garád

Full text search

garád: 1. tüskés sövényből, gallyakból, szalmából, trágyából, gizgazból rakott kerítés. Elsősorban a fátlan Alföldön készítettek így kerítést a porták, még inkább a kertek ( szálláskert), némely nyom szerint települések köré. Gyakori volt a garád mint az akol, karám, szalmakarám és más állattenyésztést szolgáló építmény fala, kerítése is. A garád a különböző szláv nyelvek, valószínűleg a szerb-horvát kerítés, körülkerített hely, istálló, ól jelentésű szavának átvétele. Korábban hasonló jelentése volt a finnugor eredetű, már jórészt kipusztult nyék szavunknak. Elterjedési területe az Alföld, jobbára annak déli fele. – Irod. Szabadfalvi József: Az extenzív állattenyésztés Magyarországon (Műveltség és Hagyomány, Debrecen, 1970). – 2. a kaszálón hosszú sorba összehajtott szénarakás, amelyből a kisebb-nagyobb boglyákat rakják. Ismeretes a garád ebben a jelentésben Nógrád, Hont, É-Heves területén. A Zagyva völgyeben gát, a Szuha-völgyön gerenda, Aggtelek vidékén lánc, Abauj némely részén kócs, kacsal stb. néven ismerik a szénagyűjtés első menetében rakott szénasort ( még: hurka, máglya, petrence). A garád, akárcsak a szénasor többi elnevezése, a tárgy formáját hivatott kifejezni jelentésbővülés révén. – Irod. Paládi-Kovács Attila: A széna takarása a magyar parasztságnál (Népi Kultúra – Népi Társadalom, 1970).
Paládi-Kovács AttilaSzabadfalvi József

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages