csengő, csengettyű

Full text search

csengő, csengettyű: 1. templomi harangokkal azonos formájú, állatok nyakára való, fémből öntött, ütővel ellátott, idiofón jelzőeszköz vagy állatdísz. Átlagnagysága súly szerint: 0,25–1,50 kg. Szíjra szerelve a fogatolt lovak egyikének – rendszerint a nyerges lónak – a nyakába kötötték. Célja az volt, hogy éjjel a sötétben (ha nem volt szekérlámpás), vagy a hangtalanul sikló szánnál jelezze a fogat közeledtét. Díszül is (pl. lakodalomkor stb.) kötöttek csengőt a fogatra, ilyen alkalomkor gyakran még az ökörfogatra is. A hármas és az ennél nagyobb fogatok mindig csengővel jártak, jelezvén, hogy közelednek, különben nem tudtak volna mellőzni vagy előzni. Csengőt kötöttek a szekér mellett szabadon futkosó csikó, az ökörfogat egyik tagja vagy a juhnyáj vezérürüje nyakába is. A pásztor a nyáj 4–5 csengőjét úgy állítja össze, hogy a különböző magasságú hangok megfelelő összhangzatot adjanak. – Régebben, a falusi és kisvárosi csengőöntők korában a pásztor vagy béres maga is meghatározhatta a megrendelésre készülő csengő minőségét. Pl. ezüstforintot adott a csengőöntőnek, hogy azt is olvassza bele a csengő anyagába (főleg sárgaréz), mert az ezüsttől nemesebb annak a csengése. Gulyások, csikósok, juhászok kengyelvasat, csengőszíjhoz való csatot is rendeltek a csengőöntőnél; sokan maguk faragták ki fából az elgondolásuk szerinti díszes öntvénymintát. ( még: kolomp) – A csengőkhöz tartozik, de formájában különbözik azoktól a pergő: gömbölyű és nem nagyobb, mint egy jókora dió. Gömbjének alsó felén hasíték van. Egy kis vasmag szabadon mozog benne, ez szólaltatja meg. Pergőt csikó, bárány, borjú, terelő kutya nyakára kötnek. – Irod. Ecsedi István: Csengőöntés ősi módon Hajdúbőszörményben (Debrecen, 1931); Szabó Kálmán: Csöngettyű és kolomp a kecskeméti pásztorok kezén (Ethn., 1932); Tálasi István: A Kiskunság népi állattartása (Bp., 1936). – 2. harang alakú mázas cserépből készült gyermekjáték. Agyagból való ütője fonalon függ. Gyakran kisleányok részére, búcsúfiaként vásárolták. A Kocs községi (Komárom m.) búcsúnak pl. a Tatán kizárólag e célra készült cserépcsengő volt a címere. Kisgyerekek nyakába kötötték.

Csengő nagyobb csikóra (Átány, Heves m.)

Parádés csengő (Átány, Heves m.)

Csengő hámra (Átány, Heves m.)

Csengő ló nyakába (Átány, Heves m.)

Tehéncsengő (Átány, Heves m.)
Balogh IstvánK. Kovács LászlóSárosi BálintIstván Erzsébet

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT