Vadnay Károly,
Vadnay Károly,
hirlapíró és szerkesztő, a Kisfaludy-Társaság és a M. tudom. Akadémia rendes tagja, szül. 1832. ápr. 28. Miskolczon (Borsodm.), előkelő ref. családból; nagyatyja Festetics György grófnak volt jogügyi igazgatója, atyja, V. Lajos liberális politikus, Miskolcznak képviselője, később a legfőbb ítélőszék bírája, a ki kedvelte az irodalmat és fiát is korán, már miskolczi tanuló korában, a 40-es években szoktatta a magyar költők olvasásához; 1847-ben találkozott irodalmi bálványával, Petőfivel, ki a versek írására buzdítá. (Ezen találkozását «Megtörtént» cz. beszélyében írta le, mely az 1856. Budapesti Viszhangban jelent meg). A szabadságharcz elején tüzérnek állott, majd gyaloghonvédnek a 22. zászlóaljba. Csapatjával a kemény télben a felsővidéki szorosok őrizetére volt kirendelve. Itt egy embertelenül büntetett honvéd érdekében tiltakozott századosa ellen, a mi majdnem életébe került, ha Rapaics őrnagy meg nem menti. Ezután egy erdélyi zászlóaljhoz került és a szabadságharcz vége felé hadnagygyá, majd főhadnagygyá nevezték ki és Zsibónál tette le a fegyvert. Miskolczon, majd Vadnay Bertalan nagybátyjánál lappangott Vadnán; de néhány hónap mulva besorozták. Az 59. gyalogezreddel Bécsből Tirolba, innét Olaszországba ment. Szabad idejét beszélyek és költemények írására fordította. 1851. jan. tért vissza hazájába és még az év folytán több költeményt és egy beszélyt küldött a Hölgyfutárba (Sugár Kálmán álnév alatt). Nagy Ignácz egy levelében tanácsolta, hogy hagyjon fel a nem neki való versek írásával és fordítsa egész erejét a beszélyekre. Megfogadta; első beszélye, «Ceylon gyöngye», a Hölgyfutárban (1852 elején) jelent meg. 1852-től társadalmi és történelmi tárgyú beszélyeket írt a lapokba, különösen sokat a Hölgyfutárba, hol 1856-ig 20 novellája, számos apró dolgozata, fordítása és egypár költeménye jelent meg. Ezen kívül már addig is sok beszélyt írt a Divatcsarnok, Délibáb, Budapesti Viszhang cz. hirlapokba, naptárakba és évkönyvekbe. A fővárosba érkezésekor a Hölgyfutár belmunkatársa lett; mikor a lap 1856-ban Tóth Kálmán kezére került, a tényleges szerkesztő V. lett. 1857-ben Poroszországba utazott. 1862–63-ban meglátogatta Párist, Londont, Konstantinápolyt. 1863 végén a Hölgyfutár megszünt; ekkor V. Tóth Kálmánnal szövetkezve, megalapították 1864. jan. 1. a Fővárosi Lapokat, melyet ettől fogva 29 évig szerkesztett. (1867. áprilistől fogva névleg is ő szerepelt szerkesztőül). 1865–69-ig a Honnak is tárczaírója volt. 1866. a Kisfaludy-Társaság választotta tagjának, 1872. máj. 24. a M. tudom. Akadémia levelező tagjának (1900. máj. 4. lett rendes tag). A 60-as évek közepétől a Honnak is rendes tárczaírója volt. 1862. Gyulai Pállal együtt tagja lett a Nemzeti Színház drámabíráló tanácsának. Előkelő szerepe volt a főváros társadalmi életében, az 50-es évek írói és művészi salonjaiban sat. Tevékeny részt vett az Akadémia drámabíráló bizottságaiban. (Jelentései az Akadémiai Értesítőben). Az írói segélyegyesületnek 1878-tól titkára. Miskolcznak déli kerületét az országgyűlésen 1884-től 1893-ig képviselte mint a szabadelvű párt tagja s mint parlamenti szónok kedvelt volt. Elnöke volt az állandó igazoló bizottságnak és működött a közoktatási bizottságban. 1893 elején átvette a hivatalos Budapesti Közlöny szerkesztését, ekkor lemondott képviselői mandátumáról és visszalépett a Fővárosi Lapok szerkesztésétől. Meghalt 1902. júl. 27. A M. Tudom. Akadémiában 1909. febr. 22. összes ülésén berczik Árpád, a Kisfaludy-társaságban Beöthy Zsolt tartott fölötte emlékbeszédet.
Beszélyei, társadalmi és tárczaczikkei, életrajzai, kritikái stb. csaknem minden egykorú hirlapban, évkönyvben, Albumban vagy Naptárban megjelentek; többek közt a következőkben: Hölgyfutár (1857. 117. Beőthy László meghalt május 20. 145. sat. sz. Graefenbergi levelek, 241. Fátyol Károly magyar zenész, 1858. 24. Lendvai meghalt), Vasárnapi Ujság (1858. Udvarhelyi Miklós. 1893. Arany János); Hon (1866. 230., 231. sz. Petőfi a külföldi irodalomban, 1867. 186. Az Eszterházy-képtár ügyében, 1868. 177. Tompa Mihály emlékezete, 1871. 101. Nyáry Pál magánélete); Fővárosi Lapok (1873. 4. sz. Petőfi világhíre, 1877. 105–109. Régi emlékek Petőfiről, 1861. 27. sz. Tóth Kálmán szülőháza előtt Baja, szept. 21., 247–248. A muló világból: Tóth Kálmánról, 1885. 290. Czuczor rabláncza, 1887. 31., 32., 80., Frankenburg emlékezete, 1888. 228. Gyászmagyar: Aszalay József, 1889. 175., 176. sz. Emlékezés Sárosy Gyulára, 1893. 8. sz. Az első szám, visszaemlékezés a Fővárosi Lapokról, 127. A nagyszalontai csonka torony, 1894. 356. A pesszimista; Kemény Zsigmond egy jóslatáról, 280., 281. A «Zách család»-ról, nyílt levél Abonyi Lajoshoz, 1895. 255. sz. Székely Józsefről); Pesti Napló (1876. 118., 120., 121. Sophokles és «Antigone»-ja, 1902. 232. sz. Lauka Gusztáv); Budapesti Szemle (XXVIII. 1881. Egy művésznőnk szalonja, 1893. Bernáth Gazsi, 1894. Csíky Gergely emlékezete, 1895. Emlékezés Tomorira, 1897. Debré Alajos, 1898. Emlékbeszéd Pálffy Albert felett, 1900. Zichy Antal emlékezete, 1901. Czuczor Gergely); Nemzet 118. Dr. Kovács Pál emlékezete); Kisfaludy-Társaság Évlapjai (Uj F. XVII. Tóth Kálmán emlékezete; XXIII. 1890. Emlékezés Sárosy Gyulára, XXVIII. 1895. Csíky Gergely emlékezete; XXXII. 1900. Emlékbeszéd Degré Alajos fölött, 1901. Zichy Antal emlékezete, XXXV. 1902. Czuczor Gergelyről); Koszorú (1885. Beszéde Vas Gereben felett) Ország-Világ (1899. Laukáról); Budapesti Hirlap (1900. 139. Munkácsy atyjáról és testvéreiről). Levelei Prielle Korneliához, Bpest, 1901. jún. 7. (Irodalomtörténeti Közlemények 1908., 448. 1.); Szalóczy Bertalanhoz (Vereskövi), Bpest, 18855. júl. 16. (U. ott, 1910. 115. 1.).
Munkái:
1. Beszélyek. Pest, 1857. Két kötet.
2. A kis tündér. Regény. U. ott, 1860. Két kötet. (Olcsó Könyvtár 344. és Uj sorozat 921., 926. 2. kiadás. U. ott, 1900.; Magyar Regényírók képes kiadásában 1904. Ism. Országos Nagy Képes Naptár 1862.).
3. Eszter a szép kardalnoknő. Regény. U. ott, 1861. Két kötet.
4. A téli estékre. Elbeszélések. U. ott, 1862. Két kötet.
5. Eladó leányok. Regény, U. ott, 1864. Négy kötet. (2. kiadás. Bpest, 1880).
6. Munka könyvtára. Közhasznú ismeretek. U. ott, 1870. (Többekkel).
7. Az első magyar társadalmi regény. Székfoglaló. Bpest, 1873. (Értekezés a nyelv- és széptudományok köréből. III. 4.)
8. A rossz szomszéd Regény. U. ott, 1878. (Különny. a Budapesti Szemléből. Németül: ford. Heksch Margit. Wien-Pressburg, 1884.).
9. Elmult idők. Emlékezések. Bpest, 1885. (Ism. Nemzet 301., P. Napló 286., Egyetértés 293., P. Hirlap 290., M. Polgár 279.)
10. Emlékbeszéd Frankenburg Adolf fölött. U. ott, 1887. (Emlékbeszédek IV. 3.).
11. Emlékbeszéd Kovács Pál fölött. U. ott, 1887. (Emlékbeszédek IV. 8.).
12. Hosszú estékre. Beszélyek, rajzok. U. ott, 1890. (Szépirodalmi Könyvtár I. 1.).
13. Éva leányai. Hét történet. Kiadja a Kisfaludy-Társaság. U. ott, 1892. (Ism. P. Napló 27. sz., Élet 131. 1., Nemzet 139. sz.).
14. A besorozott. História 1850-ből. Kiadja a Kisfaludy-Társaság. U. ott, 1895.
15. Immakulata grófné. Regény. U. ott, 1896.
16. Czakó Zsigmond ismeretlen drámai költeménye. Bpest, 1901. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből XVII. 7.).
17. Irodalmi emlékek. Kiadja a Kisfaludy-Társaság. U. ott, 1905. (Ism. Budapesti Hírlap 224. sz., Egyet. Philol. Közlöny, Századok 1906.)
18. Elbeszélések. Kiadja a Kisfaludy-Társaság. Bpest, 1906.
Nevét Vadnainak írta. Arczképe: Kőnyomat, rajzolta Barabás. (Arczkép-Album, Pest, 1856. II. kötetében).
Hölgyfutár 1852. 26. sz. (Álneve), 1863. szept. végén.
Arczkép-Album. Műmelléklet a Hölgyfutárhoz. Pest, 1855–56. Két kötet. (48 életrajz és arczkép. II. 20. l. arczk.
Danielik, M. Irók II. 358. l.
Ország Tükre 1864. 29. sz. arczk.
Hazánk és a Külföld 1870. 29. sz. arczk.
Vutkovich Sándor Magyar írók Albuma. Pozsony, 1873. 322. l.
Kákay Aranyos. Még újabb Fény- és Árnyképek No. 3. Bpest, 1878.
Pesti Hirlap 1882. 225. sz.
Budapesti Közlöny 1884. 171. sz.
Petrik Könyvészete. Bibliogr. és M. Könyvészet 1886–1900.
Szabadelvűpárti Naptár 1885-re 270. l. arczk.
Kiszlingstein Könyvészete.
Vasárnapi Ujság 1893. 3. sz. arczk., 1902. 31. sz. arczk.
Ország-Világ 1896. 13. sz. arczk.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1892. 341. l.
M. Szellemi Élet. Bpest, 1892. arczk.
Borsodmegyei Lapok 1893. 4. sz.
Kőrösi László, Vadnay Károly. Bpest, 1895. (Korrajzok 8–14).
M. Hirlap 1895. 102. sz.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 578. l. (Négyesy L.), XVIII. 756. l., II. Pótlékkötet 1904. 780. l.
Fővárosi Lapok 1893. 8. sz. (Beöthy Zsolt).
Kisfaludy-Társaság Évlapjai. Uj F. XXXVII. 112. XL. 16. l. (Beöthy Zs.).
M. Könyvészet 1900., 1901., 1904–1906.
Pesti Hirlap 1902. 205. sz.
Tokaj-Hegyalja 1906. 8. sz.
Bercsik Árpád, Emlékbeszéd Vadnai Károly felett. Bpest, 1909. (Emlékbeszédek XIV. 4. sz. Fénynyom. arczk.).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
