garád

Full text search

garád: 1. tüskés sövényből, gallyakból, szalmából, trágyából, gizgazból rakott kerítés. Elsősorban a fátlan Alföldön készítettek így kerítést a porták, még inkább a kertek ( szálláskert), némely nyom szerint települések köré. Gyakori volt a garád mint az akol, karám, szalmakarám és más állattenyésztést szolgáló építmény fala, kerítése is. A garád a különböző szláv nyelvek, valószínűleg a szerb-horvát kerítés, körülkerített hely, istálló, ól jelentésű szavának átvétele. Korábban hasonló jelentése volt a finnugor eredetű, már jórészt kipusztult nyék szavunknak. Elterjedési területe az Alföld, jobbára annak déli fele. – Irod. Szabadfalvi József: Az extenzív állattenyésztés Magyarországon (Műveltség és Hagyomány, Debrecen, 1970). – 2. a kaszálón hosszú sorba összehajtott szénarakás, amelyből a kisebb-nagyobb boglyákat rakják. Ismeretes a garád ebben a jelentésben Nógrád, Hont, É-Heves területén. A Zagyva völgyeben gát, a Szuha-völgyön gerenda, Aggtelek vidékén lánc, Abauj némely részén kócs, kacsal stb. néven ismerik a szénagyűjtés első menetében rakott szénasort ( még: hurka, máglya, petrence). A garád, akárcsak a szénasor többi elnevezése, a tárgy formáját hivatott kifejezni jelentésbővülés révén. – Irod. Paládi-Kovács Attila: A széna takarása a magyar parasztságnál (Népi Kultúra – Népi Társadalom, 1970).
Paládi-Kovács AttilaSzabadfalvi József

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT