Lakatos Ottó,
Lakatos Ottó,
minorita-rendi áldozópap, házfőnök és kormánytanácsos, szül. 1802. okt. 4. Székesfehérvárt; iskoláit szülővárosában a cziszterczieknek újonnan nyilt gynasiumáan folytatta; azután Pestre jött a technikára; tanulmányait azonban bevégezetlenül hagyva, Pribék Vilmosné Hoyos Josepha grőfnőhöz ment nevelőnek 1824–26-ig; ekkor a budweisi vaspályánál nyert hivatalt Prágában. Később ismét Pestre jött és mint világi egy évig járt az egyetemre theologiát hallgatni. Korizmics Antal későbbi püspök tanácsára Miskolczon a minorita rendbe lépett és 1829. márcz. 17. beesküdött; Ferencz keresztneve helyett Ottó szerzetes névvel a csütörtökhelyi (Szepesm.) kolostorban töltötte ujoncz évét, melynek leteltével Miskolczra küldték tanárnak; egy év mulva Nagybányára helyeztetett át az V. gymnasiumi osztály tanítására; a következő évben Egerbe küldetett a theologiai tanfolyam bevégzésére. 1831. aug. 14. miséspappá szenteltetett föl. Két évig Pancsován volt káplán; 1834-ben Szabó Román rendfőnök titkárnak vette maga mellé s e hivatalt hat évig viselte. Azután ismét nevelőnek ment a Drevenyák-családhoz. 1845-ben Aradra nevezték ki tanárnak (1847-ben igazgató lett), hol múzeumot alapított, önszárította virággyűjteményével vetvén meg annak alapját; majd állatgyűjteménynyel és könyvtárral növelte. 1849-ben, az ostrom alatt, mint ügyes rajzoló, rajziskolát szervezett. 1851-ben letette a rajztanári vizsgálatot. 1854. szeptember 21. a dollárügy miatt elfogatott és Pesten az Uj-épületben, majd Bécsben és Theresienstadban volt elzárva. 1857. jan. 16. szabadult ki fogságából és Pestre lett belebbezve, a tanári pályától pedig eltiltatott; ekkor nevelő volt az Almay-családnál; rövid idő mulva miskolczi tanárnak neveztetett ki. Két évi tanárkodás után Világosra a Bohus Zsigmond kamarás János fiához hivatott meg nevelőnek, hol nyolcz évig működött; innét Aradra teték tanárnak; 1868-ban kolozsvári házfőnök lett. 1871-ben Aradra helyeztetett át szintén házfőnöknek és 1873-ban rendi tanácsosnak választották. Előkelő modora, mély tudománya és dús élettapasztalatai nagy tekintélyt biztosítottak neki. Arad városa 1881. júl. 13. díszpolgárrá választotta meg. Meghalt 1881. aug. 16. Aradon.
Czikkei a Religioban (1848. Czáfolat a moldvai magyar missió eltorzított közlésére) és az aradi Alföldben jelentek meg.
Munkái:
1. Az aradi gymnasium keletkezete, s ugyan ebben az 1850–51. tanévben előadott tantárgyak rövid vázlata. Arad, 1851.
2. A mit az erdő regél. Pulicz Gusztáv után. Leány-növeldék használatára. U. ott, 1867.
3. Arad története. Függelék: Három év egy compromittált életéből. Ugyanott, 1881. Hrom kötet. Tervrajzzal, négy térképpel és három rajzzal. (Ism. Századok 1881. 543., 1882. 162. 1.)
Kéziratban maradt: Uti naplóm Erdélyben 1835. (történeti helyrajzok), Csókavári viszhang 1836. (verses elbeszélések a magyar előidőkből), ezen két munkáját elfogatásakor a zsandárok elkobozták; Gyónásom Frankónak (önéletrajzi 1864.).
Szöllőssy Károly, Szerzetes Rendek. Arad, 1878. I. 186. l.
1891: Pesti Napló 226., 227. sz. esti k., Pesti Hirlap 230., 231. sz., Arad és Vidéke 185., 186. sz.
Minorita-Rend Névtára, Arad, 1883.
Petrik Bibliogr.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XI. 200. l. és gyászjelentés.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
