csuma, csoma, pestises csuma

Full text search

csuma, csoma, pestises csuma: nyirokcsomó-duzzanatokkal járó járványos betegségek ( mirigy), főleg az ún. bubo pestis (guga, gugahalál) elnevezése a népi gyógyászatban. A nagy európai pestisjárványok után (17. sz.) talán a kolerát és diftériát is jelentette. A rá vonatkozó bukovinai és moldvai csumahagyomány igen gazdag. A nyelvészeti kutatások szerint a szó szláv-román, ill. szerb-horvát közvetítéssel került a magyarba. A rá vonatkozó hiedelmek egybehangzóan antropomorf betegségokozóról vallanak: kolduló, összetöpörödött, rút, nyomorék, törpe; ruhátlanul vagy rossz ingben vándorló kiaszott, síró vénasszony. Moldvai adatok szerint egy lólábú férfi és egy lúdlábú nő söprűvel, ill. gereblyével járnak (egyik a csuma, másik a kolera, vagy azonos a kettő, vagy csumák járnak) sírva, jajgatva. Ahol enni adnak nekik, nem vagy kevesebben halnak meg. Ahol csuma-inget (ruhát) készítettek neki, ott nem haltak meg (9 házból való 9 asszony, vagy a falu asszonyai éjjel kendervásznat s abból inget készítenek, ezt szalmabábura adva keresztútra „ahol a csuma útja volt”, faluvégére, erdőbe viszik ki, vagy a községet körülárkolták). E betegségokozók azonban csak hiedelemmondai alakokként ismertek ( betegségdémonok), az élő népi hitvilágnak nem részei. Legarchaikusabbnak tetszik a „Csuma menjetek fára fáról” kezdetű, állatgyógyításra használt kalotaszegi ráolvasás. A halottat hasmánt tették koporsóba, hogy a járvány megálljon (Pusztina). A hazai és a Kárpát-medencén kívüli szerb, horvát és román hiedelmek a magyarokéhoz hasonlók (eufemisztikus megnevezés: komaasszony, néni; énekel vagy jajgat aszerint, hogy akad-e áldozata, kutya üldözi: szorultságában fává vagy madárrá változik). A hazai németség emlékezetében is eggyé olvadtak a 18. sz.-i pestis- és 19. sz.-i kolerajárványok, hagyományaik azonban a román, délszláv, magyar hiedelmektől teljesen eltérnek (a pestis forgó, jajgató szita, ahová begurul, ott keletkezik a betegség; megszűnik, ha egy halottat álló helyzetben temetnek el). – Irod. Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek (I., Bp., 1929); Berde Károly: A magyar nép dermatológiája (Bp., 1940); Oláh Andor: A Békés vármegyében pusztító ragadós nyavalyák története (Körös Népe, 1956); Petrilla Aladár: Részletes járványtan (Bp., 1961); Schneeweiss, Edmund: Serbokroatische Volkskunde (Berlin, 1961).
Grynaeus Tamás

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages