Hajnalkötöző királyfi

Full text search

Hajnalkötöző királyfi: mitikus mesehős, kalandjairól jellegzetesen formált hősmese szól. Ennek cselekménye: egy király halálos ágyán meghagyja, hogy sírját három fia egy-egy éjjelen át őrizze. A fiúk tüzet raknak, úgy őrködnek. Minden éjjel egy-egy sárkány (vadkan, medve, saskeselyű stb.) jelenik meg, akik az elhalt király fejét (bőrét) akarják. A fiúk megvívnak velük, megvédelmezik apjuk holttestét (vagy csak a legkisebbnek sikerül a király végakaratának eleget tennie; apjuk sírját őrző fiúk). A legkisebbnek kialszik a tüze. Magas fa tetejéről távolban nagy tüzet pillant meg. Útra kel. Útközben megkötözi az Estét, az Éjfélt és a Hajnalt, hogy addig meg ne virradjon, amíg ő vissza nem tér. A tűz körül 12 óriás (rabló) ül. Hajnalkötöző királyfi nyilával kilő egy tüzes üszköt. Elfogják, arra kényszerítik, hogy egy királyi palota ormán levő kakast (kutyát), melytől ők a királyt kirabolni nem tudták, lőjön le. A királyfi megteszi s bemegy a palotába. Sorra járja a szobákat, s a király, királyné és a királykisasszony(ok) szobájából valamit elhoz, égő gyertyájukat eloltja stb. Az óriások közben lyukat ásnak a vár falába. Hajnalkötöző királyfi sorra levágja a fejüket ( molnár leánya, a), és eltűnik a palotából. Visszatér testvéreihez, útközben elengedi Hajnalt, Éjfélt és Estét. A király keresteti vára felszabadítóját. Fogadót építtet, melyben mindenki ingyen kap enni-inni, aki elmondja az élete történetét. A három királyfi is betér ide, Hajnalkötöző királyfit felismerik, a királykisasszony férje és az ország királya lesz (MNK, 304A* AaTh 304 + H 727*). A mesének gyakran kerete és folytatása az állatsógorok mese (AaTh 552A). A redakciónak 24 magyar változata ismert az egész magyar nyelvterületről. A változatok közül Majláth János Pengő c. bonyolult szövege korán ponyvára került „Arasztos Tóbiás” címmel. Több népi szövegünk ennek a származéka. Kriza János „A vadász királyfiak” c. meséjének Benedek Elek feldolgozásában („A fekete havas”) szintén ismerjük utánamesélt változatát, változatainak nagyobb részének azonban írott-nyomtatott eredetije nem ismert. A középkori lovagregényekre emlékeztető magot: a királyfi kalandja az óriásokkal, a vár felszabadítása és a fogadó (AaTh 304) sajátos keretbe foglalják a samanisztikus és a szláv mitológiával kapcsolatot tartó motívumok („apjuk sírját őrző fiúk”: MNK 304A** „Hajnalkötözés”: H 727*). A redakciónak közeleső román változatairól tudunk, némi rokonságot mutatnak a török változatok is. A mag több-kevesebb eltéréssel egész Európában ismert. – Irod. Bolte, J.–Polivka, G.: Anmerkungen zu den Kinder- und Hausmärchen der Brüder Grimm (I–V., Leipzig, 1913–31); Berze Nagy János: Baranyai magyar néphagyományok (II., Pécs, 1940); Eberhard, W.–Boratav, P. N.: Typen türkischer Volksmärchen (Wielbaden, 1953); Dégh Linda: Kakasdi népmesék (I., UMNGy VIII. Bp., 1955); Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok (I., Pécs, 1957); Kuntár Lajos: Az aranyrózsafa. Vasi népmesék (Szombathely, 1957); Liungman, W.: Die schwedischen Volksmärchen (Berlin, 1961).
Kovács Ágnes

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages