csecsemőkor

Full text search

csecsemőkor: az újszülöttkortól egyéves korig tartó időszak megnevezése. A szülés után az újszülött önálló léte a köldökzsinór elválasztásával és a köldökcsonk elkötésével kezdődik. Általában közel a hasához kötötték el, hogy ne legyen púpos a köldöke, sok vért folyattak ki, mert ezt a vért rossznak tartották. A köldököt ollóval vagy más vágóeszközökkel, pl. fejszével, sarlóval, késsel vágták el. Cérnával, pántlikával, spárgával vagy kenderszösszel kötötték el. Egyes helyeken a köldökcsonkot orrváladékkal vagy nyállal kenték be. Az első fürösztést az egész életre kiható jelentőségűnek tartották. Fürdés után megkenegették olajjal, vajjal, lúdzsírral. A fejét, fülét, orrát igazgatták. Hathetes koráig naponta fürdették, egyéves koráig rendszeresen, később egyre ritkábban. Az újszülött és csecsemő öltözetét az anya már terhessége alatt elkészítette. A szegények kimustrált férfi- és női fehérneműből készítették a kelengyét és csak a keresztelőre öltöztették fel díszesebben, többnyire a keresztanyja által hozott öltözékbe. Az újszülött fekhelye keresztelésig vagy avatásig az anyja ágyában volt. Utána aludt a bölcsőben vagy a teknőben két-három éves koráig. A mezőn függőágyat készítettek a csecsemőknek vagy a fateknőben vitték ki. – Az újszülött és a csecsemő táplálkozásában az anyatej volt a legfontosabb, ezért ha az anya meghalt, azt kívánták, hogy a gyermek is meghaljon, mert úgyis éhen halt volna. Az első napokban, amíg a normális tejképződés megindult, köménymagos vagy herbateát, vagy kölcsöntejet adtak az újszülöttnek ( szoptatás). Ha keveset szopott, cukrozott vizes tejjel pótolták. Pár hónapos kortól már pépes ételeket is adtak, pl. köleskása, lisztkása, darakása, gyöngyharmat, tejben főtt zsemlye, kifli vagy kenyér, tojásos perec. Korán kezdték szoktatni a felnőttkoszthoz. A folyadékokat csöcsös korsóból, ill. csuporból adták, a pépes ételeket ujjról vagy kanálról szopatták le, a szilárd táplálékokat az anya összerágta és szájából vagy ujjáról adta a csecsemőnek. Az elválasztás általában két-három éves kor körül történt elijesztéssel és undorkeltéssel. A csecsemőket általában reggel megfürösztötték, tisztába tették és valahányszor felsírt, megszoptatták, vagy szopókát, pempőt adtak a szájába. Rongydarabba pépes keverékeket tettek: cukros köményes vízbe vagy tejbe áztatott zsemlét, kenyeret; cukrozott vajas zsemlét vagy más cukros pépet, pálinkás zsemlét stb. A nyugtalan gyermekkel mákhajból készített teát itattak. Az újszülöttel és csecsemővel kapcsolatos hiedelmek, jóslások, mágikus eljárások fő alkalmai a lakodalom, a terhesség, szülés, gyermekágy voltak. Az újszülöttet nem merték egyedül hagyni. Az ágyba különféle tárgyakat tettek az anya és a gyermek védelmére. Legjobban a szemveréstől féltették főként az avatásig ( asszonyavatás) vagy a keresztelésig. Ezért nem volt szabad megbámulni vagy megdicsérni. Szülés, fürdetés vagy a keresztelő után történt a jelképes apai elismerés ( családba fogadás). Az újszülött és a csecsemő nevelésében a hiedelmek és a mágikus cselekedetek fontos szerepet játszottak. Ezek egyrészt a csecsemő viselkedésére vonatkoztak, másrészt ápolására, valamint szellemi és testi fejlődését igyekeztek előmozdítani. Azt tartották, nem alszik a gyerek, ha naplemente után öntik ki a fürdővizet, vagy ha a pelenkája kinn marad éjszakára; ha kiveszik a gyermeket a bölcsőből, mángorlósulykot tettek a helyére, hogy el ne vigyék az álmát. Ápolásával kapcsolatosan különféle tilalmak ( tilalom) voltak a köröm levágásával kapcsolatban. Járását, beszédfejlődését, fogzását igyekeztek előmozdítani. Pl. ha nem járt időben, akkor péntek délben három alkalommal ajtó közé állva a lába között hintáztatta az anya szótlanul a gyermeket (Hódmezővásárhely), ha nem beszélt, koldustól kenyeret loptak (Hódmezővásárhely). Sovány gyerekre „húst főztek” ( agos gyerek). – A csecsemőkori betegségek, ill. rendellenességek kétfélék: 1. vele született, 2. szerzett – ezt általában szemverés hatásának tartották. A vele született (pl. üszöggyerek, agos gyerek, váltott gyerek) rendellenességeket általában a terhesség alatt megszegett rendszabályoknak tulajdonították. A szerzett betegségek közül a szemgyulladás gyógyítására vagy megelőzésére való szerek voltak: anyatej, vizelet; ekcéma ellen frissen vágott meleg marhabőrbe bújtatták. Az ótvart nem szedték le, míg be nem nőtt a feje lágya, mert néma és szemfájós lesz. Szájpenész ellen szárazon tört köményt adtak. – Irod. Temesváry Rezső: Előítéletek, népszokások, és babonák a szülészet körében Magyarországon (Bp., 1899); Kiss Lajos: A szüléssel, kereszteléssel és felneveléssel járó szokások, babonás hiedelmek Hódmezővásárhelyről (Ethn., 1919); Luby Margit: Kisdedre vonatkozó babonák (Ethn., 1930); Kresz Mária: A kisbuba és anyja Nyárszón (Népr. Közl., 1960. 3–4. sz.).
Tátrai Zsuzsanna

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages