gyapjútépés

Full text search

gyapjútépés: a mosott gyapjú ( gyapjúmosás) fellazítása, szálasítása. Először kézzel csipdesik, szaggatják kis csomócskákra az összetapadt gyapjút, majd ezeket megfésülik a gerebenen, ill. mesteremberek megtépik a kézi kártolón, hogy a gyapjú szálas, laza, pihés legyen. A kártoló a gerebenből alakult ki: működési elvük azonos, de ez kimódoltabb mesterember-szerszám. A kézi kártoló is páros eszköz, az egyikkel rögzítve, a másikkal kézbe fogva dolgoznak. Ennek azonban nem két szegsora van csak, mint a gerebennek, hanem nyeles tábláján 25–30 sorban 5–600 villás, acéldrótból készült foga, rugalmasan bőrlapba ágyazva. A kis gyapjúcsomókat a tépőpadra szerelt kártolótábla fogaira teszik, s a másik táblával tépik, szálasítják. Körömpőnek, hörömpőnek, ritkán fésülőnek is nevezik. – Irod. Luby Margit: A guba készítésmódja és a gubásmesterség (Népr. Ért., 1927); Béres András: Adatok a debreceni gubásmesterséghez (A debreceni Déri Múz. Évkve, Debrecen, 1958–59).
Szolnoky Lajos

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT