gyermekágy

Full text search

gyermekágy: 1. az az ágy, amelyben a gyermekágyas asszony és többnyire újszülöttje tartózkodik ebben az időszakban. – 2. A szülést követő néhány hetes időtartam. A gyermekágyas asszony és az újszülött ellátása és védelme hagyományos szokásokon, hiedelmeken, mágikus eljárásokon át valósult meg. A gyermekágy időtartama változó volt. Általában egy hét múlva felkeltek az ágyból, de a házból nem mehettek ki az avatásig ( asszonyavatás), amely legkorábban egy hét után, többnyire két vagy három hét múlva történt. A gyermekágyat a bába készítette el tiszta szalmából, lepedővel leborítva, s ahol szokásos volt, az ágy fölé rudak segítségével lepedőt erősítettek fel, mely erre a célra készült (boldogasszony ágya, sátor, galiba). – Az anyát és gyermekét egyaránt féltették rontástól, szemveréstől, az anyát az anyatej elapadásától, a csecsemőt az elváltástól ( váltott gyerek). Ezért az ágyba különböző mágikus tárgyakat helyeztek el rontáselhárító ( rontás elhárítása) célzattal, lepedőbe kötve vagy az ágy alá. Ilyenek pl.: fokhagyma, , kés, tű, seprű, balta, sarló, szenteltvíz, tömjén, gyertya, olvasó stb. A szülés után a bába kísérte a gyermekágyast az ágyba, megkérdezve tőle: „Hová mégy?” – „a boldogasszony ágyába” volt a felelet (Göcsej, Szeged vidéke). Az avatás alatt egyes vidékeken szétszedték a gyermekágyat, a szalmát vagy megégették, vagy az istállóba vitték, a gyermeket ilyenkor szokták áttem a bölcsőbe. Másutt csak megújították az ágyat friss szalmával és lepedővel. A gyermekágyas asszony viselkedését a tisztátalanságával és gyengeségével összefüggő tilalmak ( tilalom) és előírások szabályozták az ágyban és különösen az ágyból kilépve. Környezetéből csak rokon és a koma mehetett a közelébe. Nem főzhetett-süthetett, nem nyúlhatott kenyérhez. Nem merhetett vizet a kútból, mert elromolna a kút vize; sok helyen az eresz alól sem mehetett ki, mert elverné a jég a határt. A gyermekágyas asszony ellátásáról elsősorban a komaasszonya ( komaság) vagy komaasszonyai gondoskodtak egy hétig. A rokonok is vittek élelmet, országszerte különböző alkalmatosságokban (komakosár, komavéka, komatál, komaszilke, komacsésze). Ezekben ételt és italt (levest, baromfihúst, kalácsféléket, bort, pálinkát) helyeztek el szépen elrendezve és feldíszítve s erre a célra tartogatott kendővel letakarva. A komaasszonyt étellel, itallal kínálták; vagy néhol az volt a szokás, hogy megkóstolja, amit hozott, hogy az anya jobb étvággyal fogyassza (pl. Sárköz), vagy a gyermekágyasnak a komaasszony jelenlétében kellett elfogyasztania az ételeket (pl. Hajdú m.). A hozott ételekkel az egész családot ellátták. Volt, ahol hagyományos rendje alakult ki a naponta vitt ételeknek-italoknak. – A gyermekágyi betegségek közül a gyermekágyi folyást mérgezőnek tartották (állat megdöglik tőle, fa kiszárad stb.); az ezzel fertőzött tárgyakat elégették vagy folyóba dobták. A gyermekágyas vizelési nehézségén fürdőkkel ( fürdés), gőzöléssel, borogatással próbáltak segíteni, növényi főzeteket, teákat, fűszerezett pálinkát itattak vele. A tejláz fő gyógyszere a pálinka volt ezerjófűvel és a forralt bor. Alkalmaztak izzasztást teákkal, borogatást, gőzölést, kenést, az emlők kiszopását, kifejését stb. Kísérleteztek ráolvasással, imával, mágikus tárgyakkal vagy mágikus eljárásokkal. A gyermekágyas tisztálkodására vonatkozó hagyományok eltérőek voltak. Pl. Mezőtúron a gyermekágyas naponta kétszer fürdött, Heves m.-ben minden harmadik nap, Abaúj m.-ben fiú után hat hétre, lány után nyolc hétre fürödtek először. – Irod. Temesváry Rezső: Előítéletek, népszokások és babonák a szülészet körében Magyarországon (Bp., 1899); Gönczi Ferenc: Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése (Kaposvár, 1914); Kresz Mária: A kisbuba és anyja Nyárszón (Népr. Közl., 1960).

Asszony „komába” menet (Sióagárd, Tolna m.)

Radinát vivő komaasszony. Kendőbe kötve viszi a gyermekágyas asszonynak az ételt (Lövéte, v. Udvarhely m.)

Radinát vivő csángó asszonyok (Déva, v. Hunyad m.)
Hoppál MihályTátrai Zsuzsanna

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages