Odry Lehel (pacséri),

Full text search

Odry Lehel (pacséri),
nyug. dalművész, szül. 1837. nov. 30. Nemes-Militicsen (Bácsm.); eleinte a pécsi katonai nevelőintézetben, később Halason tanult; a szabadságharcz alatt atyja O. Gergely sok anyagi csapásokat szenvedett, azért gyermekei nevelését az öreganya vette át. O. a gymnasiumot Baján folytatta 14 éves koráig, a mikor is saját hajlamából vaskereskedő lett, hol fel is szabadult; vándoréveit Pesten, majd Bécsben töltötte, ezalatt a kereskedelmi könyvvitelt is megtanulta s könyvviteli minőségben egy pesti gyárban működött. 1857-ben hazatért és vaskereskedést akart nyitni, de atyjától nem nyert pártfogást; ezért egy színtársulathoz szegődött; nagy hajlamot érezvén a színi pályához, melyen csakhamar feltünt ritka szép bariton hangjával. Molnár György 1858. okt. 8. pécsi társulatához szerződtette. 1862-ben Somsich Pál ajánlatára a nemzeti színház énekkarának lett tagja Radnótfáy Sámuel intendánssága alatt, a ki Stoll Péter színházi énektanár által képeztette. A nemzeti szinháznál nem tudván értékesíteni tehetségét, a kolozsvári színházhoz szerződött, melynek 1865-től 69-ig kedveltje volt. Ekkor ismét a nemzeti színház operájához tért vissza, hol rokonszenves hangjával és alakító tehetségével rövid idő alatt első szerepekben tűnt ki s a magyar dalművészet egyik legjelesebb képviselője lett. 1872-ben elhagyta a nemzeti színházat és csak egy évi külföldi távollét után tért oda vissza. Hamletben lépett fel újra, melyet Bolygó Hollandi, Brankovics György, Mignonban Lothario szerepe, Sába királynőben Salamon király és más erőteljes alakításai követtek. 1876-ban új szerződésre lépett a nemzeti színházzal s időközben a dalműrendező Böhm elhalálozván, O. vette át e tisztséget. Közreműködött az írók és művészek társaságának létesítése és fennállása körül; annak ünnepélyein folyton tevékeny részt vett. 1895-ben nyugdíjazták.
Czikkei az Uj Pesti Hirlapban (1889. 19. sz. Mozzanatok pályafutásából); a Zeneirodalmi Szemlében (1895. A bolygó hollandi); az Ország-Világban (1895. Emlékeimből) sat.
Munkái:
1. Az életből és a színpadról. Bpest, 1875. Két kötet.
2. Brankovics György, Szerbia despotája. Eredeti dalmű négy felv., zenéjét szerzé Erkel Ferencz, a szövegét Obernyik Károly drámája után Ormai Ferencz és Odry. Bpest, 1875. (Nemzeti Színház Könyvtára 82. Először adták 1874. máj. 20. a budapesti nemzeti színházban).
3. Piros Panna. Énekes népszínmű három felv. Bpest, 1877. (Népszínház Könyvtára 8.).
4. Az ének- és játékmester. Ujpest, 1893.
Kéziratban: Szórakozott, vígj. egy felv., Nemesek kapitánya és Falu nyelve cz. népszínművek; A házi politika, vígj.
Magyarország és a Nagyvilág 1874. 50. sz. arczk. (Vajda V.).
Családi Kör 1874. 6. sz. arczk.
Koszorú VI. 1881. fénynyomat, arczk.
Petrik Könyvészete.
Athenaeum Naptára 1886.
Kiszlingstein Könyvészete.
Ország-Világ 1895. 18. sz. arczk.
Magyar Szemle 1892. 17. sz.
M. Könyvészet 1893.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 339. l.
Ferenczi Zoltán, A kolozsvári színház és szinészet története. Kolozsvár; 1897.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT