cseléd

Full text search

cseléd: aki kikötött bérért mezőgazdasági vagy háztartási munkára egész évre elszegődik. Cselédet a középparaszt, a nagygazda, urasági birtok, uradalom alkalmazott, de cselédként emlegetik az alacsonyabb beosztásban álló városi egyházi alkalmazottakat is. A város cselédjének is mondták pl. a városi hajdút. A cseléd, család szó egyazon szláv jövevényszó származéka. Nyelvünkben mindkét fogalom korán szétvált, pontosan körülhatárolható. Ennek ellenére a tájszólásban a család és cseléd szavak egyaránt jelentenek családtagot, gyermeket is. „Négy családom (gyermekem) van.” Gyertek ide kis cselédeim (gyermekeim)”. A cseléd helyzete vidékenként változó volt; a parasztgazdaságok különböző üzemtípusai meghatározták a cseléd viszonyát gazdáihoz, valamint a gazdaságon belüli életformáját is. A cselédnek a patriarchális családban, bár helyzete alárendelt volt, életformája, munkája szinte alig különbözött a családtagokétól. A nagycsaládban élő telkesjobbágy családok fiai, bár vér szerinti leszármazottak voltak, a családfőtől függő helyzetük és munkájuk szerint nem részesültek jobban a család javaiból, mint a cselédek. A kapitalizmus előtti paraszti társadalomban a családtagok s a cselédek gyakorlatilag azonos körülmények között éltek, azonos bánásmódban részesültek, csak tudatilag különböztek. – A differenciált paraszti társadalomban a cseléd bérmunkás, szolga, akinek munkaerejével munkaadója rendelkezik. Munkája nem szakosított, az általános paraszti tevékenységet kívánták meg tőle. Bár ugyanabban a paraszti formarendszerben élt mint gazdája, társadalmi helyzetük alapvetően elválasztotta őket. A gazda kíméletlenül, gyakran még testileg is fenyítve, cselédje magánéletét semmibe véve sajtolta ki a járandóság ellenszolgáltatását. Minthogy időbérben dolgoztak, minden lépésüket ellenőrizték. Éppen ezért a differenciált paraszti társadalomban már a munkaadó és bérmunkás ellentéte feszült a gazda és cselédje között. A cseléd gyűjtőnév, amelybe a libapásztor, kiskanász, béres, öregbéres, kocsis stb. mind beletartozik, pl. az egész alföldi tanya vagy dunántúli uradalom, gazdaság üzemszervezetének munkásai. A cselédnek főként az uradalmakban, de kisebb gazdaságokban is hierarchiájuk volt. A cselédek ( belső cseléd, béres, uradalmi cseléd) a szegény vagy nincstelen parasztság soraiból kerültek ki. A cselédség lehetett egy egész életen, generációkon át tartó állapot (uradalmi béresek), de korlátozódhatott a házasság előtti fiatal évekre, a létalap megteremtéséhez szükséges időszaki munka ( szobalány) idejére. ( még: mezei munkás) – Irod. Illyés Gyula: Puszták népe (Bp., 1936); Kiss Lajos: A szegény ember élete (Bp., 1939); Veres Péter: Az Alföld parasztsága (Bp., 1939); Erdei Ferenc: A magyar paraszttársadalom (Bp., 1941); Kiss Lajos: A szegény asszony élete (Bp., 1941).
Morvay Judit

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages