, ahol a királykisasszony éppen lakodalmát tartja a hajóskapitánnyal. A fiú mátkagyűrű segítségével felismerteti magát, s elfoglalja a hajóskapitány helyét ( félgyűrű, félkendő, sárkányölő vitéz). A redakció valamennyi ismert magyar változata francia kapcsolatokra enged következtetni. – Irodalmi vonatkozásai vannak „A szörnnyel társalkodó királykisasszony” redakciónak is (AaTh 507), melynek hőse – a halott megszabadítása és a vele való társulás után – egy „elkárhozott” boszorkánymesterrel, a gonosszal kapcsolatot tartó királykisasszonyt szabadít meg. A hálás halott a civakodó ördögfiaktól megszerzett varázsköpeny, bocskor és pálca segítségével követi a királykisasszonyt kedveséhez ( papucsszaggató királykisasszonyok, a), beszélgetésükből megtudja, hogy a) hová rejti el a keresett tárgyakat, b) hová rejtőzik el ő maga ( rejtekbe látó királykisasszony, a) vagy c) mire fog gondolni másnap. Végül a boszorkánymester fejét is levágja. Cselekedetei jutalmaképpen a megszerzett kincs és a királyleány felét követeli: a leányt kettéhasítja, s belsejét a kígyóktól, békáktól megtisztítja. A mesének 1873-ban kiadott ponyvaszövegéről is tudunk („János útitársa vagy: Az elvarázsolt királykisasszony”. Nyomatja és kiadja Bucsánszky Alajos), Berze Nagy János egri és Béres András rozsályi változata ezzel minden valószínűség szerint – közvetve vagy közvetlenül – kapcsolatban van. Jellegzetes Nagy Olga széki változata, melyben a hálás halott az öt csodálatos útitárs ( hatan a világ ellen) segítségével lesz úrrá a gonosz szellemmel társalkodó leány felett. A harmadik redakciónak („A férjét a nászéjszakán megölő leány”: AaTh 507C) csak moldvai székely változatáról tudunk: a tejjel előcsalja és megöli a királykisasszonyban lakozó sárkánykígyót. A papucsszaggató királykisasszonyok meséjével kapcsolatban viszont többször is találkozunk azzal a motívummal, hogy a hős vagy tanácsadója az „ördögökkel cimboráló” leányt kettéhasítja, belsejéből három fekete varjú repül ki, vagy „valami fényeset” húz ki belőle. A negyedik redakció: a hálás halott három zöld levél segítségével meggyógyítja a királykisasszonyt a vakságtól, majd kettéhasítja, és belsejét az ördögöktől, férgektől megtisztítja (MNK 507D*). A mesének Istvánffy Gyula parádi (?) változata mellett egy ramocsaházi cigány mesemondó asszonytól származó szövegét ismerjük Erdész Sándor feljegyzésében. (Cseh változatait idézi Tille.) Jól rávilágít a mesealakulás folyamatára Ruszkovics István változata, amely számos samanisztikus vonásával a szegény embert szolgáló ördög ( Buli Jankó) mese pogány kori előzményével ismertet meg. A jellegzetes, a samanisztikus világelképzelésbe is jól beilleszkedő mesefigurához asszociálódó nemzetközi meseanyag nem kevésbé gazdag, de csak részben azonos a magyarral. A magyar nyelven feljegyzett redakciók nemzetközi párhuzamai – a francia-vallont és csehet kivéve – csak esetlegesen követhetők nyomon. ( még: csizmás kandúr, a; hű szolga, a; zsoltáréneklő madár, a) – Irod. Tille, V.: Verzeichnis der böhmischen Märchen (FFC 34. Porvoo, 1921); Lilieblad, S.: Die Tobiasgeschichte und andere Märchen mit toten Helfern (Lund, 1927); Dégh Linda: Adalékok a hálás halott epizód mesei és mondai formálódásához (Ethn., 1957); Liungman, W.: Die schwedischen Volksmärchen (Berlin, 1961); Delarue, P.–Tenèze, M.–L.: Le conte populaire français (II., Paris, 1964); Béres András: Rozsályi népmesék (UMNGy XII. Bp., 1967).
Kovács Ágnes

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages