gyékényszék

Full text search

gyékényszék: hordó alakú ülőke gyékényből, a tápéi gyékényszövők jellegzetes készítménye. Az egymás mellé fektetett szálakat alul-felül leszegték és középen fonással megerősítették, majd összegöngyölés után két végén gyékénykötéllel körülkötötték. A gyékényszéket gyékényszedés alkalmával készítették a munka melletti szabad időben. Odahaza alkalmi ülőbútornak használták, pl. nyári köznapi étkezéshez. Nyáron földönalvásnál fejalj gyanánt alkalmazták. Szegeden piaci árusok, újságárusok is használták ülőkének. ( még: szék) – Irod. Horváth Júlia: A tápéi gyékényszövés (Népr. Ért., 1939); Ilia Mihály–Juhász Antal: A tápéi gyékényszövés és szókincse (Néprajz és Nyelvtudomány, 1959–60); Boross Marietta: Fonás (Bp., 1962).

Gyékényből készült kisszék (Tápé, Csongrád m.)
K. Csilléry Klára

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT