Jóo István (munkácsi),

Full text search

Jóo István (munkácsi),
az evang. reform. egyházkerületi gymnasiumok és felső leányiskolák felügyelője, Jóo Klára fia, született 1836. június 17-én Szatmár-Németiben, hol atyja ügyvéd volt; atyját még öt éves korában elvesztvén, édes anyja gondjai alatt nőtt fel; a gymnasium hat osztályát a szatmári ev. ref. collégiumban, a VII. és VIII. osztályt 1852–54-ben ugyanott a püspöki lyceumban végezte. 1854-től a debreczeni ev. ref. főiskolában a hittani tudományokat négy évig hallgatta. Ezután a tanitói kar által egyik elemi osztályt tanítójáva s esküdt felügyelővé neveztetett ki. 1859. márcziusban gróf Degenfeld Ottó két fia József és Ottó mellé ment nevelőnek 1866. kezdetén Bécsben a protestáns facultásnál három hónapig hospitált; azután Berlinbe vette útját, hol néhány hétig a különböző intézeteket és gyűjteményeket tanulmányozta; innét visszatért Szirákra s Szatmár-Németibe, hogy ott lelkészi állomását, melyre még 1865. aug. megválasztatott, elfoglalja. 1872. okt. a debreczeni ev. ref. tanitóképző igazgatójává választatott meg és legelőször is Svájczot kereste föl, hol a küssnachti és münchenbuchseei híres tanítóképző és több más népoktatási intézeteket tette vizsgálata tárgyává; majd Drezdába s Berlinbe ment hasonó czélból. Zürichben és Bernben a gymnasiumi s egyetemi előadásokon is megfordult. Külföldi útjából visszatérve, 1873. okt. elején foglalta el székfoglalóval igazgató tanári székét; egyúttal a főiskola elemi osztályainak is volt felügyelője. Ezenkívül 1877-től a magyar ref. segélyegylet pénztárnoka volt, a theologiai akadémián pedig több évig a paedagogiát és methodikát tanította. 1894-ben az egyházkerületi gymnasiumok főigazgatójává léptették elő, 1895-ben még a debreczeni és szatmári ref. felső leányiskolák is bizattak felügyelésére. 1896. ápr. a Budapesten tartott ev. ref. egyetemes tanügyi bizottság elnökévé választotta. Tagja a debreczeni evang. reform. egyháztanácsnak és iskolaszéknek; a tiszántúli ev. ref. egyházkerületi tanügyi bizottságnak sok évig volt tagja, sat.
Mint hittanhallgató: A földi különböző magassági mérések historico-critikai fejtegetése cz. latin nyelvű pályamunkájával jutalmat nyert; mint szatmár-németi lelkész czikket írt a Prot. Egyh. és Iskolai Lapba s a szatmári Szamosba (egy hosszabb tanulmányt is a jezsuiták ellen); az általa szerkesztett Prot. Hetilapba (1879–80. A felekezeti iskola ellenségeinek ítélő széke előtt, A gymnasiumi tanárok kölcsönös leczkelátogatása, A protestáns tanárképzésről, A tanítóképzésről, A vallásszabadság és polgári házasság, Nyiri Péter emlékezete, Temetési szertartásaink, Antiszemita mozgalom Németországban, Egyetemi ügy sat.); a Debreczeni Prot. Lapba 1881 óta sok czikket írt; a Zelizy Dániel által szerkesztett Debreczen leírásában (1882), és az általa szerkesztett Tanítóképezdei Értesítőben (tanügyi éretkezések 1892. Emlékbeszéd Amos Comenius négyszázados emlékünnepélye alkalmából).
Munkái:
Egyházi beszéd az iskolai kötelezettségről. Szatmár, 1868.
Egyházi beszéd. Ezekiel XVI. 44 U. ott, 1870.
Egyházi beszéd a reformació emlékünnepén 1870. okt. 30. U. ott. 1870.
A vallástanítás módszertana. Hittanhallgatók számára. Debreczen, 1886.
A neveléstan kézikönyve tanítóképző intézetek számára. Bpest, 1894.
Emlékbeszéd Felméry Lajos felett. Debreczen, 1894. (Ism. Egyetértés 98. sz.)
Szerkesztette s kiadta a Protestáns Hetilapot 1879. jan. 4-től 1880 végeig Debreczenben.
Kis Kálmán, A szatmári ref. egyházmegye történte. Kecskemét, 1878. 356. l.
Dömény József. Zsinati Emlékkönyv. Székesfehérvár, 1882. 74. l.
M. Könyvészet 1894.
Pallas Nagy Lexikona IX. 959. l. (Kiss Áron) és önéletrajzi adatok.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT