csapó
csapó: 1. a gyapjú tisztításával, finomabb földolgozásra történő előkészítésével foglalkozó mesterember. A csapás szó eredeti jelentése: gyapjúfinomítás fonás előtt. Kifeszített húrt vagy madzagot lazára engedve belecsapták a tisztítandó gyapjúhalmazba. A nehezebb (a szemetes, durvább minőségű) alulra, a könnyebb, jó minőségű gyapjú pedig felülre került. Ezt a munkát végezte a csapó. Valószínűleg egy korábbi időszakban, így a magyar középkorban is a szűrszabók a ruházat megvarrása mellett a posztó készítésének összes munkafázisával is foglalkoztak. Ez az oka annak, hogy 1588-ból első fennmaradt adatunk a → szűrszabót csapónak nevezi. A 17. sz.-tól kezdve feltűnő csapószűr megnevezés valószínűleg finomabb posztójú szűrt jelentett. A magyar szűrszabók a 16–17. sz.-tól kezdve túlnyomórészt az erdélyi szászok által készített, kisebb mértékben a Felvidékről behozott és gyengébb minőségű, kész szűrposztóval dolgoztak, ezért a posztónak való gyapjú csapását ez időtől nem végezték. De e munka emlékeként a szűrszabónak csapó vagy szűrcsapó elnevezése még a 19. sz.-ban is igen gyakori volt. A gyapjú fonás előtti csapásának eljárása, az eredeti csapás elnevezéssel együtt a szűrkészítéshez képest periferiálisabb szűrtarisznyás és kalapos mesterségben szinte napjainkig megmaradt. A 15–19. sz.-ban több városunkban működtek csapócéhek. A legnevezetesebbek egyike volt a debreceni. A nagyszámú debreceni csapó emlékét a mai napig utca őrzi. A csapómesterség speciális ága volt a hosszú fürtű gyapjú ruhadarabot, a → gubát készítő → gubacsapó. – Irod. Györffy István: Magyar népi hímzések I. A cifraszűr (Bp., 1930); Gönyey Sándor: A szőrtarisznyás mesterség Dunántúlon (Népr. Ért., 1931); Gönyey Sándor: A hortobágyi pásztorkalapok készítése (Népr. Ért. 1933); N. Bartha Károly: A debreceni gubacsapó céh (Debrecen, 1939); Szücs Jenő: Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon (Bp., 1955). – 2. csapófa: → takaró
Csapójelvénnyel díszített széktámla (részlet) (1900. Veszprém m.) Bp. Néprajzi Múzeum
Gáborján Alice
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
