Madarász Zsigmond Ede (kisfaludi),
Madarász Zsigmond Ede (kisfaludi),
magánzó és háztulajdonos, M. János földbirtokos és Puntatièr Rozina fia, szül. 1822. szept. 15. Pesten; tanult Veszprémben, Selmeczbányán és Pesten az egyetemen, hol jogot végzett. Hivatalt nem viselt, hanem kedvencz tanulmányának, a természettudományoknak szentelte magát. Hazánkban a mikrokozmosz iránti specialis érdeklődést ő keltette fel az 50-es évek második felében, a ki mint vagyonos magánzó a budapesti vizek mikrokozmoszának tanulmányozására, megismerésére fordította szabad idejét és anyagi erejének nem csekély részét. Nevével az irodalom terén ugyan e szakban nem találkozunk, de kortársainak Chyzer Kornelnak, Margó Tivadarnak és Tóth Sándornak itt-ott olvasható megjegyzései saját reliquiái, nagybecsű gyűjteménye, az akkori időkhöz mérten művészi mikroszkopi készítményei, eredeti pontos rajzai és figyelemre méltó feljegyzései élénk tanuságot tesznek alapos ismeretei felől. Az ő följegyzései érvényesültek Budapest és környéke mikrofaunájának első összeállításánál (Margó Tivadar, Budapest és környéke állattani tekintetben, Bpes, 1879); az ő felfedezése nyujtotta az alapot a Cypris hungarica elnevezéshez; az ő hátramaradt rajzai láttak napvilágot a Notodromas Madarászi leírása alkalmával és Örley I. az ő nevét akarta megörökíteni az elnevezéssel. A gyűjteményében hátra maradt kitünően conservált anyagot használta fel Daday a Cyprois dispar (Chyz.), a Cypris hungarica, illetőleg Notrodomos Madarászi anatomiai viszonyainak ismertetésénél és ugyancsak az ő gyűjteményében találta meg az Eucypris striata (Jur.) fajnak unicum példányait. Meghalt 1884. ápr. 4. Budapesten.
Munkája: Jegyzéke az 1873. évi bécsi világtárlaton kiállított nummulithoknak. Pest, 1873. (Magyar, német és franczia czímmel és szöveggel. Hantken Miksával együtt.)
Szinnyei Könyvészete.
Magyar orvosok és természetvizsgálók Munkálatai XXX. 589., 590. l. (Daday Jenő), fiának M. Gyulának szives közlése és gyászjelentés.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
