gyermekmunka

Full text search

gyermekmunka: 1. a fiú- és lánygyermekek önálló és kisegítő foglalkoztatása a családi munka helyi gyakorlata szerint. A munkába állítás ideje vidékenként és a parasztság különböző rétegeinél igen változó; általában a szegényebb rétegek gyermekeit a család már 6–7 éves korukban munkára fogja. A lányok anyjuknak segítenek a házi munkában, vigyáznak apróbb testvéreikre, míg a fiúk állatot őriznek vagy apjuk otthoni munkájában kapnak kisebb feladatokat. A fiúgyermekek 9–10 éves korukban már segítenek a mezei munkában; kapálnak, lovat hajtanak, vizet-ételt hordanak a mezőre. A lányok megtanulják a főzést, varrást, fonást-szövést. Az Alföldön 13–14 éves korukra minden asszonyi munkában jártasságot szereznek. ( még: belenevelődés, korosztály) – 2. gyermekmunkának nevezzük még a fiú- és leánygyermekek bérért, juttatásokért történő foglalkoztatását parasztgazdaságokban, uradalmakban stb. Zselléreknél, cselédeknél, kisgazdáknál az effajta foglalkoztatás jövedelemkiegészítő forrás a gyermeket munkára adó család számára. Az alkalmazási viszonyok igen széles skálán mozognak, a végzett munka fajtái azonban nagyjából azonosak a saját családjában dolgozó gyermek teendőivel. (Pl. a gyermek felvállalja egy gazda állatait őrzésre, gondozásra, s ezért cipőt, ruhát, tejet vagy terményt kap, de ugyanezért a munkáért a szülei kötött bérben is megállapodhatnak. ( még: gyermekbanda) – Irod. Kiss Lajos: A szegény ember élete (Bp., 1939); Kiss Lajos: A szegény asszony élete (Bp., 1941).
Németh Imre

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT