Csonka pajtás és Sánta pajtás

Full text search

Csonka pajtás és Sánta pajtás: hősmese Cselekménye: Egy királyfi nagy erejű társával megkéri egy szép, erős és harcias lány kezét, aki csak olyan vitézhez hajlandó feleségül menni, aki épp olyan erős, mint ő. A kérőnek három próbát kell kiállnia: fel kell kötnie a leány tarsolyát, meg kell suhogtatnia a kardját (lőnie kell a puskájával), meg kell ülnie a lovát. A próbákat a nagy erejű társ (szolga) teljesíti. A nászéjszakán a menyasszony kezét és lábát átteszi a királyfin, s ezzel majdnem agyonnyomja. A királyfi engedélyt kér, hogy kimehessen, a sötétben társa lép helyébe, és legyőzi a királykisasszonyt. A menyasszony megtudja, hogy a próbákon és a nászéjszakán a kocsis helyettesítette a királyfit, haragjában levágatja a lábait, férjét pedig elűzi, disznópásztorrá teszi. A lábatlan kocsis összetalálkozik egy kezetlen emberrel, együtt erdei kunyhót építenek, s királykisasszony-gazdasszonyt rabolnak maguknak. A királykisasszony egy idő múlva sápadni kezd, meglesik, s látják, hogy egy boszorkány a vérét szívja. Ezt kényszerítik, hogy mutassa meg nekik az életvize ( élet- és halálvize) forrását. Az első két forrásba zöld ágat dobnak, az lángot vet és elég, a harmadikba dobott bot kizöldül. Ebbe belemártják csonka végtagjaikat, s az újra kinő. (Vagy a vérszívó Kalefaktor levágott kezét-lábát illesztik a maguk csonkjaihoz, odaforr, s kitűnően tudják használni.) Sánta pajtás visszatér a disznópásztor királyhoz – akinek minden nap meg kellett a legnagyobb kan farka alját csókolnia –, s visszahelyezi jogaiba. A nagy erejű menyasszonyra ráijeszt vagy megüli. Csonka pajtás feleségül veszi a gazdasszony-királykisasszonyt és Sánta pajtás annak testvérét (AaTh 519). A mesének mindössze három teljes magyar változata ismeretes, a legújabb Kopácson gyűjtött szöveg azonban a Gaál–Benedek-féle változat származékának tűnik. További két változat csupán mesénk második felét tartalmazza. A két egymástól független palóc, ill. székely szöveg a Fehérlófia típus egyik redakciója, az „Este, Éjfél, Hajnal” típus folytatásaként mondja el, hogyan fosztja meg a két hűtlen testvér, Este és Éjfél öccsüket, Hajnalkát a lábaitól, hogyan találkozik ez a kar nélküli, szárnyas Szélfutó Pállal stb. (a redakciónak román párhuzamai is vannak). Egy meglehetősen homályos szegedi változat viszont a típus első felét látszik tartalmazni (BN 523*). A mese É-K-Európában ismert, 1–2 svéd, észt, litván, lengyel és cseh s meglehetősen nagyszámú orosz változatáról tudunk. Heller Bernát megkíséreli összekapcsolni a perzsa és a germán hősepikát, melyben mesénk első fele szintén előfordul. Löwis of Menar elképzelése szerint Oroszo.-ba s itt is elsősorban Kijev környékére a mese a 13. sz. körül kerülhetett a Közel-Keletről, a germánokhoz sokkal korábban, i. sz. a 6. sz.-ban a Duna vonalán juthatott el (Nibelung-ének). A két mesetípus összekapcsolódásának helye és ideje még feltevések formájában sem ismert. ( Alexander és Ludovicus) – Irod. Heller Bernát: A Brunhildamese magyar és perzsa változata (Ethn., 1918); Tille, V.: Verzeichnis der böhmischen Märchen (Porvoo, 1921; FFC 34); Löwis of Menar, A.: Die Brünhildsage in Russland (Leipzig, 1923); Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok (II., Pécs, 1957); Ortutay Gyula–Dégh Linda–Kovács Ágnes: Magyar népmesék (I–III., Bp., 1960); Andrejev, N. P.: Az orosz mesetípusok Aarne-rendszerű mutatója (Bp., 1960; MNKF 1.); Liungman, W.: Die schwedischen Volksmärchen (Berlin, 1961).
Kovács Ágnes

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages