Vajda Emil (sósmezői),
Vajda Emil (sósmezői),
bölcseleti doktor, középiskolai tanár, V. Mihály erdélyi főkormányszéki iktató és kisjenői Jeney Jozefának fia, szül. 1858. jún. 18-án Kolozsvárt, hol a főgymnasiumot 1878. végezte. Ugyanott az egyetemen a modern nyelvészetet hallgatta s 1877–80. rendes tagja volt a tanárképzőnek. 1880. nyert tanári oklevelet a magyar és német nyelvből és irodalomból s bölcseletből, 1881. jún. 14. pedig bölcseletdoktorrá avatták. Közben a kolozsvári zeneconservatoriumba vétette fel magát és ennek öt évi tanfolyamát végezvén, meghívást kapott a kolozsvári színház zenekarához, a hol 1877–79-ig mint solohegedűs működött és hangversenyekben is részt vett. A testgyakorló sportokban is kitünt. Az egyetem végeztével, mint kath. ifjú, az unitárius főgymnasiumban mint póttanár nyert alkalmazást. 1882. szept. 17. a székelyudvarhelyi állami főreáliskolához nevezték ki helyettes tanárnak, hol 1884. júl. 24. rendes tanár lett; az ének- és zenekart szervezte és tíz évig (1887–97-ig) vezette; a tornát 1882–1897-ig tanította. 1888. szept. 14. tornatanári oklevelet is nyert Budapesten és részt vett az 1893. játéktanfolyamon, valamint több tornaversenyen, 1887–97-ig a székely dalegyeletnek is szervezője és vezetője volt; (részt vett az 1902. budapesti s 1904. fiumei dalárünnepélyeken s dalárdáival mindkét helyen a harmadik díjat és Budapesten a nemzeti zenede arany babérkoszorúját nyerte el). Az Eötvös báró által alkotott népnevelési egyeletnek 1886–1896-ig titkára volt. Solymossy Endre tanárral szervezte az «iparos önképző s betegsegélyző egyletet». 1897. aug. 6. áthelyezték a győri állami főreáliskolához. Itt is folytatta tanári foglalkozása mellett a sport és zene fejlesztése érdekében munkásságát. 1898-ban többek segítségével megalakította a győri tornaegyletet, melynek egy ideig alelnöke, elnöke és művezetője volt; a zeneegylet 1898. karnagygyá választotta. 1897 óta a gyorsírást tanítja a kereskedelmi leányiskolában és azon év szept. óta a felső kereskedelmi akadémián tornát tanít. 1899. szept. 15. a főreáliskolában megalakította a Révai-önképzőkört, melynek elnöke. A maros-vásárhelyi Kemény Zsigmond-társaság tagja, az országos zenei tanács és az országos tornaszövetség igazgató tagja. Utazott Olasz-, Német-, Francziaországban és Svájczban.
Százat meghaladó aesthetikai, irodalmi és történelmi czikket írt a napilapokba és folyóiratokba; munkatársa volt a Székely Nemzetnek, a M. Polgárnak, Ellenzéknek, Székelyföldnek és a kolozsvári 1848–49. Tört. Lapoknak, a győri hirlapnak és a Zenelapnak. Czikkeinek teljes jegyzéke van az «Emléklapok» cz. munkában.
Munkái:
1. Daniel Album. Székely-Udvarhely, 1892.
2. Kossuth Lajos élet- és jellemrajza 48 képpel. Bpest, 1892.
3. A komáromi hős. U. ott, 1893. Képpel.
4. A sz.-udvarhelyi m. kir. állami főreáliskola története 1871–1893-ig Sz.-Udvarhely, 1893. két képpel.
5. Dr. Jókai Mór. Tanulmány. Kolozsvár, 1894. Képpel.
6. A Daniel-család a köz- és magánéletben. Bpest, 1894.
7. EMKE Album. Sz.-Udvarhely, 1895. képpel.
8. Az udvarhelymegyei állami népnevelési egylet 25 éves története. Sz.-Udvarhely, 1895.
9. az 1848/9. szabadságharcz vértanúi. Győr, 1902. Két képpel.
10. Középiskolai tanári Névkönyv. U. ott, 1900. (Wlassics Gyula jellemrajzával és arczk.).
11. Kossuth Lajos élete szóban, írásban s tettben. U. ott, 1902. Négy képpel.
12. A hegedű. (Története, fejlődése. A tanítás módszere sat.) 100 képpel és zenei ábrákkal. U. ott, 1902.
Zenelap 1892. 23. sz. arczk., 1898. jún. 25. arczk., 1899. jún. 25. arczk.
A székelyudvarhelyi m. kir. áll. főreáliskola Értesítője 1894.
Vaday József, M. tanítók és tanítónők Albuma. Békés-Csaba, 1896. fényny. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 587. l.
Harmonie. Musik Zeitschrift, Hannover. 1898. okt. 1. arczk.
Ábrányi Kornél, Magyar zene a XIX. században.
M. Könyvészet 1902.
Ország-VIlág 1902. decz. 21. arczk.
Emléklapok Dr. Vajda Emil 50 éves karnagyi jubileuma alkalmából. Győr, 1907. fénynyom. arczk. (Munkálatainak teljes jegyzékével).
Petrik, M. Könyvészet 1886–1900. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
