csodaszarvas

Full text search

csodaszarvas: 1. a magyar néphagyományban, népköltészetben jelentős szerepet játszó mitikus állat. A regösénekben szereplő csodaszarvas mindig hím állat, csodafiúszarvasnak is nevezik az énekben. Vas megyében Búcsún, a századfordulón feljegyzett változat szerint ezer szarva van, szarva hegyén ezer égő gyertya, két veséjén két arany kereszt; a Dozmaton feljegyzett változat szerint homlokán van a fölkelő fényes nap, oldalán a szép hold, jobb veséjén az égi csillagok. Más dunántúli változatok szerint ezer ága-boga van, rajta ezer misegyertya, „gyújtatlan gyulladék, oltatlan aludék”. A csodaszarvas kis kerek pázsiton legelészik, vagy fekete felhőben tűnik fel. Hasonló asztrális szimbólumokat visel a Mennybe vitt leány balladatípusban ( Júlia szép leány) az égből leereszkedő bárány is. – 2. Egy másik csodaszarvas-hagyomány bontakozik ki a hun-magyar mondakörből, mely Kézai Simon 13. sz.-i Gesta Hungarorum c. krónikájában maradt fenn. Ebben olvashatjuk, hogy Menroth és Eneth fiai: Hunor és Magor egy szarvasünő üldözése közben a Meótisz mocsaraiba érkeztek, ahol megtelepedésre alkalmas helyet találtak. Hat év múlva a pusztában Belár fiainak feleségeire akadtak, akiket elraboltak. Dulának, az alánok fejedelmének két lányát Hunor és Magor vette feleségül, ezektől származnak a hunok (magyarok). A mondának három fő motívuma van: a) Két fiútestvér elhagyva régi otthonát, új hazát alapít; b) eltűnő, majd újra felbukkanó állat (szarvas) vezet nyomra gázlón, folyón át; c) a nőrablás motívuma. Míg a szakirodalom általában egyetértett abban, hogy a nőrablás a magyar nép ősi eredetmondája, a szarvasüldöző testvérpár motívuma a magyar mondakutatás egyik legtöbbet vitatott kérdése. Ősi magyar mondának tartja többek között: Toldy Ferenc, Róheim Géza, Solymossy Sándor, Molnár Erik. A hun történet írója által írott nyugati forrásból merített szövegrésznek tekinti: Hunfalvy Pál, Király György, Hóman Bálint, Tóth Zoltán. – A két honalapító testvér mítosza világszerte elterjedt (pl. Romulus és Remus), a motívum gyakoriságát keleten feltehetően a kettős királyság intézményében ( Álmos) kell keresnünk. A magyarság eredetmondája a szóhagyományban ma már nem él. Ugyanakkor egyes helyi – források keletkezéséhez fűződő – mondákban a szarvasüldözés motívuma máig is fennmaradt. ( vándorlások mondaköre) – Végül a magyar (és a lengyel) középkori krónikákban többször ismétlődő motívum, hogy a csodaszarvas mutatja meg, hol kell templomot, kolostort építeni: Szent Gellértnek szarvas mutatja meg a bakonybéli monostor helyét, a váci egyház alapításmondájában szarvas mutatja meg Szent Lászlónak, hogy hová építse a székesegyházat, a lengyel krónikások szerint szarvas mutatja meg a magyar Szent Imrének, hová építsenek a lengyelek kolostort stb. – A magyar kutatók keleti és nyugati párhuzamokra egyaránt utalnak a szerteágazó motívumcsaládnál. Úgy látszik, hogy a honfoglaló magyarok magukkal hozták a keleti típusú csodaszarvas mondát, mely később a keresztény Eustachius és Hubertus mondakörrel keveredett. A csodaszarvas sok eurázsiai népnél s egyes É-amerikai indián csoportnál is igen régóta a csillagos ég jelképe. – Irod. Sebestyén Gyula: A regösök (Bp., 1902); Berze Nagy János: A csodaszarvas mondája (Ethn., 1927); Solymossy Sándor: A magyar csodaszarvas-monda (Magyarságtudomány, 1942); Györffy György: Krónikáink és a magyar őstörténet (Bp., 1948); Dömötör Tekla: Árpádházi Imre herceg és a csodaszarvas mondája (Filológiai Közl., 1958); Dömötör Tekla: Littérature Hongroise – Littérature Européenne (Bp., 1964); Kristó Gyula: Ősi epikák és az Árpádkori íráshagyomány (Ethn., 1970).
Dobos IlonaDömötör Tekla

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages