Oltard András,
Oltard András,
ág. ev. lelkész, szül. 1611. decz. 13-án Nagy-Disznódon, hol atyja Oltard János szintén lelkész volt; Nagyszebenben tanult és 1632. nov. 17. külföldi akadémiákra ment, még pedig, miután Németországban akkor a 30 éves háború dúlt, Lengyelországba; decz. 3. érkezett Krakkóba, 1633. jan. 9. Danczigba és 21. Königsbergbe; azonban a szükséges segélypénzzel nem levén ellátva, kénytelen volt innét 1634-ben ismét Danczigba visszatérni; itten a Woltringen-féle családnál nyert házi tanítói állást; egyszersmind egyetemi tanulását is folytathatta. 1636-ban visszatért hazájába s júl. 14. érkezett Nagyszebenbe. 1637. jan. 14. ugyanott gymnasiumi rektor lett, mely hivatalát: De oculo vidente, aura audiente a Domino, Prov. XX. 12. cz. beszéddel kezdte meg. Különösen kitűnt szónoki tehetségével. A lelkészek hiánya miatt 1638-ban a nagyszebeni városi tanács meghívta csütörtöki hitszónoknak, mely tisztét aug. 5-től a következő évig viselte, midőn máj. 26. archidiakonus lett. 1641. márcz. 7-én a keresztényszigeti lelkészi állást foglalta el. Midőn Rihelius Péter meghalt Nagyszebenben, 1648. nov. 22. őt hívták meg helyére városi lelkésznek, hol decz. 20. tartotta első beszédét. Az ő idejében szűntek meg az ottani boszorkánypörök. A nagyszebeni Rákóczi-féle ostrom után 1660-ban pestis dühöngött a városban, melyben O. két fia meghalt és okt. 6. a járványnak ő is áldozata lett. Könyvtárát az iskolai könyvtárnak hagyta.
Munkái:
1. Concio Solennis & extraordinaria, Complectens initia & progressum reformationis primae Ecclesiarum Saxonicarum in Sede Cibiniensi, in Transylvania constitutarum. Elaborata & habita Cibinii Anno 1650. ipsa Dominica Jubilate quae erat dies 8. Maij, dum ibidem Visitationem Ecclesiarum Saxonicarum, ordiretur & auspicaretur bono cum Deo, Rev. & Clar. Vir. Dominus Christianus Barthius Pastor Birthalbensis, Episcopus & Superintendens earundem. Cibinii, 1650.
2. Album Oltardianum. 1526–1659. Kronstadt, 1860. (Deutsche Fundgruben zur Geschichte Siebenbürgens. Neue Folge 1–49. l. kiadta Trauschenfels Jenő. Az eredeti kéziratot Henne Xaver Ferencz gyulafehérvári prépost 1831-ben adta át Kemény József grófnak. Ezen Album első részét Scheerer-Nyirő, máskép Oltard András, a család törzsfője írta 1526–52-ig, melyben az író ragaszkodását az ausztriai uralkodó-házhoz tünteti fel; kevés történeti érdekkel bír ennek folytatása fiától, O. Páltól, 1552-től 1576-ig; a III. részt Scheerer András fia Márton jegyezte fel 1576–1591-ig, s ez többnyire családi eseményeket tartalmaz; ellenben a IV. részben, mely az előbbeninek fiától, Oltard Jánostól származik az 1591–1629. évekből, érdekes dolgokat jegyzett fel; végre O. János fia O. András 1630-tól 1659-ig írta naplójegyzeteit, melyek az utolsó évit kivéve, családbeli születési s halálozási eseteket tartalmaznak. Kemény József gróf az eredeti Albumot lemásolta, előszóval és az Oltard család genealogiájával látta el; ezen másolatból, a genealogiát kivéve, adta ki Trauschenfels).
Oltardnak vannak még közérdekű följegyzései a Matric. Cibin. 1649. cz. jegyzőkönyvben.
Benkő, Transsilvania. Vindobonae, 1778. II. 433. l.
Seivert, Johann, Nachrichten. Pressburg, 1785. 300. l.
Trausch, Schriftsteller Lexikon III. 28. l.
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár II. 204. l.
Allgemeine Deutsche Biographie. XXIV. 343. l. (Teutsch, G. D.).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
