Józsa Mihály,

Full text search

Józsa Mihály,
ág. ev. lelkész, J. János és Nagy Ágnes napimunkás szülők fia, szül. 1847. decz. 14. Brassóban; 1860-ban a székely-udvarhelyi ev. ref. collgiumba ment, hol diák-szolga minőségben küzdötte át az iskolai életet és 1867-ben a gymnasium VI. osztályát végezte; ekkor a Gáspár János vezetése alatt álló nagy-enyedi tanítóképző növendéke lett; de csak az első évet végezte, mert 1868. ápr. a brassói ev. ref. egyház iskolájánál szervezett segédtanítói állásra kapott meghivást, mit máj. 8. el is foglalt. 1870. máj. 7. a nagy-baczoni (Erdővidék) ev. ref. egyház hívta el a hat korosztályú leányiskola rendes tanítójának. 1871. nov. 16. a krizbai (Brassóm.) áll. segélyezett községi iskola 2-dik tanítója lett; egyszersmind a községi ifjúsági dalárdát és zenekart vezette s lendületet adott az iskolai s népkönyvtárnak. A nőimunkatanítás és tanulás érdekében is ő tette itt a kezdeményező lépést, a mennyiben neje díj nélkül 2–3 évig tanította lakásukon a jelentkező leánykákat varrás, kötés és horgolásra. 1870–74-ben a néptanítói póttanfolyamokat is látogatta s 1874-ben tornatanítói oklevelet nyert. 1874–74-ig a krizbai tanítói járáskör jegyzője s alelnöke, a brassóvidéki tanítóegyletnek pedig főjegyzője volt. Családi körülményeinél fogva 1877. jún. 15. hagyta oda a csángó községek ezen legkiválóbbját és elfoglalta a brassói ág. ev. magyar egyházközség által szervezett állami elemi- és polgáriskolai hitoktatói állást, mely hivatalában jelenleg is működik; e mellett egy egyházközségi tanácsban, a brassói ev. magyar esperességben és ennek vallástanítási állandó bizottságában a jegyzői tisztet viseli s rendes birája az egyházmegyei törvényszéknek. 1886-ban a kolozsvári áll. tanítóképzőben tanképesítő vizsgát tett. 1887. szept. 14. óta a brassómegyei tanítótestület és az ebben szervezett segélyező egyesületnek titkára. A magyar közügy szolgálatában tevékeny részt vett: több évig rendezte a jótékonyczélú műkedvelői előadásokat, az E. M. K. E. brassói fiókjának pénztárnoka, ma ellenőrje, a dalárdának másodelnöke, az Emke-óvodák felügyelő bizottságának tagja, a brassói magyarság intéző bizottságának jegyzője sat. 1891-ben, midőn a IV. egyetemes tanítógyűlés egyik tételét: Az állami szakszerű tanfelügyelet szervezése, tekintettel a néptanítók előléptetésére, előadta s ezen irányelvek szerint megkészítette a m. kir. közoktatásügyi kormányhoz felterjesztett memorandumot, a magyarországi tanítók országos bizottságának és az Eötvös-alap gyűjtő s osztó bizottságának tagjává választatott. 1893. máj. 8. tanítói működése 25 éves fordulója alkalmából a brassói magyar egyesületek jubiláris ünnepélyt rendeztek. 1896. decz. 29. a brassómegyei tanítótestület közhasznú munkásságának elismeréseül tiszteletbeli tagjává választotta.
Oktatásügyi, neveléstani s társadalmi czikkeket írt 1871 óta az Erdélyi Népnevelésügyi Értesítőbe, a Család és Iskolába, a Székely Nemzetbe, a Brassóba, a Brassói Híradóba s a Brassói Magyar Ujságba; czikkeinek száma 200-ra tehető.
Munkái:
A brassói magyar dalárda 25 éves története 1863–1888. és az 1888-ik (26. egyesületi) évről szóló Évkönyve. Brassó. 1889.
A brassómegyei tanítótestület 25 éves története. U. ott, 1896.
Magyarország ezer éves fennállásának emléke: a brasómegyei tanítótestület millenniumi ünnepe. U. ott, 1896.
Szerkesztette az Iskola és Szülői Ház cz. nevelés-oktatásügyi közlönyt 1890-től 1893. végeit; több évig szerkesztette a brassói dalárda Értesítőjét.
M. Tanítók Albuma, Brassómegye. Brassó XIII. A. lap.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT