csehszlovákiai magyarok
csehszlovákiai magyarok: A trianoni békeszerződés következtében Mo.-tól Csehszlovákiához került területen az 1910. évi magyar népszámlálás szerint 1 070 753 magyar anyanyelvű személy élt. Az 1921. évi csehszlovák népszámlálás ezzel szemben 754 774 magyart mutatott ki. A csökkenés oka elsősorban az volt, hogy a magyar nemzetiségből kiváltak a magukat korábban számításból magyarnak valló szlovákok, ill. a zsidóság és a cigányok többsége, valamint a nemzetiségében ingadozó, főleg német eredetű városi polgárság. Mo.-ra pedig 1918–30 között 106 841 személy költözött át. Az első bécsi döntés 1938-ban Mo.-nak ítélte Szlovákia túlnyomóan magyarlakta D-i sávját. Az önálló Szlovákiában az 1941-ben megtartott népszámlálás mindössze 53 128 magyart talált. 1945 után a csehszlovákiai magyarokat kollektíve vonták felelősségre a háborús bűnökért. A magyar–szlovák lakosságcserével 87 000, egyéb úton kb. 30 000 magyar került Mo.-ra. Ezzel párhuzamosan 1946–47-ben 41 640 személyt kényszerűen a cseh határvidékre telepítettek át, majd felajánlották a csehszlovákiai magyaroknak, hogy szlovákoknak vallhatják magukat (reszlovakizáció). Ilyen események után az 1950. évi népszámlálás csak 367 733 magyar anyanyelvűt írt össze Csehszlovákiában. (Fogyásukhoz hozzájárult az 1945-től a SZU-hoz került kárpátaljai magyarság leválása is.) Az 1960. évi népszámlálás már 533 934 magyarról tud. A nagyarányú emelkedést a Cseho.-ból visszatért kitelepítettek és a reszlovakizáltak többségének „visszamagyarosodása” okozta. Az 1970. december 1-én megtartott népszámlálás szerint 572 568 magyar él Csehszlovákiában. Figyelembe véve az 1945–49 között hozott, a csehszlovákiai magyarokat sújtó diszkriminációs intézkedések máig tartó hatását, számuk óvatos becsléssel 700–730 000-re becsülhető. A csehszlovákiai magyarok túlnyomó többsége a magyar–csehszlovák határ mentén, nagyobb tömbökben a Bodrogközben, Gömörben, az Ipoly–Garam közén és a Kisalföld szlovákiai felén él. Kisebb csoportokban Szlovákia minden városában és iparvidékén laknak. – Irod. Dávid Zoltán: A magyarul beszélők száma (Magy. Nyelvőr, 1970); Janics Kálmán: A szlovákiai magyar társadalom ötven éve (Valóság, 1971).
Kósa László
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
